A róka egyik parazitája által terjesztett alveolaris echinococcosissal fertőzött magyar betegek száma egyre nő, diagnosztizálni nehéz, a gyógyszer nehezen elérhető. A rókáról objektíven Konferencián a szakemberek összegezték az eddigi kutatási eredményeket.

hirdetés

A róka öttagú galandférge által terjesztett májkárosító, cisztás daganatot okozó betegséget, a humán alveoláris echnicoccosist már több mint 50 emberben diagnosztizálták hazánkban, de a legtöbb esetben valószínűleg rejtett marad. Kezdeti enyhe tünetei számos más betegséggel összekeverhetővé teszik, sokszor még a célzott vizsgálatok is álnegatív eredményt adnak, összegezte Dr. Csulak Eszter, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának sebész szakorvos munkatársa, illetve a Somogy vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórház tudományos munkatársa a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), valamint az Országos Magyar Vadászkamara szervezésében 2025. november 21-én megtartott, A rókáról objektíven című ismeretterjesztő konferencián. A betegség az emberek esetében halálos kimenetelű, ha túl sokáig nem veszik észre.

Dr. Csulak Eszter sebész szakorvos a humán megbetegedések kezelési lehetőségeit összegezte Gödöllőn, a konferencián

Rókák, aranysakálok és kutyák is terjeszthetik a betegséget

Bár a betegek viszonylag csekély száma nem tűnik első hallásra magasnak, Nagy Gábor,a MATE tudományos munkatársa arról is beszámolt, hogy Európa-szerte nő a humán megbetegedések száma, Magyarországon már több mint 50-ről tudnak, 4-en elhunytak a betegek közül, akik között kisgyermekek is vannak. Az alveolaris echinococcosis leginkább két területen, Somogy vármegye nagyatádi járása és az Északi-Középhegység területén terjed leginkább, meglehetősen nehezen diagnosztizálható, így pontos számokat nem ismernek az ezzel foglalkozó szakemberek. Utoljára 2012-ben készült a rókákat érintő, országos szintű átfogó vizsgálat az ügyben, ám ismét időszerűvé vált.

Abban az esetben, ha az első tünetek megjelenését követően 10 éven belül kiderül, hogy a panaszokat az alveolaris echinococcosis okozza, 29 százalék az esélye annak, hogy sebészeti és gyógyszeres úton túlélhető, ha 15 évvel később diagnosztizálják a beteget, a gyógyítási esély 0 százalék

- figyelmeztette a hallgatóságot dr. Csulak Eszter sebész szakorvos, aki a debreceni és a kaposvári kórházban is kiemelt figyelemmel követi a betegek életútját.

Mint mondta, a diagnosztizálási lehetőségek nehézsége okán az egészségügyi személyzet ismereteitől függ, hogy felmerül-e a gyanú ebbe az irányba egy beteg panaszai és leletei alapján, azonban még a szerológiai vizsgálatok eredményei is hátráltathatják a gyógyítási folyamatot. Az esetek 5 százalékában ugyanis álnegatív eredményt adnak a vizsgálatok.

A betegséget kizárólag a műtétet, az érintett, cisztás elváltozások eltávolítását követő szövettannal lehet egyértelműen igazolni. Abban az esetben, ha sikerül időben megműteni, még mindig szükség van gyógyszeres kezelésre a teljes gyógyuláshoz, azonban a gyógyszer nehezen hozzáférhető, akár hónapok is eltelnek, mire a patikák beszerzik. Jelenleg ráadásul csak egyetlen, erre való készítmény használható hazánkban a humán orvoslásban, és ezt nem minden beteg szervezete viseli jól, így szükséges lenne a probléma gyógyszerészeti oldalának felülvizsgálata is.

A betegség két, élesen elkülönülő területen a leggyakoribb, az emberek leginkább a róka ürülékével szennyezett terményekkel, vagy a kutyák szőrén keresztül kapják el

A veszettség csökkenésével egy másik betegség terjed a rókák között

A róka öttagú galandférgét már az 1980-as években azonosították a kutatók, azonban addig, amíg a veszettség elleni orális vakcinázással az átoltottság nem ért el egy bizonyos szintet, az a kór hatékonyan önszabályozta a populációk méretét. Az egyre általánosabbá váló vakcinázással viszont az első európai gócpont, az Alpok területéről az egyre nagyobb számú rókapopuláció szétterjedt, magával vitte a parazitát is. Ugyanez történt a legészakibb japán szigeten, Hokkaidó környékén is, összegezte Nagy Gábor, a MATE tudományos munkatársa előadásában. A róka öttagú galandférge így már szinte az egész északi féltekén jelen van, kifejezetten jól tűri a hideget. Mára már csak négy olyan terület maradt Európában, ahol még nem azonosították, Ciprus, Málta, Finnország és Írország rókáiban.

Ne etesd a rókát!

Dr. Csivincsik Ágnes, a MATE Kaposvári Campusának tudományos főmunkatársa, kutató állatorvos hangsúlyozta, hogy a szándékosan vagy gondatlanságból az emberi környezethez szokott vadak, rókák és aranysakálok egészségügyi állapota jóval elmarad az erdőn-mezőn élő populációktól a vizsgálatok szerint. Nemcsak az alveolaris echinococcosist okozó parazita, de a férgesség is jóval nagyobb számban és mennyiségben érinti az urbanizált környezetben élő állatokat.

Az akár halálos kimenetelű betegség a kutatások szerint a háztáji kiskertek tulajdonosait, kutyatartókat és természetjárókat érinti,

ugyanis a róka ürülékében lévő peték a mosatlan zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával, illetve a rendszeresen erdőjáró, vagy udvarra kiengedett kutyák szőrén keresztül is az emberi szervezetbe kerülhetnek. A megoldás a rendszeres, havi szintű féreghajtás, illetve a kutya megfelelő szerekkel történő fürdetése elengedhetetlen a fertőzés megelőzése érdekében, főleg akkor, ha az eb netán együtt is alszik gazdáival.

Azoknak, akik a fokozottan érintett területeken élnek, netán kutyával vadásznak, kiemelten fontos lenne a rendszeres szerológiai vizsgálatokon való részvétel a szakemberek szerint, hiszen csak az időben diagnosztizált betegség gyógyítható.

hirdetés