A kutatások alapján az emberi és a kutyaagy feltűnő hasonlóságokat mutat, kiváltképp az érzelmek területén. A különbség csak az, hogy az ebek a saját nyelvükön próbálják problémáikat közvetíteni felénk, az üzenetek értelmezése pedig sokszor kihívások elé állítja a gazdit.

hirdetés

Sajnos sokszor úgy állunk hozzá a kutyák szokatlan viselkedéséhez, hogy amíg azokkal nem veszélyezteti önmagát vagy a környezetét, addig szőnyeg alá söpörjük a problémát. Ez nagy hiba, ugyanis az ebek is komplex mentális-érzelmi világgal rendelkeznek, melynek harmóniájához néha szükség van szakszerű korrekciókra.

A kutyusok többnyire az alábbi pszichológiai zavaroktól szenvedhetnek.

Szeparációs szorongás

A kutya ösztöneiből és az elmúlt több ezer éves kapcsolatból kifolyólag rendkívül erősen kötődik az emberhez. Ez természetesen megható és pozitív dolog, de amikor ez a beidegződés mániássá válik, az eb elkezdhet rombolni, megrág mindent, a lakásba piszkít, és szüntelenül nyüszít fájdalmában.

A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a viselkedés megszüntethető a kutya-gazdi kapcsolat harmonizálása által. Engedelmességi, ügyességi tréningre van szükség, mely növeli az állat önbizalmát és tartását. Így nem lesz szüksége arra, hogy bepánikoljon minden egyes alkalommal, mikor magára hagyják.

Szociális szorongás

Azok a kutyák, akiknek rossz tapasztalatuk van a sok kutyát vagy embert magába foglaló társaságokkal kapcsolatban, vagy épp annyira magukra voltak utalva, hogy teljesen antiszociálissá váltak, szoronghatnak többedmagukkal. Ilyenkor a társakhoz, emberekhez való fokozatos szoktatás és a bőséges jutalmazás segíthet.

Mindig csak annyi időt tölts el ezzel a gyakorlattal, amennyi még nem terheli le teljesen a kedvencedet, különben negatív élményként fogja fel, és még inkább bezárkózik.

Intolerancia a zajokkal szemben

Ehhez nem szükséges előzetes megrázó élmény, a legtöbb kutya sajnos nem képes tolerálni azokat a fülsiketítő zajokat, amik az emberi társadalom rendszeres velejáróiként keserítik meg az életüket. Legyen az sziréna, tűzijáték, petárda vagy hangos zene, nagyon kevés eb rendelkezik olyan kiegyensúlyozott idegekkel, hogy a füle botját sem mozgatja ezek hallatán.

Sokan ilyenkor a gyógyszerekhez, jobbik esetben a természetes nyugtató termékekhez nyúlnak, hogy megkönnyítsék a nehéz pillanatokat kutyusuk számára.

Depresszió

Az ingerszegény környezet, a bántalmazás, a magány és a gazdi érzelmileg passzív viselkedése előidézheti ezt az emberek számára is jól ismert mentális betegséget. Csak az nem látja, hogy a kutya ettől szenved, aki nem akarja. Feltűnőek lehetnek az alábbi jelek:

• remegés
• nyüszítés
• alárendelt testtartás felvétele rendszeresen (farok a lábak közé csapva, a fül oldalra vagy hátraeresztve, a hát felpúposítása)
• feltűnően sok alvás
• kedvetlenség
• étvágytalanság, fogyás
• szőrhullás

Jó hír, hogy a kutya depressziója az emberénél sokkal könnyebben kezelhető, a legtöbb eb ugyanis úgy szívja magába a jó bánásmódot, mint a szivacs. Gyorsan reagálnak a gyógyulásuk érdekében eszközölt változtatásokra, melyek a legtöbb esetben csak egy kis plusz odafigyelést igényelnek.

Kényszerbetegség

Amikor az eb ilyesfajta viselkedést tanúsít, általában tárgyakra vagy bizonyos tevékenységekre, testrészekre irányuló, ismétlődő, látszólag értelmetlen cselekvéssorozatokat végez. A farkát kergeti, állandóan ás, ugatja a semmit, kényszeresen nyalogatja magát. Gyakorta az öncsonkításig fajul ez a zavar, melynek hátterében a figyelemhiány és az unalom áll.

Fóbiák

A különböző fóbiák szinte mindig valamilyen negatív élményhez kapcsolódnak, amit a kutya az adott jelenséghez köt. A rettegés tárgya lehet egy ruhadarab, tárgy, hanghatás, egy másik állat, embertípus (pl. gyerekek), tehát bármi, amiről az eb a félelemre vagy a fájdalomra asszociál.

Ezt deszenzitizációval, azaz fokozatos szoktatással, érzéketlenítéssel lehet kezelni. A cél, hogy a kutyus elméjében váltson a kapcsoló, és többé már ne baljós jelként tekintsen a kiváltó okra.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés