Facebook Pixel
Promo app

Töltsd le a We love Dogz appot!

Letöltés
A macskák is a kedvenceid?
A macskák is a kedvenceid?
Látogass el a We love Catz oldalunkra is!

Mi a teendő, ha kutyasétáltatás közben szembe találod magad egy vaddisznóval?

Közzétéve: 2023. 01. 17. 01:00 -

• 4 perc olvasás
Google Állítsd be, hogy a We love Dogz az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az utóbbi években világszerte – így Magyarországon is – egyre nagyobb problémát jelent a vaddisznók túlszaporodása és egyre gyakoribb megjelenése a lakóövezetek környékén. Sőt, sok esetben a lakóövezetekben is. Emellett ezek a találkozások a vaddisznók és a viselkedésüket nem igazán ismerő emberek, valamint kutyáik között bizony lehetnek veszélyesek is mind a kutyákra, mind a gazdáikra nézve.

Miként viselkedjen egy kutyáját sétáltató gazda, ha egy erdei séta közben, de akár a lakóövezetében, vagy ahhoz közel szembe találja magát egy vaddisznóval? Tartsa pórázon a kutyát? Vagy inkább engedje el? Próbálja elijeszteni a vaddisznót? Vagy távozzon a helyszínről, amilyen gyorsan csak tud? Egyáltalán, miért és milyen körülmények között lehetnek veszélyesek a vaddisznók? Ezeknek a kérdéseknek igyekeztünk utánajárni Varga László hivatásos vadász, a Tiba-kúti Kennel tulajdonosának segítségével, aki gyakran találkozik vaddisznókkal sőt, komoly tapasztalata van a kutya-vaddisznó találkozások kimenetelével kapcsolatban is.

AÉK: László, te hivatásos vadászként mit tapasztalsz? Tényleg gyakrabban tűnnek fel vaddisznók az emberi lakóövezetek közelében, vagy azokon belül, mint a korábbi évtizedekben?

VL: Sajnos a vaddisznók megjelenése települések környékén és azokon belül valóban egy gyakori problémává vált. Mindennek 2 oka lehet, az egyik az, hogy a nagyragadozók ismételt megjelenése miatt a zsákmányállatok beljebb húzódnak az emberek közelébe. Másrészt az is igaz, hogy a vadon élő állatok zavartalan területei folyamatosan zsugorodnak, hiszen az emberek által lakott zónák bővülnek. Ráadásul, ha a vaddisznókról beszélünk, ők meglehetősen szapora állatok, habár az utóbbi pár évben az afrikai sertéspestis megjelenése részleges kipusztulásukat okozta bizonyos területeken.

AÉK: Egy vaddisznóval történő találkozás milyen esetekben lehet különösen veszélyes akár egy kutyára, akár a kutyát sétáltató gazda számára?

VL: Két esetben lehet különösen veszélyes. Egyrészt, ha egy malacos koca a malacait vezeti, kíséri általában a tavaszi időszak végén és a nyári időszak elején. A másik eset pedig, ami véleményem szerint a rosszabbik, ha egy sebzett disznóval találkozunk, aki egy rossz lövés következtében megsebesült. Egyéb esetekben az egészséges vaddisznók általában hamarabb érzékelik az ember közeledését és megpróbálnak kitérni a találkozás elől. Nem támadnak, ha nem provokálják őket. Ha tudjuk, hogy egy helyen vaddisznó-veszély áll fenn, oda lehetőség szerint ne hajnalban és szürkület előtt látogassunk el, a vaddisznó ugyanis ezekben az órákban a legaktívabb.

AÉK: Ha úgy alakulnak a dolgok, hogy egy vaddisznó a kutyánkra vagy ránk támad, miért veszélyes ez a helyzet? Mire képes egy kutya egy vaddisznóval szemben?

VL: A legfontosabb cél egy ilyen találkozásnál, hogy minden erővel próbáljuk elkerülni a kutya-vaddisznó kontaktot. Az általános vélekedéssel és a városi legendákkal ellentétben ugyanis a kutya egy kifejlett vaddisznóban nem tud kárt tenni, sem egyedül, sem két kutya, sőt még három sem. Sokkal erősebbek és szívósabbak annál, hogy egy kutya felül tudjon kerekedni rajtuk. A vaddisznó bőre rendkívül vastag és igen sűrű alj- és fedőszőrzet borítja a testét. Ráadásul az állkapcsa is 25-30 cm hosszú, egy óriási fejben, egy óriási test előtt.

