Spanyol kutyafajták III. rész: a galgótól a terrierig

Állítsd be, hogy a We love Dogz az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az országok kutyáinak gyűjtése során természetesen az FCI, az AKC és az adott ország kennel klubjának listáját is figyelembe vesszük. Utóbbi azért fontos, mert lehetséges, hogy a nagyobb szervezetek nem fogadják el ugyan az adott fajtát vagy típust, ám az ország számon tartja. Hasonlóan a mi sinkánkhoz és májzlinkhoz.

hirdetés

Következzen a 24 spanyol kutyafajta rövid történelme és leírása, ám mielőtt belevágnánk, fontosnak tartjuk kiemelni, hogy Spanyolországban számos különböző kutyatípust használnak régiónként, sok esetben egy már ismert és elfogadott fajta változatait. Ezeket gyakorta a spanyol kennel klub sem ismeri el, ám néha a spanyol mezőgazdasági minisztérium igen, és standard is készült az esetükben. Ezek a fajták nem szerepelnek a következő gyűjtésben, így a lista nem teljes, ám ha van rá igény, szívesen készítünk ezekből a munkakutyákból is egy gyűjtést. Az első részt ide kattintva érheted el, a második részt pedig itt találod.

Spanyol vízikutya

17.) Spanyol agár

A spanyol agár, fedőnevén a galgó Andalúzia és Kasztília vidékeiről származik, a spanyolok évszázadok óta tenyésztik. Már az ókorban ismerték a rómaiak, bár feltételezhető, hogy megjelenése és elterjedése a Pireneusi-félszigeten jóval korábbi időkre nyúlik vissza. Ősi ázsiai agarak leszármazottja, amely alkalmazkodott a különféle sztyeppei és síkvidéki terepekhez. A 14., 17. és 18. században nagy mennyiségben exportálták más országokba, például Írországba és Angliába. A spanyol agár az angol agár egyik őse. Hazáján kívül ritkán találkozni vele, agárversenyeken sem igazán szerepeltetik. A szőre két verzióban létezik: smooth (sima) és rough (durva).

A spanyol agár temperamentumát tekintve jellemzően kedves és visszafogott, leginkább talán az angol agárhoz hasonlítható. Nyugodt, csendes, szelíd és laza, boldogan tölti a napját egy kanapén fekve. Persze csak akkor, ha egyébként minden nap megkapja a szükséges mozgásadagját. Nagyon fontos nála a korai szocializáció annak érdekében, hogy ne legyen visszahúzódó. Gyakorlott gazdi szakértelmével nevelhető úgy, hogy macskákkal, kutyákkal és gyerekekkel is szívesen töltsön időt, amely alapvetően kiegyensúlyozott és kedves természetéből fakadóan szinte természetes.

Spanyol agár

18.) Spanyol alano

A spanyol alano az Ibériai-félszigetről származik, létezését a 14. század óta dokumentálják. Valószínűleg a Római Birodalom bukása után a germán törzsek által behozott vadászkutyáktól eredeztethető. A középkorban érte el csúcspontját, ám a 19. században is nagy népszerűségre tett szert. Bevetették nagyvadak vadászatánál és haszonállatok őrzésére is. A spanyol történelem számos illusztris személyiségének kedvelt fajtája volt, aminek köszönhetően számos dicsérő bibliográfiai és művészeti beszámoló is fennmaradt róla. Az FCI nem ismeri el hivatalosan, de a spanyol kennel klub igen.

A 19. század végén a perros al toro nevű bikaviadalbeli szerepkör megszüntetésével a fajta hanyatlásnak indult. Ezt később tovább erősítette az állattenyésztési és vadgazdálkodási rendszerekben bekövetkező számos változás, valamint a külföldi fajták hatása. Spanyolország egyes települései azonban hűek maradtak hagyományaikhoz, és továbbra is kutyáikkal végezték a szarvasmarhák lefogásával kapcsolatos munkákat, ugyanúgy, ahogyan őseik tették évszázadokkal korábban. Az 1980-as években a legjelentősebb állományt a Las Encartaciones nevű hegyvidéki térségben találták meg, és a folyamat 2004-ben a fajta hivatalos elismerésével tetőzött.

