Gleccserbe fagyott második világháborús mentőkutyát találtak
Közzétéve: 2026. 02. 22. 14:00 -
- Fotók: Getty Images Hungary • 2 perc olvasásKözzétéve: 2026. 02. 22. 14:00 -
- Fotók: Getty Images Hungary • 2 perc olvasás
A közösségi médiában szélsebesen terjed egy kép, miszerint egy túrázó gleccserbe fagyott mentőkutyát talált, még a második világháború idejéről. Utánajártunk annak, hogy mi az igazság a szép történet mögött.
Bár igaz, hogy a kutyák több módon is segítették a harcoló feleket, ezt a képet valójában a mesterséges intelligencia állította elő. Már önmagában az is feltűnhet a második világháború idején menetfelszerelésben megfagyott mentőkutya történetével kapcsolatban, hogy sem forrást, sem egyéb konkrétumot nem közölnek a posztok. Az internetet böngészve számos világháborús kutyáról találunk információt, néhány eb neve is ismert, sőt, külön kutatási anyagok születtek a szembenálló felek négylábú segítőiről.
Az első világháború idején még általános jelenség volt a mentőkutyák alkalmazása, ezeket úgy nevezték akkoriban, hogy Irgalomkutyák (mercy dogs). Feladatuk sokrétű volt, nemcsak megkeresték a sebesülteket, de gyógyszereket is szállítottak nekik, és az orvosokat is odavezették hozzájuk. Utólag visszatekintve azt hihetnénk, hogy mindkét időszakban egyaránt sok mentőkutyát alkalmaztak, a második világháború időszakára azonban a négylábúak szerepe átalakult, más típusú segítséget nyújtottak a katonáknak.
A második világháború idején csak a német hadsereg mintegy 200 ezer kutyát képzett ki valamilyen feladatra, többek között őrzésre, védelemre, járőrözésre. A megszállt területeken és a koncentrációs táborokban is alkalmaztak őrkutyákat. A Szovjetunió ellenben leginkább a hírszerzésben alkalmazott négylábúakat, az angolok pedig felderítésre, illetve a sebesültek felkutatására használták a kutyákat. A Vöröskeresztnek ekkoriban már nem voltak hivatalos kutyái, nemhogy mentőkutyás egységeket működtettek volna, a források szerint az ausztrál egységük rendelkezett csupán egy kabala ebbel, akiről több fénykép is készült.

A német hadsereg kiképzései nyolc héten keresztül folytak, a kutyákat féléves korukban válogatták ki a feladatokra. Azok az ebek bizonyultak alkalmasnak a katonai szerepkörre, amelyek éjjel-nappal képesek voltak követni a gazdájukat különböző terepeken, sötétben, árkokon és patakokon keresztül, lövések és más hanghatások ellenére.
A félénk kutyákat kizárták a programból.
A szövetségesek hasonló teszteket végeztek annak érdekében, hogy a félős ebeket kiszűrjék, az ő statisztikájuk ismert is, nagyjából a kutyák egyharmada alkalmatlannak bizonyult a bevetésre. A standard amerikai és brit őrkutyakiképzési programok általában 6-8 hétig tartottak, a speciális küldetéseket teljesítő ebek számára ugyanez akár 12 hétig is eltarthatott.
A fenti kép, még ha csupán illusztráció is, sokakat megtévesztett, azonban a részleteket megfigyelve feltűnhet, hogy mesterséges intelligencia által generált. A hószóródás a tetemen, a szőr állapota, illetve a bőr felszerelés sem ilyen minőségben konzerválódik, még jégbe fagyva sem.

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.
81 év telt el a második világháború utolsó nagy csatái óta. Egyes katonák még mindig az európai erdőkben alusszák örök álmukat. Ebben a videónkban a régész kutyák egykori hadszíntereken való alkalmazhatóságáról is beszélgettünk egy archeozoológussal.

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Több száz képből álló válogatást állítottunk össze a helyszínen készült felvételekből!
Nézd meg és éld át újra a hangulatot!
A te kutyád is köztük van?
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotify
Kapcsolódó cikkek