Tosa inu fajtaleírás: a család védelmezője

A japán masztiffként is ismert tosa inu szomorú múltra tekint vissza, hiszen eredetileg kutyaviadalokra tenyésztették a szigetországban. Manapság azonban a fajta őrző-védő ösztönei és intelligenciája révén vált népszerűvé.

Annak ellenére, hogy történelmében szerepel a kutyaviadal, a tosa inu családja iránt gyengéd és kiegyensúlyozott természetű kutya. Hűséges, védelmező és szeretetteljes kedvenc, aki erős köteléket alakít ki gazdáival.

Eredet

Japánban a kutyaviadalok története egészen a 14. századig nyúlik vissza. A shikoku inu egykor a japán arénák abszolút bajnoka volt, a nyugatiak érkezésével pedig külföldről is elkezdtek kutyákat behozni a szigetországba. A tosa inu a shikoku-ken és a nyugati fajták hibridjeként jött létre, miután az európai és más nyugati kereskedők masztiff-típusú harci kutyákat hoztak az országba.

A tosa inu, más néven japán masztiff vagy egyszerűen tosa nevét eredeti tenyésztési helyéről kapta. A shikoku-ken fajtát először bulldogokkal, majd masztifokkal, német vizslákkal és német dogokkal keresztezték. Egyes beszámolók szerint a fajta megalkotásában bernáthegyik és bull terrierek is részt vettek.

Japánban a tosa inuk a kutyavilág szumóbirkózói, a helyiek nagy tisztelettel bánnak velük. Tőlük nyugatabbra a fajta társasági eb és őrkutya szerepet tölt be.

Fajtastandard

A tosa nagytestű kutya impozáns megjelenéssel és erős testfelépítéssel. Lógó fülek, szögletes arc és a tövénél vastag farok jellemzik. A fajta marmagassága nemtől függően minimum 55-60 centiméter, súlya 45-91 kilogramm között mozog.

Szőrzete rövid, kemény és sűrű. A bunda színe vörös, őzbarna, sárga, fekete és brindle (tigriscsíkos) verzióban fordul elő. Gyakoriak a fehér foltok a mellkason és a lábakon.

Jellem

A tosát nyugalma, csendes természete és engedelmessége teszi kedvelt fajtává. Nyugodt, ugyanakkor nagyon éber, amely ideális őrző-védővé teszi. Impozáns megjelenése és erős testfelépítése őrzi harci múltját, de jelleme mára egyáltalán nem hordozza az agresszív jegyeket.

Családja körében a tosa inu csendes és szeretetteljes, erős köteléket alakít ki gazdáival és nagyon hűséges. Első találkozáskor az idegenekkel tartózkodóbb és óvatosan közelít. Biztonságérzetet és bizalmat kelt az emberekben.

A tosák rendkívül intelligens kutyák, akik mindent megtesznek azért, hogy gazdáik kedvében járjanak. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy méretükből és erejükből fakadóan tapasztalt gazdi való melléjük, aki biztosítja számukra a megfelelő szocializációt és engedelmességi képzést.

Ideális környezet

A tosák nem javasoltak lakásba – egy viszonylag nagy méretű, zárt kert elengedhetetlen ahhoz, hogy a fajta jól érezze magát. Legalább napi egy óra mozgásra és játékra, valamint edzési rutinra van szüksége annak érdekében, hogy szellemileg és fizikailag élénk és éber maradjon.

A tosák általában jól viselkednek a gyerekekkel, ha megfelelően nevelik és szocializálják őket, bár méretük miatt nem szabad felügyelet nélkül hagyni őket a család kisebb tagjaival. Más házi állatokat általában nem tűrnek meg maguk mellett.

Ápolás

A tosa gondozásának fontos része a fog- és körömápolás. A fogakat ideális esetben naponta kell mosni a fogkőlerakódás megelőzése érdekében, a karmokat pedig legalább havi egyszer vágni kell. Bár a megfelelő mennyiségű időtöltés a szabadban általában természetes módon koptatja az állat karmát.

Fontos továbbá megjegyezni, hogy a tosa hajlamos lehet a nyáladzásra. Ez teljesen természetes, de egyesek számára zavaró lehet.

Gyakori egészségügyi problémák

A tosák alapvetően egészséges kutyák, de bizonyos egészségügyi problémákra hajlamosak lehetnek. Ezek közé tartozik a felfúvódás, a csípő diszplázia és a szemproblémák.