Melyek az ausztrál juhászkutya színváltozatai? Miért nincs minden aussie-nak farka? Nem túl aktív-e egy családnak egy ilyen kutya? Korózs-Papp Judittal és Korózs Andrással, a Silver Dream Kennel tulajdonosaival beszélgettünk. (Az interjú Korózs András sajnálatos és tragikus halála előtt készült.)

hirdetés

Mit jelent pontosan ez a nagy színváltozatosság? Milyen színek elfogadottak ennél a fajtánál?

K. A.: A négy legismertebb és legnépszerűbb színváltozatok a két merle és a két trikolor. A blue és a vörös merle a két elismert változat, ezek mellett létezik a fekete és a vörös trikolor. Az előbb felsoroltak lehetnek cser jegyekkel, vagy anélkül, így tulajdonképpen 8 elfogadott színvariáció létezik az ausztrál juhászkutyánál. Ez a nagy változatosság a színekben és az árnyalatokban nagyon sokat segített a fajta népszerűségének növekedésében, hiszen mindenki tudott olyat találni magának, amelyik megnyerte a tetszését.

A sokféle színváltozat előmozdította a fajta népszerűségét / Fotó: Silver Dream Kennel

Miközben az Önök udvarán megtekintettük a kutyákat, láttam közöttük farok nélkülieket és farokkal rendelkezőket is. Mi a különbség közöttük? Vágják-e az ausztrál juhászkutyák farkát?

K. A.: Ez az úgynevezett faroknélküliség egy olyan specialitása ennek a fajtának, ami nagyon ritka a világ kutyafajtái között, kevés ilyen fajta létezik rajtuk kívül. A kölykök egy része eleve farok nélkül születik, amelyik pedig nem, azt az anyaországban általában kurtítják, aminek elsősorban funkcionális okai voltak: a munka közben nem volt szükség a hosszú farokra, sőt, inkább akadályozó „tényező” volt. Mivel egy nagyon dús bundájú kutyáról beszélünk, egy hosszú, sűrű szőrzettel borított farok munka közben olyan fűmagokkal, bogáncsokkal és egyén gazokkal rakódott tele, hogy ezt egy idő után a kutya már nem tudta megtartani. Napjainkban természetesen már nem jelent semmi problémát a farok megtartása, hiszen a kutyák zöme már nem dolgozik. De erre nincs is lehetőség az EU-ban; azok a kölykök, amelyeket így lát, farok nélkül jöttek a világra. A kutyák jövője Európában hosszú farokkal képzelhető el, szemben az anyaországgal, Amerikával, ahol a hosszú farkat napjainkban még sem igazán preferálják abban az esetben sem, ha egyébként a kutya nagyon ígéretes. A világ azon részén nagyon nehéz komolyabb show-eredményt elérni, ha a farok nem kurtított.

A kölykök születhetnek farokkal, de farok nélkül is / Fotó: Silver Dream Kennel

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

Említették, hogy ennek a fajtának nagy a mozgásigénye, hiszen egy munkakutyáról van szó. Mit jelent ez a hétköznapokban? Kinek való az ausztrál juhászkutya?

K-P. J.: Igen, ez valóban egy aktív fajta. Ha egy családba bekerül egy ilyen kutya, van annyira intelligens, hogy megfelelően felmérje, melyik helyzetben tud kibontakozni, mikor lehet aktív és robbanékony. Ugyanakkor arra is képesek, hogy felismerjék, melyik az a szituáció, amikor nyugodtan kell viselkedniük.

A legjellemzőbb példám az az alom, amiben volt egy hihetetlenül aktív kiskutya, aki már 4-5 hetesen kilógott a sorból. Őt csak olyan gazdának szántuk, aki biztosan sportol és sokat mozog. Amikor egy 70 év fölötti bácsi szeretett bele és jelentkezett kitartóan a kutyáért, minden erőmmel azon voltam, hogy lebeszéljem erről, de sikertelenül: ragaszkodott ehhez a kölyökhöz. Fel voltunk készülve arra helyzetre, ha esetleg a kölyök 2-3 héten belül visszakerül majd hozzánk. A kutya most már 10 éves, a bácsi 80 fölött van, néha beszélünk vele, és mindig elmondja, ilyen társa eddig még nem volt. Ez az egykoron szinte hiperaktív kölyök tudomásul vette: itt másként kell viselkednie, és bizonyos tekintetben fel kell vennie a bácsi életritmusát.

Ha csak úgy mesélné valaki, nem hinném el, na de a saját szememmel láttam. Ugyan ez egy nagyon szerencsés és rendhagyó eset, ettől függetlenül ezt a fajtát olyan családoknak ajánlom, akiknek valóban van a kutyára ideje, és nem egy „lakás-” illetve „kerti dísz” megszerzése a cél. Ezek a kutyák kiválóan be tudnak illeszkedni a legtöbb élethelyzetbe és emberi közösségbe, lehet velük kirándulni, de este tévét nézni is, meghálálják a velük való foglalatosságot. A megfelelő felkészülés és a tudatos választás azért is fontos az ausztrál juhászkutyák esetében, mert szerencsére egy hosszú életű fajtáról van szó. Nincsenek olyan betegségeik, amik jellemzőek lennének rájuk, talán egyet kivéve, az epilepsziát. Erre nincsenek genetikai szűrések, és ez az örökletes betegség időnként előjön a fajtánál, ezzel sajnos számolni kell. Nem sűrűn, de néha előfordul.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

hirdetés