Kiváló marketingstratégiával rukkolt elő a Colossal Biosciences, aki saját felületein, videón mutatta be az úgynevezett rémfarkasokat. Azt állítják, hogy ezek az állatok 10 000 éve élt rémfarkasok génszerkezetét örökölték. Ez azonban csak részben igaz.

hirdetés

A cég egyébként a Trónok harca íróját, G. R. R. Martint is megnyerte magának, akinek hatalmasra duzzadt regényfolyamában központi szerepet játszottak az óriásfarkasok, ezekkel a példányokkal pedig fotózkodott is. Több fénykép látható róla a kölyökállatokkal a kezében is, így rajongói tábora világszerte lelkesedhet a projekt iránt. Az igazság azonban az, hogy a szürke farkasok genetikájának felhasználásával előállított kölykök igencsak távol állnak az igazi rémfarkasoktól (dire wolf). 

Így alkották meg a modern óriásfarkasokat

A texasi székhelyű Colossal Biosciences kutatói még hétfőn jelentették be, hogy az egykor élt óriásfarkas DNS-mintáiból kiindulva klónozással és génszerkesztéssel alkották meg a három kölyköt. A két hím, Romulus és Remus hat hónaposak, a nőstény Khaleesi három hónapos. Ben Lamm, a cég vezérigazgatója „valóságos mérföldkőnek” nevezte az eredményüket. 

A kutatók az egykor Észak-Amerikai területén élő óriásfarkasok egy fosszíliáját, egy koponyacsontot használtak fel a kísérletek során, amely 13 000 éve feküdt a föld alatt. 

A tudósok a szürke farkasok, a rémfarkasok ma élő legközelebbi rokonainak a vérsejtjeit felhasználva, genetikailag módosítva hozták létre a rémfarkas DNS-éből az örökítőanyagot. Ezt adták hozzá egy kutyából származó petesejthez, majd az így létrejött embriókat állatokba ültették be. A hangsúly a génszerkesztés során az óriásfarkas fajspecifikus jellemzőin, a nagy termeten, a vastag, világos színű bundán és az izmos állkapcson volt. 

A cég szerint a „modern óriásfarkasok” az amerikai hatóságoknál hivatalosan bejegyzett, titkos, védett területen élnek majd folyamatos ellenőrzés alatt.

Óriásfarkas-fosszíliák egy ásatáson

A kutyatenyésztésre hatással lehetnek az óriásfarkasos génkísérletek?

A fajtatiszta kutyák szempontjából ezek az eredmények bármiféle várakozással ellentétben nem igazán kecsegtetőek, ugyanis a genetikai hiátusokat, betegségeket ilyen formában nem feltétlenül lehetséges korrigálni. Amint azt Carol Beuchat, farkasokkal foglalkozó etológus is hangsúlyozta a hír kirobbanását követően, erre sokkal egyszerűbb megoldás is akad a szelekciós kutyatenyésztésnek köszönhetően, ami sokkal biztosabb eredményt ad. Ráadásul ezekről a kölykökről még nem tudhatjuk biztosan, vajon szaporodásképesek-e, és az sem biztos, hogy ez kiderül valaha. 

„Azokkal a génekkel foglalkozni, amelyek egy állat fiziológiáját és biokémiáját irányítják a fogantatástól a halálig, egészen más. A fajtatiszta kutyáknál sok más gént is érintenek az egészségügyi problémák, amikkel küzdünk. Ezekben a génekben lévő mutációk, kritikus variánsok elvesztése, megnövekedett homozigozitás és egyéb problémák okozzák a fajtatiszta kutyák egészségügyi problémáit. Lehetséges lenne egyetlen elveszett gént azonosítani, mint például a dalmaták normál nitrogénanyagcsere-génjét, és helyreállítani azt a genomot – jelen esetben egy pointerrel való keresztezésen keresztül. Lehet, hogy ezt az egyetlen gént is helyre lehet állítani azzal a technikával, amivel az óriásfarkasgéneket bevitték a farkas génállományába, de miért is akarnánk? A lehető legegyszerűbben, a szelektív tenyésztéssel megoldottuk a dalmataproblémát. Nincs szükség Petri-csészékre és pipettára, csak tenyésztésre – a megfelelő partnerekkel, majd a megfelelő géneket hordozó egyedek szelektálására” – nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Carol Beuchat.

Képeken az év legnagyobb kutyás fesztiválja, a DOGZ Fesztivál

Látványos kutyás bemutatók, gyerekprogramok, szakértői előadások, falkaséták várták az érdeklődőket május 1-jén a Városligetben megrendezett DOGZ Fesztiválon.

Itt olvashatod el képes beszámolónkat az első képgalériával.

Veszélyes-e a génszerkesztés?

Bizonyos szempontból mindenképp, hiszen elhiteti velünk, hogy bármi pótolható. A cégnek korábban sikerült klónozni négy, súlyosan veszélyeztetett természetvédelmi státuszú vörös farkast. Ezzel kapcsolatban azt nyilatkozták, hogy ezzel szeretnék  megmenteni a fajt a kihalástól.

Régen azt mondták, a kellőképpen fejlett technológiákat gyakorlatilag nem lehet megkülönböztetni a varázslattól. Ma a Colossal Biosciences csapata lerántja a leplet a varázslat egy részéről, illetve arról, hogy ez a munka milyen hatással lehet a fajmegőrzési erőfeszítésekre

hirdetés

– nyilatkozta Benn Lamm.

Azon túl, hogy az óriásfarkas-projektben sikerült látszólag egészséges állatokat létrehozniuk, a cég kommunikációja meglehetősen felemás a fajmegőrzéssel kapcsolatban. Most tömegek hihetik azt, hogy az emberi tevékenység hatása a természetre – közel 1 millió faj áll a kihalás szélén – nem probléma, hiszen bármikor korrigálható a géntechnológia segítségével. Ez azonban egyáltalán nem igaz. Ahogy a három kölyökfarkas sem igazi óriásfarkas genetikai szempontból, úgy azok az élőlények, amelyek az emberi beavatkozásoknak köszönhetően kipusztulnak, ugyanígy nem teremthetőek újjá egykori valójukban.