Nem a sugárzás miatt mutálódhattak a csernobili kutyák
Közzétéve: 2025. 02. 20. 01:00 - Frissítve: 2026. 02. 08. 06:30
- Fotók: Getty Images Hungary • 3 perc olvasásKözzétéve: 2025. 02. 20. 01:00 - Frissítve: 2026. 02. 08. 06:30
- Fotók: Getty Images Hungary • 3 perc olvasás
A kutatók friss elemzést közöltek a Csernobil közelében élő kutyák genetikai mutációjával kapcsolatban.
Az 1986. április 26-án történt csernobili atomerőmű-baleset a mai napig beszédtéma, valamint kutatások tárgya. Többek között a mai állatvilág, köztük a kutyák állapota érdekli a tudósokat. Utóbbiak igen nyomós okból, hiszen ahogy arról korábban már beszámoltunk, a csernobili kutyák jelentős genetikai változásokon mentek keresztül. Logikus azt gondolni, hogy a sugárzás következtében, ám a legfrissebb ez irányú vizsgálat rácáfol erre a feltevésre. A PLOS One tudományos folyóiratban közzétett tanulmány fontos mérföldkő a nukleáris sugárzás élővilágra gyakorolt hatásainak megértésében.

„A legtöbb ember úgy gondol a csernobili nukleáris balesetre, mint Ukrajna egy elhagyatott szegletében bekövetkezett radiológiai katasztrófára, de a lehetséges káros egészségügyi következmények sokkal szélesebb körűek” – fogalmazott Norman Kleiman, a Columbia Egyetem Közegészségügyi Karának munkatársa, aki a tanulmány társszerzője.
Mint a szakember rámutat, nem pusztán a robbanást követő sugárzás, hanem a katasztrófát követő takarítás, valamint helyreállítás során a környezetbe került toxinok – köztük nehézfémek, ólompor, növényvédő szerek (peszticidek) és azbeszt – is rengeteg problémát okoznak.
Az atomerőmű közelében élő kutyapopuláció vizsgálata során arra keresték a választ, hogy a sugárszennyezésnek, illetve az egyéb környezeti mérgeknek való, hosszú éveken át tartó, alacsony szintű kitettség magyarázatot ad-e a csernobili kutyák esetében tapasztalt genetikai különbségekre.
Egy korábbi tanulmány során, az atomerőmű közelében élő kutyák genomjának genetikai változatainak elemzésekor 391 olyan kiugró DNS-szegmenst azonosítottak, amelyek két populáció között különböztek. E genomszakaszok némelyike olyan géneket tartalmazott, amelyek hozzájárultak a DNS-károsodások javításához. Az új kutatásban a tudósok még részletesebben elmerültek a kutyák genomjának tanulmányozásában, hogy magyarázatot találjanak a különbségekre.

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.
Az elemzés azt mutatta, hogy a csernobili városi kutyák genetikája nagyon hasonló volt az oroszországi, lengyelországi és a környező területek kutyapopulációihoz. Ez segített a kutatóknak abban, hogy a csernobili városi kutyákat kontrollpopulációként használhassák az atomerőműhöz közelebb élő kutyákkal való összehasonlításhoz.
Főként a szaporítósejtek DNS-ében mutatkozó rendellenességeket vizsgálták, amely a szülőkről az utódokra száll. Bár a 86-os katasztrófa óta eltelt 40 év, így a mai kutyák már sok generációval távolodtak el a robbanás idején élt ősöktől, a mutációk még ma is kimutathatók lennének, ha azok a túlélési esélyt növelnék. Tehát ha a sugárzás következtében olyan mutáció alakult volna ki, amelynek köszönhetően megnőtt az ebek túlélési esélye, azt DNS-ükben továbbadták volna az utódjaiknak. Azonban a kutatók nem találtak erre bizonyítékot. Ettől függetlenül a környezeti nyomás továbbra is oka lehet a kutyapopulációnál kimutatható különbségeknek.
Lehetséges, hogy azok a kutyák, amelyek elég sokáig éltek ahhoz, hogy szaporodni tudjanak, már rendelkeztek olyan genetikai tulajdonságokkal, amelyek növelték a túlélési képességüket. Tehát talán kezdetben rendkívüli szelekciós nyomás volt, és aztán az erőműben lévő kutyák csak elkülönültek a városi populációtól
– magyarázta Megan Dillon, az NC State University doktorjelöltje, a tanulmány egyik résztvevője.
Tehát jelenleg nem lehet tudni, mi okozta a csernobili kutyák genetikai mutálódását.

A vizsgálatok azonban tovább folytatódnak, és mint a kutatók hangsúlyozták, elengedhetetlen, hogy valamennyi ehhez hasonló katasztrófa nyomán tanulmányozzák a környezeti-egészségügyi vonatkozásokat. A kutyák, mint társállatok vizsgálata hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberekre gyakorolt, esetlegesen negatív hatásokat is tisztázza a tudomány.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek

A nedves fű a kutyák egyik legnagyobb ellensége: elmondjuk, miért
Egészség • 2 perc
6 gyakorlati tipp, amivel tisztán és egészségesen tarthatod a kutyád fogait
Ápolás • 3 perc
Így éljük túl a tavaszi vedlést
Ápolás • 3 perc
Komolyan veszélyezteted az élővilágot, ha ezt teszed kutyád szőrével a vedlés idején
Ápolás • 3 perc