Glamour - We love Dogz Mancsparty

Mancsbárral, fotósarokkal és hasznos előadásokkal várunk július 18-án az ETELE Plazaban. Vegyél részt kedvenceddel a szépség- és ügyességi versenyen és vidd haza az ajándékokat!

Ott Leszek!

A spanyol alano eredetileg csapatban dolgozó kutya, amely jól együttműködik más kutyákkal, ezért kifejezetten társas, falkaszellemű fajta. Intelligens, gyorsan tanul, kiváló munkakutya, ugyanakkor rendkívül emberközpontú. Családi környezetben könnyen nevelhető, szeretetteljes és türelmes a gyerekekkel. Bár megjelenése tekintélyt parancsoló és komoly, természete nemes, kiegyensúlyozott és megbízható.

19.) Spanyol kopó

Már a késő középkorban is létezett a spanyol kopó felmenője, amelyre írásos bizonyítékok is vannak legkorábbról a 14. századból. Általában apróvad vadászatára használták és használják, de nagyvadra is bevethető. Híresen jól követi a vércsapát az utóbbi esetében.

A spanyol kopó egy rendkívül nyugodt és ragaszkodó kutya, azonban amikor terepen dolgozik, elképesztő bátorságról és állhatatosságról tesz tanúbizonyságot. Semmitől sem retten meg, akár még olyan volumenű nagyvaddal is szembeszáll, mint a medve.

20.) Spanyol masztiff

A spanyol masztiff az Ibériai-félszigeten még a római invázió előtt jelent meg. Úgy hiszik, hogy a görögök és a föníciaiak vihették oda körülbelül 2000 évvel azelőtt; az első írásos említését i. e. 30 körülre tehetjük. A 10. században Spanyolországban Európa legjobban szervezett és irányított állattenyésztése indult meg, amiben a masztiffoknak is jelentős szerep jutott. A 12. században pedig, mondhatjuk, hogy elérte a csúcsát szakmai szempontból, amikor is egy új juhfajta kitenyésztését kezdték meg az országban. Ezek az állatok általában a telet Spanyolország déli részén töltötték, majd nyár elején az északi hegyek lejtőire költöztek. A vándorló birkacsordákat körülbelül 40 000 pásztor kísérte, és minden 100 juhra legalább egy masztiff jutott. Ennek a hatalmas feladatnak nyoma maradt a spanyol kultúrában; a masztiffok irodalmi művekben és Velázquez festményein is megcsodálhatók.

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

Rusztikus külsejű, magas intelligenciával bíró, kedves, nemes és elszánt eb. Rettenthetetlen, ha a nyájat vagy a családját, gazdáját fenyegető veszélyről van szó, ennek ellenére ok nélkül sosem agresszív. (Bár az tény, hogy fajtársaival szemben domináns, így a szocializációjánál erre kiemelt figyelmet kell fordítani.) Magabiztos kutya, tisztában van a saját erejével és kvalitásaival. Mindenképpen gyakorlott gazda szükségeltetik a neveléséhez. Nem kifejezetten mozgékony, de napi egy nagy séta számára is alapvető. Nagy térben érzi a legjobban magát, ahol saját területére felügyelhet.

Spanyol masztiff

21.) Spanyol vízikutya

A sokoldalú spanyol vízikutya olyan régóta az Ibériai-félsziget tavai körül él, hogy a szakértők sem tudják biztosan, hogy mikor és milyen úton-módon került oda. Az egyik elmélet szerint Észak-Afrikából érkezett, amikor az ottani népek megszállták Spanyolországot. Egy másik feltételezés szerint a fajtát török kereskedők vezették be az országba. Meglepő, de két olyan különböző feladatra használták mindig is, mint a vízi madarak begyűjtése és a juhászkodás. Bundája zsinórosodik, akár a komondoré vagy a pulié. Egy évben egyszer nyírják meg a szőrét 2,5 cm hosszúságúra, ami az idő elteltével önmagától zsinórosodik (nem szabad fésülni).

A spanyol vízikutyának nagyon ősi terelő és védelmező ösztöne van, ennek eredményeképpen akár őrzőkutyának is használható. Intelligens és szeret bizonyítani, így a képzése igen élvezetes. Akkor van igazán elemében, ha dolgozhat vagy játszhat, így csak olyanoknak javasolt, akik aktív életmódot élnek és sok idejük van a kutyájukra. A korán megkezdett és folyamatos szocializáció nagyon fontos ahhoz, hogy gyerekek, más kutyák és különböző emberek mellett is nyugodt és kiegyensúlyozott maradjon.

