A designer kutyák több viselkedési problémát mutatnak – figyelmeztetnek a szakemberek

Az Egyesült Királyságban – ahol a cikkben tárgyalt kutatás készült – rengeteg doodle, vagyis valamilyen uszkár keverék designer kutya él, és hazánkban is egyre népszerűbbek ezek a típusok. Azt ugyanis nem írhatjuk, hogy fajták, hiszen standarddal nem rendelkeznek, vagyis a szó legszorosabb értelmében keverék ebekről van szó. Ezen négylábúak szaporítása során a szaporítóknak nem kell alkalmazkodniuk semmilyen követelményrendszerhez – sem a külső megjelenést, sem a belső tulajdonságokat illetően.

hirdetés

A friss kutatás meglepő eredményekre jutott. Megállapították, hogy az olyan designer kutyák, mint például a labradoodle, a cockapoo vagy a cavapoo több nem kívánatos viselkedésmintát mutatnak, mint azok a fajták, amelyekből létrehozták őket.

Cavapoo, azaz Cavalier King Charles spániel és uszkár mix

Ezért népszerűek a designer kutyák

1989-ben kérték fel Wally Conron ausztrál tenyésztőt – aki akkoriban az Ausztrál Királyi Vakvezető Kutyák Egyesületének dolgozott –, hogy biztosítson vakvezető kutyát egy Hawaii-on élő látássérült hölgy számára, akinek a férje allergiás volt az ebekre. Több sikertelen kísérlet eredményeképpen belátta, hogy az uszkár nem alkalmas vakvezetőnek, ezért úgy döntött, hogy keresztez egy közép uszkárt egy labrador retrieverrel. Az alomból három kölyök jó jelölt volt vakvezető kutyáknak, de az allergiás férjből csak az egyikük nem váltott ki reakciót. Sultánt kiképezték és elküldték Hawaiira.

A szervezetnek azonban gondot okozott a másik két kutya elhelyezése vakvezetőként, mivel nem fajtiszta labrador retrieverek, hanem keverékek voltak. Conron arra kérte a csoport PR-osztályát, hogy értesítse a médiát, hogy létrehoztak egy vadonatúj vakvezető kutyát, a labradoodle-t, amely hipoallergén is. A trükk bevált, az emberek hirtelen elkezdtek érdeklődni a lehetőség iránt, mindenkinek ilyen kutya kellett. Voltak, akik eredeti rendeltetésének megfelelően szerették volna használni, de jócskán akadtak olyanok is, akik házi kedvencnek szánták. Mivel hatalmas volt a kereslet, több tenyésztő és szaporító is pénzt látott a lehetőségben, aminek köszönhetően elárasztotta a piacot a labradoodle.

A labradoodle-t labrador retriever és uszkár keresztezésével hozták létre

Azóta Wally Conron elismerte, hogy nem ezt szerette volna elérni a labradoodle létrehozásával. Ennek a borzas ebnek számos példánya a szaporítók miatt mára egy mentálisan instabil, örökletes betegségekkel küzdő „fajta” lett Conron szerint is. És bár kiderült, hogy ezekből a keresztezésekből születő egyedek egyáltalán nem biztos, hogy hipoallergének lesznek és nem mentesek örökletes betegségektől sem – ahogy arra sincs garancia, hogy kisgyermekek mellé ideálisak –, mégis egyre többen keresik őket éppen ezen tulajdonságaik miatt. (Mi több, elkezdtek új mixeket is létrehozni.) Ezek a vélt tulajdonságok pedig komoly veszélyekkel járhatnak, ha valójában nincsenek alátámasztva.

A 2026 márciusában publikált tanulmány kimutatta, hogy a cockapoo-k (cocker spániel-uszkár), valamint a cavapoo-k (Cavalier King Charles spániel-uszkár) több nem kívánatos viselkedést mutatnak, mint azok a fajták, amelyekből létrehozták őket.

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

Ilyen eredményeket hozott a designer kutyák viselkedését vizsgáló tanulmány

A Royal Veterinary College kutatói által vezetett csapat 3424 keverék és 5978 fajtatiszta kutya adatait elemezte, amelyeket egy online kérdőív segítségével gyűjtöttek össze cockapoo, labradoodle, cavapoo, cocker spániel, labrador retriever, Cavalier King Charles spániel és uszkár kutyák gazdáitól. A kérdőív a gazdák személyére, a kutyáikkal kapcsolatos elvárásaikra és a képzési módszereikre is rákérdezett. Emellett 73 kérdést tartalmazott a kutyák viselkedéséről, amelyek alapján 12 különböző viselkedési skálán értékelték őket.

