Városban vagy vidéken jobb egy kutyának? Bár könnyen alkalmazkodnak mindkét életmódhoz, a kutatók komoly eltéréseket vettek észre a két csoport között.

hirdetés

„A nyílt terektől megfosztva ugyanolyan boldogok és egészségesek, mint a vidéki kutyák, és évekkel tovább élnek” – jelentette ki a LIFE 1944. április 3-i számának főcíme. A cikk fő forrásaként Dr. James Kinney „Hogyan neveljünk kutyát a városban és a külvárosban” című könyvét használta, amely azt állította, hogy a városi ebek két-három évvel tovább éltek, mint a vidékiek. A történet ezt az indoklást kínálta az eltérésre: „A városi tulajdonosok nagyobb szeretettel viseltetnek a kutyák iránt, mint a vidékiek. Nem azért, mert a városi ebek szerethetőbbek, hanem azért, mert gyakrabban vannak láb alatt.”

Évtizedekkel később egyesek még mindig azzal érvelnek, hogy a városi kutyák élete jobb. Egy Vetstreeten megjelent cikk rámutat arra, hogy vidéken az ebek nagyobb valószínűséggel kószálnak szabadon, ami azt jelenti, hogy gyakrabban ütik el őket az autók. A vidéki négylábúak többféle parazitával is találkoznak. És ha egy kutyának valamilyen bélbetegsége van, a városi gazda nagyobb valószínűséggel veszi észre, mert a bizonyítékok inkább a szőnyegen maradnak, mint a bokrok között. De mi az igazság, valóban jobb nekik a város?

Egészségtelen városban élni?

A kutyák ugyanolyan környezeti hatásoknak vannak kitéve, mint az emberek. Ugyanott élnek, sok közös tevékenységet végeznek. Ha a környezetnek vannak olyan aspektusai, amelyek hatással lehetnek a mentális egészségre és a jóllétre, akkor fennáll annak a lehetősége is, hogy ugyanazok a környezeti hatások befolyással lehetnek az ebekre is. A környezet egyik legmeghatározóbb része az, hogy hol élünk – például városi vagy vidéki környezetben.

A világ lakosságának több mint fele városokban él. Ez várhatóan növekedni fog, és az előrejelzések szerint 2050-re az emberiség 68 százaléka városi területeken fog élni. Sajnos ezek azonban nem a legegészségesebb helyek. Régóta ismert, hogy a városi élet a szív- és érrendszeri és légúti megbetegedések magasabb arányával jár együtt olyan tényezők miatt, mint a légszennyezés. A városi élet káros hatásairól a közelmúltban kimutatták, hogy a mentális egészségre is kedvezőtlenül hat.

A mentális egészség is romlik

2017-ben Oliver Gruebner, a berlini Robert Koch Intézet Epidemiológiai és Egészségmegfigyelési Osztályának munkatársa egy kutatócsoportot vezetett, akik megvizsgálták az összes olyan tanulmányt, amelyet a városi élet pszichológiai állapotra gyakorolt ​​hatásáról végeztek. A kutatók azt találták, hogy a városokban élőknek sokkal több problémájuk van a vidékiekhez képest. Például a szorongás kialakulásának kockázata 21 százalékkal magasabb a városban élők körében. A városlakók 39 százalékkal nagyobb valószínűséggel küzdenek hangulati zavarokkal, és számos más mentális problémával (beleértve a PTSD-t és a dühkezelési problémákat).

Számos környezeti tényező hozzájárulhat a városi élet mentális egészségre gyakorolt ​​negatív hatásához. Például a közlekedési zaj zavarhatja az alvás minőségét, és a kortizol, egy stresszhormon emelkedését okozhatja. Vannak más tényezők is, amelyek megzavarhatják a városi emberek alvási szokásait. Az adatok azt mutatják, hogy a fényesen kivilágított városi területeken élő emberek 6 százaléka hat óránál kevesebbet aludt minden éjjel. Összességében a városlakók 29 százaléka volt elégedetlen az éjszakai pihenés minőségével, és rengeteg adat áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a nem megfelelő alvás számos mentális egészségügyi problémához járul hozzá. Epidemiológiai tanulmányok arra is rámutattak, hogy a városi környezet minősége romlik a zöldterületekhez való korlátozott hozzáférés miatt, valamint azért, mert a zsúfolt városokban élők hajlamosak társadalmilag elszigetelődni. Így előfordulhat, hogy a társasházakban élő egyének még az ugyanazon az emeleten élők nevét sem tudják.

hirdetés

A kutyák mentális egészségét is befolyásolja lakóhelyük

Vajon a kutyák mentális egészségére is rossz hatással van, ha városban élnek? A Helsinki Egyetem Állatorvostudományi Karának kutatócsoportja ennek a kérdésnek a feltárására vállalkozott. Közel 6000 ebre vonatkozó felmérési adatokat használtak fel. A félelem kérdésére összpontosítottak, amely a kutyák egyik leggyakoribb viselkedési zavara.

A városi kutyák félelme

A félelem normális és fontos reakció, amely segít az egyénnek túlélni olyan körülmények között, amelyek fenyegetőek lehetnek. Ha azonban a félelem annyira elhatalmasodik, hogy megzavarja az eb a normális működését, akkor viselkedési problémává válik. A túlzott félelem jelentősen ronthatja az állat jóllétét. Különböző tanulmányok azt mutatják, hogy a félelemben élő kutyák általában gyengébb és kevésbé kielégítő kapcsolatot ápolnak gazdáikkal. A félelem azon típusát, amelyet ez az új kutatás megpróbált feltárni, általában szociális szorongásnak vagy szociális félelemnek nevezik. Ez legtöbbször akkor jelenik meg, amikor a kutyák ismeretlen emberekkel vagy ebekkel találkoznak.

Ennek az új adathalmaznak az elemzése alátámasztotta a korábbi kutatási eredményeket, mivel kimutatták, hogy a szociális félelem gyakoribb az ivartalanított nőstények, kistestű kutyák és olyan ebek között, akik kölyökkorukban csak korlátozottan szocializálódtak. Ezenkívül a félős kutyák kevésbé voltak aktívak, és gazdáik lényegesen ritkábban vonták be őket képzésbe és egyéb tevékenységekbe.

A környezet hatásai elképesztően nagyok. A kutatók, amikor megvizsgálták az ismeretlen emberektől való félelmet, azt találták, hogy a leginkább urbanizált körülmények között élő kutyák félelme körülbelül 45 százalékkal magasabb, mint a vidéki környezetben élőké. Ha figyelembe vesszük a más ebekkel szembeni félelmet, akkor a városi környezetben élők félelemmel kapcsolatos pontszámai körülbelül 70 százalékkal magasabbak, mint azoké, akik a leginkább vidéki környezetben élnek.