Rájöttek, milyen hatással van az ivartalanítás időpontja a kutya időskori egészségi állapotára

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a WeloveDogz!

Az új kutatás középpontjában az idős kutyák „elesettsége” („frailty”) áll. Ezt a fogalmat ugyanúgy határozzák meg, mint az embereknél: egy összetett állapot, amelybe beletartozik a fizikai gyengeség, a csökkent állóképesség, a gyengébb kognitív teljesítmény, a hallás és látás romlása, valamint a stresszre való fokozott érzékenység.

hirdetés

Az eredmények azt mutatják, hogy azok a kutyák, amelyeket már fiatal korban ivartalanítottak, idős korukban sokkal jelentősebb mértékű fizikai hanyatlást mutattak, mint az ivaros vagy a később ivartalanított ebek.

Miért ivartalanítjuk az állatainkat?

Legalább 8000 évvel ezelőtt, amikor a mezőgazdaság már a szarvasmarhák, lovak, juhok és kecskék tenyésztését is magában foglalta, a hím haszonállatok kasztrálása általános gyakorlattá vált. Az ivartalanított hímek elég erősek voltak a munkához, de könnyebben kezelhetők, mint az ép bikák, ezért az ökör és a herélt ló vált a kedvelt igásállattá. A nőstények ivartalanítása viszont csak jóval később terjedt el, mivel a beavatkozás sebészeti szempontból bonyolultabb és kockázatosabb volt.

Házi kedvenceink ivartalanítása akkor vált általánossá, amikor a kutyák bekerültek a háztartásokba, és családtagként tekintettek rájuk. Az ivartalanítás nyilvánvaló előnye volt a nem kívánt vemhességek megelőzése, emellett pedig egyes viselkedési előnyöket is tapasztaltak ezeknél a négylábúaknál, ugyanis a beavatkozások eredményeképpen a nemi hormonok (tesztoszteron, progeszteron, ösztrogén) teremelése is megszűnik.

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

Ezek a hormonok egy összetett kémiai visszacsatolási kör részei, amelybe az agyalapi mirigy hormonjai is beletartoznak. Ezek a hormonok szoros kölcsönhatásban vannak a központi idegrendszerrel, az emésztőrendszerrel, a húgyutakkal, a hasnyálmiriggyel és a pajzsmiriggyel. Ez pedig azt jelenti, hogy az ivartalanítás az egész szervezet kémiai egyensúlyát befolyásolja.

A hormonális egyensúly ilyen mértékű felborulása várhatóan testi következményekkel is jár. Michelle Kutzler, az Oregoni Állami Egyetem kutatója rámutatott, hogy az ivartalanítás több hosszú távú egészségügyi problémával is összefügghet, például:

• vizelettartási problémák;
• húgyhólyagkövek;
• pajzsmirigy-alulműködés;
• cukorbetegség;
• csípődiszplázia;
• keresztszalag-szakadás;
• elhízás,
• valamint bizonyos daganattípusok.

Újabb adatok szerint az ivartalanított kutyáknál korábban jelentkeznek az öregedés jelei is.

A viselkedési változásokra vonatkozó adatok még kevésbé biztatóak: két nagy mintás vizsgálat szerint az ivartalanítás nem csökkenti, hanem növeli az agressziót, az izgatottságot és a félelmet. Ezért vált szükségessé a kérdés pontosabb vizsgálata – innen ered a legújabb tanulmány.

Úgy tűnik, a fiatalkori ivartalanítás problémákhoz vezethet

David Waters és kutatócsoportja a Rendkívüli Életkor Rottweilerekben című program adatait használta, amely 2003 óta több mint 400 rendkívül hosszú életű rottweilert követett nyomon – olyanokat, akik a fajtájuk átlagos élettartamánál legalább 30%-kal tovább éltek. (Ezek a kutyák az emberi százévesek megfelelői.) 222 kutyát vizsgáltak meg 13 éves koruk után. Az ebeket három csoportba sorolták: a legtöbb negatív tünetet mutatókat „elesettnek”, a legkevesebb tünettel rendelkezőket „életerősnek” nevezték.

A kutatók úgy érveltek, hogy a legfontosabb tényező a gonadális (ivarmirigy-) hormonokkal való élettartam alatti összesített kitettség, ezért a kutyákat a sterilizálás ideje szerint osztották fel: korai (2 éves kor előtt), felnőttkori (2–9,8 éves kor között), késői vagy ivaros (9,8 év után, illetve nem ivartalanított).

Az eredmények egyértelműek és meglepőek voltak. „Ez a kutatás alátámasztja, hogy a nemi hormonok kulcsszerepet játszanak a késői életszakaszban megőrzött életerő fenntartásában mind hím, mind nőstény kutyák esetében.” A hímek közül azok, akiket 2 éves koruk előtt ivartalanítottak, bizonyultak a legelesettebbnek. Azok a kutyák, amelyek a leghosszabb ideig megőrizték nemi hormonjaikat (vagyis épek maradtak, illetve csak idősebb korban estek át a műtéten), 13-szor nagyobb eséllyel maradtak életerősek időskorukban. A nőstények esetében hasonló, bár kisebb mértékű, de még mindig erős összefüggést találtak: akik 2 éves kor előtt lettek ivartalanítva, idősebb korukban jóval törékenyebbek voltak, míg azok, akik hosszabb ideig megőrizték hormonális működésüket, háromszor nagyobb eséllyel maradtak egészségesek és aktívak.

Új képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Több száz képből álló válogatást állítottunk össze a helyszínen készült felvételekből!

Nézd meg és éld át újra a hangulatot!

A te kutyád is köztük van?

Az adatok alapján az általános állatorvosi gyakorlatban elterjedt korai ivartalanítás (gyakran 6 hónapos kor előtt) nagy kockázatot hordozhat. (Azt azonban mi fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a kutatást kizárólag rottweilereken végezték, amely befolyásolhatta az eredményeket.) Társadalmi szinte persze érthető a cél, ugyanakkor érdemes lehet átgondolni, hogy pontosan mikor ivartalanítjuk a kedvencet – amíg egy kutya zárt környezetben, ellenőrzött körülmények között él, jó eséllyel előzhető meg a szaporodás az ivartalanításhoz megfelelő életkor elérkezésééig.

hirdetés