Nagy valószínűséggel láttál már kutyát, amint szaglászás közben egyszer csak felhúzta a felső ajkait, elképzelhető, hogy a nyelvét is kidugta, de az biztos, hogy a szája nyitva volt; de az is lehet, hogy nem grimaszolt, de a száját nyitva tartotta, és mintha remegett volna az állkapcsa.

hirdetés

A Flehmen-reakció szemtanúja voltál ezekben a pillanatokban, amikor is tulajdonképpen a négylábú a Jacobson-, más néven a vomeronazális szervébe (VNO) terelte a levegőt, hogy információt nyerjen ki egy illatból. A köbvetkezőkben arról lesz szó, hogy a kutya hogyan képes kielemezni a feromonokat és a számára érdekesebb illatokat.

A vomeronazális szerv jelenléte nem indikál jobb szaglást, inkább egy speciális eszközként tekinthetünk rá, amely az illatmolekulák információtartalmának elemzésében segít

Mi az a Flehmen-reakció?

A Flehmen-reakció több állatfajnál is megfigyelhető, így a kutyák bár egy lenyűgöző, de nem eredeti jellemző birtokában vannak. Kedvenceink akkor alkalmazzák ezt a viselkedést, amikor valamilyen számukra érdekes látványt vagy szagot érzékelnek, és szeretnének róla bővebb információhoz jutni. A Flehmen-reakció célja, hogy az állat feromonokat és más illatanyagokat juttasson a vomeronazális szervbe, amely közvetlen összeköttetésben van az aggyal, így ki tudja elemezni az adott mintát. A furcsa grimaszra azért van szükség, hogy minél hatékonyabban terelhesse a levegőt a szerv felé. A következőkben természetesen magát a szervet is kielemezzük.

Érdekesség, hogy a kutyák rendkívüli szaglása miatt nem olyan gyakran mutatják a Flehmen-reakciót, mint például a macskák, ezért előfordulhat, hogy összekeverik az agresszióval a kilátszó fogak miatt. Talán ennek köszönhető, hogy a Flehmen-reakció egy másik módon is megnyilvánulhat. Sok kutya ilyenkor a szájpadlásához nyomja a nyelvét, miközben összekoccantja a fogait.

Értsd a kutyád! – Modern gazdik kézikönyve

Megjelent a We love Dogz első könyve, Udvarhelyi-Tóth Kata és Csörgő Balázs tollából. Most online kedvezménnyel vásárolhatod meg a linkre kattintva!

Megveszem!

Ugyan a Flehmen-reakció számos állatfajnál megfigyelhető, nem utal jobb szaglásra, ugyanis olyan fajoknál is megfigyelték, amelyek szaglása gyengébb, mint a kutyáké.

Mi az a vomeronazális szerv?

A vomeronazális vagy Jacobson-szerv (VNO) egy kiegészítő páros szaglószerv, amely közvetlenül kapcsolódik a kutya agyához. Előbbi nevét a közeli vomer csont alapján kapta, amely az állatok koponyájában található, utóbbit pedig Ludvig Levin Jacobsonról, aki 1811-ben több fajnál is tanulmányozta ezt a szervet. Ez a szerv minden kígyóban és gyíkban jelen van, valamint olyan emlősökben is a teljesség igénye nélkül, mint a macskák, egerek és tehenek. Arra szolgál elsősorban, hogy érzékelje és értelmezze a más fajok és fajtársak által kibocsátott feromonokat – ám nem csupán erre alkalmas; a következőkben ezt is részletezzük.

A kutyáknál is a vomeronazális szerv az orrsövény lágy szöveteiben helyezkedik el, az orrüregben, közvetlenül a kemény szájpadlás fölött. A szemfogak mögött jól kivehető pukli a bejárata. Ha közelebbről megnézzük egy kutya száját, láthatjuk is. Ha az interneten nézegetünk ilyen fotókat, gyakran kommentelik alattuk, hogy ezek csupán növésben lévő fogak dudorai, ez azonban helytelen megállapítás.

A vomeronazális szerv bejárata egy kutya szájpadlásán:

A kutyák feromonokat és egyéb szagokat is képesek kielemezni a reakció során

Bár a kutyák VNO-ja kevésbé fejlett, mint néhány más állat esetében, mégis funkcionális szerepet tölt be, különösen a társas helyzetek és a szaporodási állapot érzékelésében. Még nem teljesen világos, mennyire fontos ez a szerv a kedvenceinknél, de a feromonokkal történő kommunikációban mindenképp szerepe van.

Kedvenceink egyetlen szimatból képesek információt gyűjteni más kutyák által kibocsátott aminok és savak alapján. A kémiai aromákból megtudják például, hogy az adott kutya mit szeret enni, milyen nemű, milyen a temperamentuma. Egy idegen kutyáról már egyetlen szagmintából is megtudják, hogy hím vagy nőstény-e, barátságos vagy agresszív, egészséges vagy beteg. Egy rövid szimat általános képet ad, de a közeli szaglás sokkal pontosabb információt nyújt. A kutyák emellett hihetetlen szagmemóriával rendelkeznek, így képesek felismerni egy kutyát, akivel évekkel ezelőtt találkoztak, és emlékezni arra is, hogy az a másik domináns volt-e.

A vomeronazális szerv kapcsolatban áll az agy párzással összefüggő területeivel, így segít megállapítani, hogy van-e a közelben ellenkező nemű párzásra alkalmas egyed. Emellett a kölykök is a szaglásuk révén találnak rá anyjuk tejmirigyeire, és képesek megkülönböztetni őt más szoptató kutyáktól. Ha eltévednek, ennek a szervnek köszönhetően találják meg újra az anyjukat.

Bár ahogy a fentiekből is kitűnik, a VNO elsősorban a fajtársak feromonjainak érzékelésében lát el fő szerepet, a kutyák ennek segítségével más fajok feromonjait is elemezhetik, vagy egyéb illatokat.

Az embereknél megjelenik a Flehmen-reakció?

Nálunk nem tapasztalható Flehmen-reakció, az azonban vita tárgyát képzi a mai napig is, hogy Jacobson-szervvel rendelkezünk-e.

Számos tanulmány próbálta meghatározni, hogy létezik-e a vomeronazális szerv a felnőtt emberekben. Az egyik becslései szerint alanyaik körülbelül 92%-ának legalább az egyik vomeronazális szerve ép volt. Egy másik tanulmány kutatói azonban azt állították, hogy a VNO szerkezete eltűnik a magzati fejlődés során, ahogyan az néhány főemlősnél is történik. Erre rácáfolva, szintén egy másik kutatócsoport kijelentette, hogy kollégáik egyszerűen nem vették észre a szerkezetet az idősebb magzatoknál.

hirdetés

Képeken az év legnagyobb kutyás fesztiválja, a DOGZ Fesztivál

Látványos kutyás bemutatók, gyerekprogramok, szakértői előadások, falkaséták várták az érdeklődőket május 1-jén a Városligetben megrendezett DOGZ Fesztiválon.

Itt olvashatod el képes beszámolónkat az első képgalériával.

A kérdésre választ adni tehát teljes bizonyossággal egyelőre nem lehet, ám a jelenlegi helyzetben arra van a legnagyobb valószínűség, hogy még ha rendelkezünk is a szervvel, aktív érzékelő neuronok nincsenek a VNO-ban, és arra sincs bizonyíték, hogy a felnőtt embereknél esetleg jelen lévő érzékelő receptorsejtek idegi kapcsolatban állnának az aggyal. A legtöbben a szakterületen szkeptikusak a működő vomeronazális szerv létezését illetően az embereknél.