A róka nyugodtan szaglászott és nézelődött egy bokorból, sokak figyelmét felkeltve. Bár első pillantásra aranyosnak és barátságosnak tűnhet, azonban fontos tudni, hogy vadállatról van szó. Ezért nem szabad sem simogatni, sem etetni, ahogy bántani sem – legjobb, ha békén hagyjuk, és engedjük magától távozni.

hirdetés

Egy igencsak aranyosnak és szelídnek tűnő róka bukkan ki a fák közül a Dagály strand egyik medencéje mellett. A fürdőzők erre valószínűleg nem számítottak, hiszen nem egy erdei kiránduláson vettek részt. A videón látszik, hogy a parton megjelenő vadállat a bokrok között bujkál, majd végül egy ott dolgozó kergeti el.

A rókahelyzet hazánkban

Magyarországon rókák állományának száma folyamatosan növekszik, ezzel párhuzamban pedig életterük folyamatosan szűkül. Ennek eredményeképpen gyakran szorulnak ki természetes környezetükből és lakott területeken kutatnak élelem után. Ráadásul a városi környezetben sokkal kevesebb ellenségük akad, így a rájuk leselkedő ragadozók is ritkábban vagy egyáltalán nem fordulnak elő. Nyugodtabb környezetben élhetnek így, ahol több búvóhely akad számukra.

Habár édesnek és kedvesnek tűnhetnek, vadállatokról van szó, akiknek a viselkedése mindig kiszámíthatatlan. Nem tudhatjuk, hogy a következő pillanatban mit várhatunk, ha esetleg az állat megijed. Amennyiben ez megtörténik, komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet számunkra, ha megharap vagy megkarmol. Bár a veszettség visszaszorítására hazánkban komoly programot dolgoztak ki, egy rókától nem csak ezt a potenciálisan halálos betegséget kaphatjuk el. Számos bakteriális, vírusos betegség veszélyt jelenthet így ránk, de akár parazitákkal is megfertőzhet bennünket az állat.

A veszett róka keresheti az ember társaságát

A veszettségnek két fő klinikai formáját különböztetjük meg. Az egyik az agresszív, a másik a nyugodt, vagy más néven paralitikus. Utóbbi esetben az állat nagyon barátságos lesz, közel merészkedik az emberhez, keresi a társaságot. Ha azt látod a közeledő rókán, hogy mozgása lelassult, bukdácsol, koordinációs zavarai vannak és nyálzik, erősen gyanakodj. A veszettség mindkét formája ugyanolyan veszélyes, és nem szükséges harapás ahhoz, hogy elkapjuk. A vírus nyállal fertőz, elég, ha érintkezik egy rajtunk lévő sérüléssel.

Hazánkban a vörös rókának jelentő szerepe van a veszettség terjesztésében, amely miatt 1993-ban elindították az úgynevezett immunizációs programot, amely az egyik legsikeresebb veszettség elleni, vadon élő állatokra irányuló egészségügyi kezdeményezés Európában. Ennek értelmében évente kétszer (tavasszal és ősszel), repülőgépről szórják ki az úgynevezett vakcinacsalit az ország meghatározott területein (főként a keleti és déli határ mentén). A csali egy halszagú, barna színű tabletta, amely egy veszettség elleni vírusvakcinát tartalmaz – ha ezt megeszi a róka, a hatóanyag a szájnyálkahártyáján keresztül felszívódik, és megkezdődik az immunválasz. A program hatásosságát monitorozzák is, mégpedig úgy, hogy rendszeresen befognak rókákat, akikről megállapítható, hogy a jelölőanyag alapján megették-e a csalit, és van-e ellenanyag a vérükben.

Szerezd meg Te is a menő DOGZ repoharat!

Május 1-jén izgalmas kutyás programokkal, szakértői előadásokkal és családi élménnyel vár a DOGZ Fesztivál a Városligetben. Ne hagyd ki!

Regisztráció és program ITT

Mit kell tenned, ha veszett állatot látsz?

Ha itthon veszett állatot vélsz látni, nagyon fontos, hogy vonulj biztonságos helyre. Ha biztos helyen vagy, és lehetőséged van megfigyelni a jószágot, jegyezd fel a fontosabb jellemzőit, viselkedését, és azt is, hol láttad pontosan. Amilyen hamar csak lehet, jelezd a helyi jegyzőnek vagy állatorvosnak az esetet, valamint érdemes a NÉBIH zöld számát is felhívni: 06 80 263 244.

Amennyiben érintkeztél esetleg az állattal valamilyen formában, haladéktalanul kérj orvosi segítséget!

hirdetés