4 érdekesség a brüsszeli griffonról: első népszerűségi hullámát egy magyar származású uralkodónak köszönhette
Közzétéve: 2026. 03. 03. 08:45 -
- Fotók: Getty Images Hungary • 3 perc olvasásKözzétéve: 2026. 03. 03. 08:45 -
- Fotók: Getty Images Hungary • 3 perc olvasás
A brüsszeli griffon hazánkban egészen ritka jelenség, jellegzetes külleméről mégis sokan felismerik.
A brüsszeli griffon első ránézésre talán alacsony energiaszintű ölkutyának tűnhet – ám ahogyan azt már más fajtáknál is megtanulhattuk, egy kutya termete gyakran nem alkalmas arra, hogy megbízható ismeretekkel szolgáljon annak mozgásigényéről és jelleméről. Bár valóban elmondható, hogy egy fajtán belül is felmerülhetnek kisebb-nagyobb temperamentumbeli eltérések, alapjában véve ennek egészen jó indikátora lehet a fajta történelme. Így mi is ezzel kezdenénk a brüsszeli griffonnal kapcsolatos érdekességek sorát.

A brüsszeli griffon, a belga griffon és a brabanti kis griffon minden bizonnyal egyazon őstől származik, amely évszázadokon keresztül Belgium területén élt – ezeket a kutyákat a „smousje” névvel illették. A kis termetű, durva szőrzetű ebek fő feladata az istállók rágcsálómentesen tartása volt, illetőleg gyakorta a kocsisok mellett ültek a bakon, mint kísérők. A kiváló patkányvadászok idővel egyre népszerűbbé váltak a munkások és a nemesek köreiben egyaránt, ezzel párhuzamosan pedig különböző fajták is „belekeveredtek” a vérvonalba – ezzel megalapozva a három modern fajta közti különbségeket.
Ahogyan arra már az előző bekezdésben is utaltunk, a három belga fajta igencsak közel áll egymáshoz – olyannyira, hogy a mai napig egyazon standardon osztoznak az FCI nyilvántartásában. Gyakran a brüsszeli griffon rövidszőrű változataként említik a brabanti kis griffont (petit brabançon), ami bár van, ahol megállja a helyét (az AKC is így hivatkozik rá és az amerikai szervezetnél a szőrzet tulajdonságain felül valóban nem különböztetik meg őket), az FCI külön fajtaként kezeli őket.

Az 1870-es években Habsburg–Lotaringiai Mária Henrietta belga királynénak igencsak megtetszettek ezek a kis termetű ebek és jelentősen befolyásolta a fajta megítélését, sőt, mondhatni, a brüsszeli griffon pártfogójává vált. Ebben az időszakban íródott a fajta első standardja is, amelyben többek közt papírra vetették a kívánatos tulajdonságait – a korábbinál valamivel kisebb termet, illetőleg még emberibb arc. A királynénak köszönhetően a fajta a nemesi körökben is egyre népszerűbbé vált, sőt, nemzetközi hírnévre tett szert és külföldön is akadtak rajongói – a fajta fennmaradása szempontjából ez kifejezetten fontosnak bizonyult, kiváltképp az angliai és az amerikai tenyésztők tábora. A két világháború ugyanis jelentős csapást mért a brüsszeli griffon populációra és származási helyén kis híján ki is halt, ám a külföldi tenyésztők segítségének köszönhetően a fajta fennmaradt.
Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.
Szakértők szerint valamikor az első világháború után jelent meg a „hártyás lábfej” a brüsszeli griffonoknál, a King Charles spánielekkel való keresztezésnek köszönhetően. Hogy pontosan honnan érkezett ez a különös tulajdonság, az valójában részletkérdés, ami fontos, az maga a jelenség. A fajtánál ugyanis nem a retrievereknél és a vízi kutyáknál megfigyelhető úszóhártyáról van szó, hanem (jellemzően a mellső lábakon) a középső lábujjak összenövéséről. A 20. század elején kifejezetten nemkívánatosnak nyilvánították ezt a rendellenességet és szülőhazájában nem is pároztattak ilyen kutyákat. Ekkorra viszont már külföldön is javában folyt a tenyésztése és voltak olyan tenyésztők, akik úgy gondolták, hogy a „hártyás lábfejű” kutyák előnyösebb arcvonásokkal rendelkeznek – így ez a tulajdonság néha még ma is megjelenik. Az AKC standardjában nem is említik, míg az FCI standardjában nemkívánatos tulajdonságként hivatkoznak rá.

Egészen pontosan hat brüsszeli griffon lopta el a színész elől a reflektorfényt a Lesz ez még így se! című romantikus vígjátékban. Verdell, a kutya karakterét hat griffon elevenítette meg, név szerint Timer, Sprout, Debbie, Billy, Parfait és Jill – közülük Jill volt az, aki a legtöbbet szerepelt.
Ha szeretnél többet is megtudni a fajtáról, olvasd el fajtaleírásunkat.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek

Miért ivartalanítják a kan kutyákat?
Egészség • 3 perc
6 gyakorlati tipp, amivel tisztán és egészségesen tarthatod a kutyád fogait
Ápolás • 3 perc
Így éljük túl a tavaszi vedlést
Ápolás • 3 perc
Komolyan veszélyezteted az élővilágot, ha ezt teszed kutyád szőrével a vedlés idején
Ápolás • 3 perc