A kutyákban halálos fertőzést, emberekben pedig migráns lárvaként bőr alatti fájdalmas gyulladást okozó horogférgek egyre ellenállóbbá válnak a gyógyszerekkel szemben. A kutatók szerint a kutyák horogférgei mind nagyobb veszélyt jelentenek a háziállatokra és az emberekre, miután kiderült, hogy a paraziták Észak-Amerikában és Ausztráliában is széles körű gyógyszerrezisztenciát alakítottak ki.

hirdetés

Egy új tanulmány szerzői azt találták, hogy Ausztráliában elterjedt az ellenállás a benzimidazolalapú féreghajtókkal szemben. (A hatóanyagot világszerte használják, tehát hazánkban is.) A kutatás korábbi, Észak-Amerikában végzett vizsgálatokra épít, amelyek már szintén kimutatták a kutyában élősködő horogférgek (Ancylostoma caninum) gyógyszerrezisztenciáját. Akárcsak Észak-Amerikában, az ausztrál férgek is genetikai mutációkat fejlesztettek ki, amelyek védelmet nyújtanak számukra a korábban hatásos kezelésekkel szemben.

A szakemberek szerint a féreghajtást is szükséges lesz majd új oldalról megközelíteni a jövőben

A horogférgek kutyákra és emberekre is veszélyesek

A kutyák horogférgei vérszegénységet, hasmenést és alultápláltságot okozhatnak, amelyek halálosak is lehetnek. A fertőzött kutyák székletével a horogférgek petéi a környezetbe kerülnek, ahol kikelnek, majd bőrön keresztül embereket is megfertőzhetnek. „Embereknél a kutyákból származó horogférgek cutaneous larva migrans (CLM) nevű betegséget okozhatnak – ez a »kúszó kiütés« kígyózó, hólyagos, viszkető bőrgyulladással jár” – magyarázta Swaid Abdullah, az Ausztrál Queenslandi Egyetem állatorvosi parazitológiai tanszékének vezető oktatója.

A CDC (amerikai járványügyi központ) szerint a betegség általában néhány hét vagy hónap alatt magától elmúlik, de az orvosok gyakran írnak fel antiparazitikumokat a férgek elpusztítására, és antibiotikumokat a másodlagos fertőzések kezelésére.

Antoinette Marsh, az Ohiói Állami Egyetem állatorvosi parazitológia professzora, aki nem vett részt a kutatásban, azt mondta a Live Science-nek, hogy az ausztrál eredmények nem lepik meg, mivel Észak-Amerikában ugyanez a probléma már ismert.

A legnagyobb aggodalmam az embereknél előforduló cutan larva migrans. Ha az emberek nem szedik fel a kutyák ürülékét, és hagyják, hogy az a környezetben fejlődjön tovább, az idővel emberi fertőzésekhez vezethet

– hívja fel a figyelmet a problémára a professzor.

Hogyan váltak gyógyszerrezisztenssé a horogférgek?

A tudósok először az 1980-as években észlelték a gyógyszerrezisztens horogférgeket az agárversenyeken résztvevő kutyáknál, majd később más fajtáknál is az Egyesült Államokban és Kanadában. Az új tanulmányban a kutatók genetikai markereket kerestek, amelyek a benzimidazolrezisztenciához köthetők, Ausztráliából és Új-Zélandról származó mintákban. Az eredmények szerint a rezisztencia Ausztrália-szerte elterjedt volt a kutyák horogférgei között, míg az új-zélandi mintákban nem találták meg. Emellett az északi horogférgeknél (Uncinaria stenocephala) is kimutatták a gyógyszerrezisztenciát, amit korábban nem tapasztaltak.

Marsh hozzátette, hogy egyelőre nem tudni, az ausztrál rezisztencia önállóan fejlődött ki, vagy a házi kedvencek mozgásával átkerült Észak-Amerikából. A horogférgek gyorsan szaporodnak, így a rezisztencia akár több helyen is függetlenül kialakulhatott. Éppen emiatt, hiába tűnnek távoli országoknak a cikkben emlegetett területek, könnyen meglehet, hogy itthon is hasonló körülményekkel szemben kell majd felvennünk a harcot. „Időnként létrejön egy genetikai változás, és azok az egyedek, amelyek jobban túlélnek, gyorsan elszaporodnak a populációban” – mondta Marsh.

A kutatás szerzői szerint változtatni kell a féreghajtók használatán, és át kell térni a célzott, kockázatalapú kezelésekre és rendszeres megfigyelésre, hogy lassítsák a rezisztens horogférgek terjedését.

„Ahogy a rezisztencia terjed, folyamatos megfigyelésre és új védekezési stratégiák fejlesztésére van szükség, hogy megóvjuk az állatok és emberek egészségét. Ez a kutatás egy igazi ébresztő mind a gazdák, mind az állatorvosok számára – a könnyed parazitaellenes korszaknak lassan vége lehet” – mondta dr. Jan Šlapeta, a Sydney-i Egyetem állatorvosi és molekuláris parazitológiai professzora.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

hirdetés