A cockapoo-k 6 skálán tértek el az uszkároktól, és több nem kívánatos viselkedést mutattak

• a gazda felé irányuló agresszió,
• az idegenekkel szembeni agresszió,
• a kutyák közötti rivalizálás,
• a nem szociális félelem (például a forgalomtól vagy új tárgyaktól való félelem),
• valamint a szeparációs problémák és az izgatottság terén.

Cockapoo, azaz cocker spániel és uszkár keverék

Ugyanezek az eredmények jelentek meg akkor is, amikor a cockapoo-kat cocker spánielekkel hasonlították össze – azzal a különbséggel, hogy a cockapoo-k emellett több problémát mutattak a kutyákkal szembeni agresszió, az idegenektől való félelem, a kutyáktól való félelem és a taníthatóság terén is.

A cavapoo-k 3 skálán különböztek az uszkároktól, és nyolcban rosszabbul teljesítettek a Cavalier King Charles spánieleknél azon 9 skála közül, ahol eltérés mutatkozott.

A labradoodle-ök 6 skálán különböztek az uszkároktól, és mindegyiken jobban teljesítettek, viszont 5 skálán eltértek a labradoroktól, és mindegyiken rosszabbul teljesítettek.

Mit szűrhetünk le az eredményekből?

Daniel Mills, a Lincoln Egyetem állatorvosi viselkedésgyógyászati professzora – aki nem vett részt a kutatásban – úgy nyilatkozott, hogy a tanulmány hiánypótló munka, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eredmények nem jelentik azt, hogy a keverék kutyák genetikailag hajlamosabbak lennének problémás viselkedésre. „A viselkedés mindig a gének és a környezet kölcsönhatásának eredménye, és egyszerű okokat keresni kizárólag az egyikben vagy a másikban kudarcra van ítélve” – mondta.

Új képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Több száz képből álló válogatást állítottunk össze a helyszínen készült felvételekből!

Nézd meg és éld át újra a hangulatot!

A te kutyád is köztük van?

Hozzátette, hogy a tanulmány arra utal, hogy a kulturális tényezők is fontos szerepet játszhatnak. Ide tartoznak például a gazdák viselkedésében mutatkozó különbségek az egyes fajták esetében – például a képzés típusa –, amelyek valószínűleg a gazdák elvárásaival és tapasztalataival függnek össze. Hozzátette még, hogy további vizsgálatokra lesz szükség, ugyanis egy ilyen tanulmányban az ok-okozati viszonyok meghatározása nem lehetséges, de nagyon hasznos lenne hosszabb távon követni az állatokat és gazdáikat, hogy feltárhassák a megfigyelt hatások fő befolyásoló tényezőit.

Ezt a gondolatmenetet támasztja alá a tanulmány azon megállapítása is, miszerint a keverék kutyák gazdái nagyobb valószínűséggel voltak első kutyatartók, és gyakrabban támaszkodtak nem professzionális tanácsokra, például közösségi médiára, barátokra vagy családtagokra.

Dom Burke, a Dogs Trust kutyaviselkedés-szakértője a BBC cikkében elmondta, hogy bár sokan tudják, hogy az uszkárok és spánielek sok mozgást igényelnek, „ugyanezt a figyelmet nem feltétlenül kapja meg mindenki részéről egy cockapoo”.

Az uszkárt számos előnyös tulajdonsága miatt kezdték el más fajtákkal keresztezni

Hannah Molloy kutyaviselkedés-szakértő pedig arra világított rá, hogy a doodle kutyák hajlamosak lehetnek az erőforrásőrző agresszióra, mivel két apportírozó fajta keverékei. „Fontos, hogy már fiatal korban megtanítsuk őket a megosztásra – például cserével, nem pedig azzal, hogy erővel vesszük el tőlük a tárgyakat” – mondta.

De aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy a designer keverékeket gyakran szaporító telepeken tenyésztik, ami viselkedési problémákhoz és rossz egészségi állapothoz vezethet. Mi több, a doodle kutyák szőrzete is problémás lehet: alapvetően is sok ápolást igényelnek, ám vannak egyedek, amelyek még többet, mert a szőrük könnyebben filcesedik és csomósodik. Ha az ápolást elmulasztjuk vagy nem szakszerűen végezzük, a kutya fájdalommal is élhet, ami szintén befolyásolhatja a viselkedését.

hirdetés