Spanyol vízikutya

22.) Valdueza

A montería (spanyol nagyvadvadászat) során használt valdueza hajtókutyák több mint 70 év szigorú szelekciójának eredményei. A tenyésztési munkát az 1940-es években Don Alonso Álvarez de Toledo y Cabeza de Vaca kezdte meg, majd fia, Don Alonso Álvarez de Toledo y Urquijo, Valdueza márkija folytatta. A cél kezdettől fogva olyan egyedek létrehozása volt, amelyek ideálisak a falkás nagyvadvadászathoz (rehala), különösen a Toledo-hegység, Extremadura hegyei és a Sierra Morena területén zajló monteríák körülményeihez alkalmazkodva. Az FCI nem ismeri el hivatalosan, de a spanyol kennel klub igen.

Napjainkra a valdueza kutyák rendkívül egységesek mind küllemük, mind munkaképességeik, mind pedig jellemük tekintetében. Nagy termetű, rusztikus, ugyanakkor elegáns és nemes megjelenésű kutyák. Rendkívül társaságkedvelők, szelídek, engedelmesek. Könnyen élnek együtt emberekkel, valamint más kutyákkal is.

23.) Valenciai kopó

A Spanyolország délkeleti részén található neolitikus kori sziklarajzokon olyan állatok körvonalai láthatók, amelyek egyértelműen valenciai kopóként, podencóként azonosíthatók. Később, az ibér korszakból származó számos kézműves alkotáson is megjelenik egy olyan podenco típusú kutya, amely nagy hasonlóságot mutat a mai xarnegóval, amely feltehetően a legősibb ibériai félszigeti podenco. Érdekes módon az ibér nép törzsei által egykor lakott területek szinte teljesen egybeesnek azzal a régióval, ahol ez a fajta időtlen idők óta egészen napjainkig fennmaradt.

A későbbi római hódítás számtalan művészeti emléket hagyott maga után – szobrokat, festményeket, mozaikokat –, amelyeken a mi fajtánkhoz nagyon hasonló podencók láthatók vadászat közben a Földközi-tenger teljes térségében, amely a Római Birodalom gerincét alkotta. A rómaiak, de valószínűleg már előttük a föníciaiak és a görögök is hozzájárultak ahhoz, hogy az őshonos podencók e fajtacsoportja nyugat-keleti irányban elterjedjen. Így részt vett más, a Földközi-tenger térségében kialakult, felálló fülű kutyatípusok kialakulásában is. Az FCI nem ismeri el hivatalosan, de a spanyol kennel klub igen.

Elsődleges feladata a nyúlvadászat minden formája és minden terepen. Kiemelkedő vadászösztönnel rendelkezik, és tökéletesen alkalmazkodott a mediterrán térség változatos ökoszisztémáihoz, különösen Spanyolország keleti partvidékéhez és az Ebro-völgyhöz. Rendkívül éles hallással és látással rendelkezik, szaglása pedig páratlanul fejlett, ami rendkívül sokoldalú vadászkutyává teszi. Legendás állóképességgel viseli az extrém hőséget, és száraz környezetben is kiválóan vadászik.

24.) Valenciai terrier

Őseit hagyományosan a vízi patkányok, a nyulak és a vakondok vadászatára tenyésztették, de jelzőkutya-képességei is kiválóak. Jelenleg leginkább társállatként tartják. A valenciai terrier elődeit valaha Nagy-Britanniából hozhatták Valenciába, létezésüket már dokumentálták a 19. század utolsó harmadától kezdve. Nagyra értékelték szolgálataikat a vidéki farmokon és mezőkön élő emberek, ugyanis ösztönösen jelezték és levadászták a kártevőket, valamint hűségesen ragaszkodtak a gazdához és a családhoz. Megjelenésük egybeesik a narancstermesztés elindulásával a térségben. Az FCI-nél jelenleg ideiglenesen elfogadott státuszban van.

Élénk, vidám kutya a valenciai terrier, kifejezetten gyorsan tanul. Szeretetteljes és hűséges, bár nem túl barátságos az idegenekkel. Kifejezetten bátor mind vadászat közben, mind gazdája tulajdonának védelmekor.

hirdetés