Ha a kutyánk egy vaddisznó szájába kerül, akkor életveszélyben van, ugyanúgy, ahogy mi is. A vaddisznó kanok esetében pedig ott vannak ugye az agyarak, amelyek lehetnek akár 20-25 centiméter hosszúságúak is, amiből egy 8-9 cm-es rész kilóg az állkapcsokból. Mivel a két agyar a folyamatos evés során egymást dörzsöli, kialakul egy borotvaéles fenési sík az agyarak felületén. Most képzeljünk el mondjuk egy 150 kg fölötti súlyú vaddisznó kant, amelyiknek a szájában van 2 db majdnem 10 cm hosszúságú borzasztóan éles bicska, úgy, hogy csak a tömegével majdnem minden élőlény feldöntésére képes, bármit fel tud borítani. Gondolhatod, hogy egy ilyen vadállat mire képes, ha kihozzák a sodrából, de egy malacait védő koca is egy harapással elroppantja egy kutya lábszárcsontját például.

Hogy mennyire valós probléma mindez napjainkban: a közelmúltban éppen egy egri áruház fölötti bozótban rejtőző remete vaddisznó kant ejtettünk el, aminek 25 cm-es agyarai voltak. Mindez pár száz méterre történt a lakóterülettől és egy gyanútlan túrázó, vagy kutyát sétáltató vele találkozhatott volna, ha ott marad.

AÉK: Mi az a néhány alapszabály, aminek a betartását javaslod, ha valaki kutyát sétáltat és vaddisznóval találkozik?

VL: A legfontosabb a megelőzés. Ha tudjuk, hogy olyan területre érünk, ahol már volt korábban vaddisznóészlelés, ne legyünk csendben, beszélgessünk a sétáló társakkal, vagy adjunk gyakran hangot a kutyánknak. Az esetek döntő zömében a vaddisznó hamarabb észlel minket, mint mi őt, és ki fog térni a találkozás elől. Ha ez nem sikerült és meglátjuk a vaddisznót és biztosak vagyunk abban, hogy ilyen állatot látunk, akkor viszont ne hangoskodjunk, nehogy megijedjen és minél előbb induljunk el az ellenkező irányba. A kutyánkat se engedjük a vaddisznó irányába sőt, az ugatást is próbáljuk megakadályozni.

Ha mindezt megtettünk, de ennek ellenére elkerülhetetlen egy konfliktus egy vaddisznóval, esetleg elkezd megtámadni minket, akkor viszont engedjük el a kutyánkat a pórázról annak érdekében, hogy mind ő, mind pedig mi szabadon tudjunk menekülni, elkerülni a támadást. Ha ilyen helyzetben egy póráz bármibe beleakad, akkor bizony semmi esély a kitérésre, a vaddisznó maga alá fogja gyűrni a kutyát. Ez az egyik legfontosabb dolog: egy ilyen nem várt és nagyon ritkán kialakuló konfliktushelyzetben minden résztvevő legyen szabadon.

Kövess minket!

Csupor Erik interjú kutyasétáltatás kutyával az erdőben vaddisznó
Csupor Erik
Csupor Erik
Újságíró
Kortársaimhoz hasonlóan én is a Szinák–Veres-féle Kutyakalauzon szocializálódtam és nőttem fel, hosszú estéken át nézegettem és memorizáltam a színes fotókat és a leírásokat fejben. Akkor kutyám még nem lehetett. Az első nyári munkám első fizetéséből vettem meg életem első, kissé elsietetten választott magyar agár keverék kutyáját, akinek a tartására egyáltalán nem voltam felkészülve, amire nekem is rá kellett jönnöm. A bölcsészkar befejezését követő mozgalmas időszakban, amikor külpolitikai újságíróként, majd washingtoni tudósítóként dolgoztam, sem idő, sem lehetőség nem volt a kutyázásra, a felkészülésre azonban igen: az akkor összegyűjtött fél könyvtárnyi irodalom azóta is itt áll a polcomon. Az első német boxerem a 90-es évek elején csatlakozott hozzám. Éveket töltöttem el üzleti területen, marketing adatbázisokat építő és a hazai e-kereskedelmi ipart meghatározó cégek építőjeként, vezetőjeként és résztulajdonosaként, de a kutyáktól többé nem tudtam elszakadni: a családot mindig kiegészítette egy pár: eleinte boxerek, majd bordeaux-i dogok és végül cane corsok. Egy évtizede léptem ki az üzleti élet és a multilét mókuskerekéből, azóta a hobbijaimnak, a hobbijaimból élek, tudatosan kizárólag azokkal foglalkozom. Ezek a kedvtelések pedig a motorozás a világ hegyvidékein és minden, a nagytestű kutyákkal kapcsolatban. 2022 nyara óta írok cikkeket a welovedogz.hu-nak és hat éve készítem egyedül a legnagyobb hazai kutyás (és egy angol nyelvű) YouTube csatornát. Cane corso kutyáim váratlan és megdöbbentően korai távozása miatt, egy igazi „nehéz bombázóra” váltottam, most ismerkedem igazán a japán tosa inu fajtával, a feladathoz együtt növünk fel Tosával, a 6 hónapos tosa inu kan kölyökkel.

Kapcsolódó cikkek