Kevés témában értenek egyet a trénerek, de a kutyafuttató talán a kivétel. A legtöbb kiképző azt fogja tanácsolni az ügyfeleinek, hogy egyáltalán ne menjenek be futikba, vagy hogy legyenek ott óvatosak. És erre jó okuk van.

hirdetés

Sok esetben a kutyákra való reaktivitás felerősödése visszavezethető a kutyafutis élményekre. Ez azért van, mert sokan félreértik a kutyák kommunikációját és egy olyan helyzetnek teszik ki kedvencüket, ami rossz hatással van rá. Ismerjétek meg az 5 legnagyobb veszélyt, ami előfordulhat a kutyafuttatóban!

1. A kutyás „banda”

Ma már mindenki tudja, hogy a kutyák összetett testbeszéddel kommunikálnak. De ahhoz, hogy ez működjön, a kutyának látnia kell, hogy mit csinál a másik. Ezért igazából csak két eb tud tényleg jól játszani egymással, e fölött a szám fölött már valakinek nem lesz komfortos az egész. Elképzelhető persze, hogy három kutya is szépen játszik együtt, de csak akkor, ha jól ismerik egymást.

Van egy másik probléma is a nagycsoportos interakcióval: kedvenceink nagyon könnyen átveszik egymás izgatottságszintjét. Ezért, amikor sok kutya van jelen, gyorsan túl tudnak pörögni és sokkal nehezebb megállítani őket, mint amikor ketten vagy hárman vannak. És a túlzott izgatottságszint könnyen okozhat verekedéseket.

2. A telefont nyomkodó gazdák

Az ügyfeleimnek azt szoktam mondani, hogy a legnagyobb probléma a futival a többi ember. Bár nagyon örvendetes az, ha valaki be tudja látni, hogy a kutyája nem behívható, a megoldás erre a problémára mégsem az, hogy egy futtatón elengedjük pórázról, és nem figyelünk rá. Sok rossz élmény történik olyankor, amikor a mi kutyánk még kedvesen kommunikált, de a másik ezt nem vette tudomásul és a gazdája sem hívta ki a helyzetből. És utána persze mi vagyunk a hibásak. Tehát érdemes kerülni a futtatót akkor is, amikor csak 1-2 kutya van benn, de látjuk, hogy az ott lévő gazdák nem figyelnek rájuk.

3. A gazda, aki mindenkihez odaengedi a kutyáját, mert „nagyon barátságos” vagy azért, hogy „szocializálódjon”

Az egyik legkárosabb tévhit a szocializációval kapcsolatban az, hogy egy jól szocializált kutya minden kutyával barátságos. De a valóságban a szociális viselkedés nagyon változó a kutyák között (ahogy köztünk is): nagyon kevés eb örül tényleg minden más kutyának és olyanból is kevés van, aki egyáltalán nem szereti a fajtársait. A legtöbb kutya valahol középen helyezkedik el, például szívesen tölt időt a haverjaival, de nem vágyik az ismeretlen ebekkel való találkozásokra. Vagy nyugodt és „udvarias”, amikor már odajön hozzá egy kutya, de nem kifejezetten igényli a társaságát. Tehát nem szükséges erőltetni az interakciót mindenkivel, sőt ez kifejezetten káros is lehet.

Egy másik veszélyes tévhit az, hogy egy reaktív/agresszív kutyának minél több kutyával kell találkoznia, hogy „meglássa, hogy nem bántják…” Az állat szempontjából ez általában nem több, mint ingerelárasztás. Vannak olyan gazdik, akik pórázon tartják a kutyát a futin és arra kérnek téged, hogy engedd oda hozzájuk a sajátodat. Ne engedjük oda a kutyánkat, mert a legjobb esetben csak feszült összeszaglászás lesz belőle, a legrosszabban pedig verekedés is lehet.

4. A „rendőr” kutya

Említettem már, hogy amikor több kutya interaktál egymással, akkor nagyon meg tud nőni az izgatottságszint. Ilyenkor gyakran megjelenik a „rendőr” kutya, aki ugatva elindul a többiek felé. Sokszor lehet azt hallani, hogy ez az eb „nem szeretne kimaradni a buliból”, pedig a valóságban ő szét szeretné szedni őket (angolul „splitting”), és megállítani az interakciót.

hirdetés

5. A tömeges labdázás

Az utolsó dolog, amit soha nem fogok megérteni, az a „tömeges labdázás”, amikor valaki csak egyetlen labdát dob el egyszerre több kutyának. A kutyák nyilván ugatva futnak utána, talán oda is kapnak közben egymásnak. Lehet, hogy ez egy szórakoztató látvány egyeseknek, de a legtöbb kutyának ez leginkább hatalmas frusztrációt okoz. Bizonyos esetekben ez a fajta „játék” megerősítheti a játékok bevédését és megtanít a kutyáknak egy nagyon rossz szokást: hogy akkor is fussanak egy labda után, amikor nem az övék. Egészen biztosan össze fognak egyszer találkozni egy olyan ebbel, akinek ez nem szimpatikus, és (joggal) odakap nekik.

Nos, mi legyen a kutyafuttatókkal? Ne menjünk be sehova? Dehogyis! Egy futtatót is lehet okosan használni, ha ésszel tesszük:

• bemegyünk, amikor üres – remek lehetőség a behívás –, vagy bármilyen másfajta tréningre
• bemegyünk, amikor ismerős kutyák vannak bent, akiket a mi kedvencünk szeret vagy tudjuk, hogy nem fognak érdeklődni egymás iránt
• ha más kutya van bent, először kérdezzük meg, bejöhetünk-e
• ha egy másik eb jön be, hívjuk el a miénket az ajtótól, hogy a másik nyugodtan be tudjon jönni és már póráz nélkül találkozzanak
• menjünk ki, amikor azt látjuk, hogy túl sok kedvencünknek
• állítsuk meg a játékot vagy legalább hívjuk ki a mi kutyánkat, ha túl magas az izgatottságszint (utána visszaengedhetjük őt)
• álljuk ki kedvencünk mellett, ne hagyjuk más embereknek eldönteni, hogy mit kellene – szerintük – elviselnie