Magyarország kutyaszaporító nagyhatalom: hetente számolnak fel hazánkban szaporítóhálózatokat
Közzétéve: 2025. 06. 10 - Fotók: welovedogz.hu, Szurkolók az Állatokért • 3 perc olvasás
Közzétéve: 2025. 06. 10 - Fotók: welovedogz.hu, Szurkolók az Állatokért • 3 perc olvasás
Szinte hetente mentik kritikus körülmények közül a szaporított kutyákat a magyar állatmentők. Az elmúlt napokban szomszédunkban is lecsaptak a hatóságok, közel ezer felnőtt és kölyökutyát kellett kimenteniük elképesztő körülmények közül. Az alábbiakban igyekszünk összefoglalni, hol volt szükség az állatmentőkre az elmúlt időszakban – és azt is megmutatjuk, mi vár a megmenekült kutyusokra.
Alapvető vágy a legtöbb ember számára, hogy valamiféle módon kapcsolódhasson ismét a természethez. Az urbánus körülmények, melyek között Európa lakóinak egy jelentős része él, nem sok lehetőséget hagynak számunkra. Az etológusok szerint ezért vágyunk minél többen arra, hogy négylábú kedvenccel osszuk meg életünket – ez egy élhető formája ugyanis minden körülmények között a kapcsolódásnak, nem is beszélve arról a rengeteg érzelmi és lelki pluszról, melyet egy négylábú kedvenc adhat.
Kutyát tartani azonban anyagi terhekkel is jár, nem mindenki engedheti meg magának azt, hogy tenyésztőtől vásároljon. Ennek ellenére azonban még mindig sokan ragaszkodnak a fajtatiszta, vagy annak tűnő kutyákhoz. Ez az oka annak, hogy még mindig hatalmas biznisz a kutyaszaporítás. Kis befektetés, minimál követelmények, egy sufni a kert végében, némi maradék étel, a bevétel pedig garantált a végén, míg az esély a lebukásra kicsi.
Legalábbis régen így volt. Az elmúlt egy év során azonban az állatvédő és állatmentő szervezetek, a hatóságok, a helyi jegyzők, állatorvosok és a rendőrség összehangolt munkájának köszönhetően szinte hetente sikerül a szaporítóhálózatokat felszámolni. A büntetési tételek is nőttek; nemcsak pénzbírság, de akár szabadságvesztés, és az állattartástól való eltiltás sem ritka az eljárások bírósági szakaszának végén.
Megjelent a We love Dogz első könyve, Udvarhelyi-Tóth Kata és Csörgő Balázs tollából. Most online kedvezménnyel vásárolhatod meg a linkre kattintva!
Az állatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi szigorításoknak köszönhetően a szaporított kutyák magyarországi értékesítésére egyre kevesebb a lehetőség. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy kevesebb szaporító működne az országban, hiszen a külterületi ingatlanokon, egykori mezgazdasági épületekben, kiváló lehetőségek között lehet kutyákat tartani (legalábbis ők úgy tartják), a szaporulatra pedig mindig van kereslet. Jó példa erre a csöngei szaporítótelep tulajdonosa, aki szinte tucatnyi birtokán ontotta elsősorban Nyugat-Európa irányába az általa szaporított ausztrál juhászokat többmilliós éves, bejelentett bevételt elérve.
Munkásságának utolsó időszaka szinte sosem látott médiavisszhangot váltott ki, ugyanis elfogása is krimibe illő esemény volt mérgezéssel, szökéssel – ismeretlen területeken található ingatlanjait hetekig igyekeztek felderíteni. Az osztrák állampolgárságú asszonyt követően két német állampolgárt is őrizetbe vettek, szintén illegális szaporítótevékenységük miatt.
2025 májusában egy orgoványi tanyáról kellett a hazai állatvédőknek mintegy 130, zömében ivaros, ráadásul falkában tartott kis és nagy testű keverék kutyát kimenteni. Ugyan ezek gondozója egy menhelyhez hasonló telepet működtetett, a kutyák (s az itt élő emberek) életkörülményei szintén nem feleltek meg az alapvető higiéniás követelményeknek. A férfi családjával együtt elmenekült a helyszínről. Napokon belül Pécelre kellett kiszállniuk a már összeszokott állatmentő szervezeteknek, ahonnan 33, pincében tartott, szülőgépnek használt kis testű kutyust mentettek ki.
A szlovák hatóságok szerint a környék legnagyobb szaporítóhálózatát sikerült a napokban összehangolt munkával felderíteni, melynek eredménye 835 eltérő egészségi állapotú eb, mely immár szomszédaink állatmenhelyeit terheli. Ezek a kutyák ugyanis általában szocializálatlanok, genetikai, és egyéb fertőző betegségekkel terheltek, örökbeadásuk emiatt nem zökkenőmentes, hiszen vannak, amelyek sosem jutnak olyan állapotba minden igyekezet ellenére sem, hogy családokhoz kerüljenek.
A rossz tartási körülmények olyan bevésődésekkel járhatnak személyiségüket tekintve, amely élethosszig tartó, kiemelt figyelmet igényel.
A szlovák szaporítók célja a magyarországi társaikéhoz hasonlóan Nyugat-Európába, elsősorban Olaszországba, Németországba és Belgiumba exportálni súlyos euróezrekért a jelen esetben cocker spánielnek, uszkárnak, máltai selyemkutyának és yorkshire terriernek tűnő ebeket. Ahogy korábban a csöngei ügy kapcsán is kiderült, a genetikai vizsgálatok hiánya, az átörökített betegségekről való nem megfelelő tájékoztatás a későbbi gazdákra is hatalmas terhet ró az állatorvosi költségek miatt. Abban az ügyben több vevő is összeállt, hogy tapasztalataikat megosztva juthassanak kárpótláshoz beteg kutyáik miatt.
Hogy miért is fontos, hogy a tenyésztők átláthatóan működjenek, szakmai és egészségügyi tudással, háttérrel felvértezve tervezzék meg az almokat, illetve milyen vizsgálatokat szükséges elvégezniük ahhoz, hogy egészséges, jó idegrendszerű kutyákat, valamint később a boldog és hosszú közös élet zálogát biztosíthassák a leendő gazdiknak, arról több ízben beszámoltunk már a We love Dogz hasábjain. A linkekre kattintva elolvashatod, miként gondolkodnak a témáról a felelős kutyatenyésztők.
Látványos kutyás bemutatók, gyerekprogramok, szakértői előadások, falkaséták várták az érdeklődőket május 1-jén a Városligetben megrendezett DOGZ Fesztiválon.
Itt olvashatod el képes beszámolónkat az első képgalériával.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek
Szakértőt kérdeztünk: Mi lehet traumatikus élmény egy kutya számára? Van olyan, amire nem is gondolnánk
Egészség • 10 percMiért marad meg egyes kutyáknak a jó illata fürdetés után, míg mások szinte azonnal szaglani kezdenek?
Ápolás • 3 percA kutyapelenka káros is lehet: nem mindegy, hogyan használod
Ápolás • 3 percHa kutyád nem szereti a körömvágást, a körömreszelés lehet a megoldás
Ápolás • 5 perc