A kutya az ember legjobb barátja, ezt mindenki tudja, és többen nap mint nap bizonyítják is a mondást. Sőt, mára már gyakran nemcsak barátként, hanem családtagként tekintünk kedvenceinkre.

hirdetés

Egy közelmúltban készült tanulmány arra keresi a választ, hogy a kutyák személyisége függ-e a fajtától. Régi kérdést boncolgat: vajon öröklődés vagy nevelés kérdése a személyiség? Hét tényezőt vizsgáltak: bizonytalanság, képzési fókusz, energia, agresszivitás/dominancia, emberi társaság kedvelése, kutyák társaságának kedvelése, kitartás. A vizsgálat során 11 000 egyedet és 300 fajtát hasonlítottak össze, ezek alapján állapították meg a közös tendenciákat. Így ne lepődjünk meg, ha ismerünk olyan kutyát, aki a kutatás alapján a barátságtalan fajtákhoz tartozik, de ő a legaranyosabb és legkedvesebb kutya, akivel találkoztunk – hiszen a személyiség nem csak egy tényezőtől függ. 

Még a legelején jegyeznénk meg, hogy arról nincs adat, hogy a vizsgált kutyák között voltak-e munkavonalas, tehát dolgozó ebek. Ha igen, az nagyban befolyásolhatja az eredményeket.

A husky a tanulmány szerint barátságtalan kutya, de ezt többen cáfolják – ahogy mi is

Hogyan válasszunk magunknak kutyát?

Amikor felmerül, hogy milyen négylábú családtagot válasszunk, sok faktort figyelembe kell vennünk. Mennyi időt tudunk vele tölteni? Mire tartjuk a kutyát? Családtagnak, házőrzésre, vadászathoz? Mekkora területünk van? El tudjuk-e vinni kutyaiskolába? Bár furcsán hangzik, de abba is érdemes belegondolni, hogy mekkora lesz a kutya ételigénye, és belefér-e a költségvetésünkbe, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű eledelt kapjon.

Barátságtalan kutyafajták

Gyakori, hogy meglátunk egy kutyát, és beleszeretünk anélkül, hogy tudnánk, milyen kihívásokat tartogathat. Ilyenkor érdemes utánajárni, hogy képesek vagyunk-e megadni neki mindent, amire szüksége van, és mérlegeljük (még azelőtt, hogy „beszereznénk” az új lakótársat), hogy kompatibilis-e az elképzeléseinkkel. Bár ez kicsit tárgyiasan hangzik, mégis fontos, hogy felelősségteljes döntést hozzunk, és ne keserítsük meg a jövevény életét azzal, hogy mégse tudjuk vállalni, és ezért menhelyre kerül, vagy vissza a tenyésztőhöz.

Ha mindenkivel barátságos, „társasági pillangót” szeretnénk, akkor hangsúlyozzuk, a tanulmány szerint nem ajánlott az alábbiakat választani:

1. Nyájőrző kutyák
2. Ázsiai ősi kutyafajták
3. Ősi agárfajták
4. Északi vadászspiccek
5. Szánhúzó kutyák
6. Pincserek, schnauzerek
7. Német juhászkutya
8. Vadkacsavadász retriever
9. Közép-európai „utility” kutyafajták (jellemzően egy bizonyos feladatra tenyésztették ki eredetileg őket)
10. Rövidszőrű skót juhászkutya

Ha csak a tanulmány adatait nézzük, akkor a németjuhász is barátságtalan fajták közé tartozik

Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek a kutyák ne lennének alkalmasak arra, hogy beilleszkedjenek a családba, vagy akár jól kijöjjenek a környezetükkel. Ugyanakkor az eredmények szerint gyakrabban bizalmatlanok az idegenekkel szemben, és nehezebb dolgunk lehet őket társaságkedvelő kutyává alakítani, ez ugyanis nem illeszkedik olyan könnyedén a személyiségükhöz. Kifejezetten következetes nevelést igényelnek, és korán kell elkezdeni az oktatásukat, hogy könnyen kezelhető kutyákká váljanak.

A skála másik oldalán többek közt olyan kutyafajták vannak, mint a bull-típusú kutyák, a golden retrieverek és a tacskók. Ők természetükből adódóan barátságosabbak. De persze ez nem kőbe vésett szabály, hiszen sokat számít egy kutya szocializációja, életkora, neme, tapasztalatai és személyisége is.

Miért fontos a kutyák korai szocializációja?

A cél gyakran nem az, hogy a mi kutyánk legyen a legbarátságosabb, hanem az, hogy ne féljen a környezetétől, ne legyen reaktív, tehát fontosabb, hogy semleges legyen a kapcsolata a külvilággal. Félreértés ne essék, nem unatkozó és rezignált kutyákat szeretnénk nevelni, de a saját érdekükben lényeges, hogy minél kevesebb inger váltson ki belőlük stresszreakciót, hiszen a hosszú távú és gyakori stressz nem tesz jót az egészségnek.

A szocializációt kölyökkorban érdemes elkezdeni, mert ilyenkor még többé-kevésbé „tiszta lappal” indulunk. Kulcsfontosságú, hogy minél korábban minél több inger érje kedvencünket (ez viszont nem azt jelenti, hogy idősebb korban már képtelenség szocializálni őket), és hozzászokjon a külvilág gyakori zajaihoz, az emberekhez és más állatokhoz. De tudjuk, hogy hol a határ, és ne terheljük hirtelen túl kedvencünket, mert azzal csak a vágyott eredmény ellentétét fogjuk elérni.

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

hirdetés