Magyarországon több vakvezető kutyára lenne szükség. Segítségük nélkülözhetetlen a látássérült gazdák számára.

Átlagosan 40-50 fő várakozik arra, hogy segítő társat kapjon a hétköznapokban.  A Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány tervei szerint tenyésztői programukban évente 30 kölyök születhet, akikből vakvezető kutya válhat. Te is segítheted az alapítvány munkáját!

A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolánál jelenleg kilenc labradorkölyök nevelkedik / Fotó: Gombai Gellért

Mire képes egy vakvezető kutya?

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a vakvezető kutya nem ember, nem ismeri a jelzőlámpák színeit vagy a számokat. Ismeretlen területen a gazdának kell előre ismernie az útvonalat, hiszen a kutya nem lát bele a gazdája fejébe. Fontos, hogy ha a vakvezető kutyán nincs hám, nem dolgozik, akkor ugyanolyan kutya, mint bármelyik másik. 

Munka közben viszont, amikor rajta van a hám, a gazdája mellett, kicsit előtte haladva, egyenletes tempóban, nem túl erősen vezeti. Segít megtalálni az irányokat, hogy a gazda véletlenül se lépjen le a járdáról. Megállással jelzi a le- és fellépőket. A vakvezető kutya megtanulja az irányokat, megtalálja a buszmegállót, helyet keres a buszon, odavezeti a gazdáját a zebrához, bankautomatához, bejáratokhoz. Ha lehetséges, kikerüli az összes olyan akadályt, amelyek a gazdájának nehézséget jelenthetnek, ha csak fehér bottal közlekedne. Sőt, azt is tudja, hogy néha meg kell tagadnia a kapott parancsot. Ilyen eset lehet az, amikor az úton gödör tátong, vagy egy kikerülhetetlen akadály zárja el a továbbhaladás lehetőségét.

Sámán és gazdája, Kopa Marcell / Fotó: Gombai Gellért

Mennyibe kerül egy vakvezető kutya?

Egy vakvezető kutya egész életét felölelő összes költsége több mint 6 millió forint. Ezt az összeget 10 év alatt költik el a kutyára. Tartalmazza a tenyésztési költségeket, a szűréseket, az orvosi ellátás finanszírozását, vizsgáztatást, a kiképzést, és még hosszan lehetne sorolni azokat a tételeket, amelyekre a kutya speciális foglalkoztatása miatt van szükség.

Az öregedő kutya extra orvosi költségekkel jár, továbbá a nyugdíjas időszakának is anyagi vonzata van. Hiszen eljön majd az a pillanat, amikor már a látássérült gazdák érzik, hogy segítőik fáradnak; ilyenkor át kell adni a terepet egy fiatal kutyusnak. A nyugdíjas kutya vagy a gazdával marad, illetve annak családjával, de ha ez nem megoldható, befogadó családhoz kerül, ahol boldogan töltheti a nyugdíjas éveit.

Miből teremtik elő a pénzt?

Magyarországon még mindig sok olyan adófizető állampolgár van, aki nem él azzal a lehetőséggel, hogy adója 1%-ával támogasson egy civil szervezetet. A szervezeteknek nagy segítséget jelent mind a felajánlás, mind az adományok, amelyeket a támogatók küldenek. A NAV online felületén néhány kattintás a felajánlási folyamat, amellyel most te is segíthetsz egy számodra kedves kezdeményezésnek. A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola Alapítvány munkája nélkülözhetetlen a látássérült vagy vak emberek számára.

Zorka és Juhar kulturáltan „unatkozik” egy vendégségben / Fotó: Ménesi Gabriella

Az iskolánál így nevelkedik jelenleg a 9 kölyök

A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolánál jelenleg kilenc labradorkölyök nevelkedik. Zorka kölykei öten vannak, Borsó pedig négyet nevelget. A kiskutyák szülei úgynevezett vakvezető vonalas szülőktől származnak, így nagyobb arányban lesznek képzésre alkalmasak a kölykök. Zorka és Borsó is élete első almának adott életet; nemcsak gondoskodó anyaként vannak jelen, de a kicsik játszópajtásként is számíthatnak rájuk. A kölyköknél nincs szünet, folyamatosan ébren tartják a róluk gondoskodó felnőtteket. Személyiségük is folyamatosan változik; a kezdetben nyugodtnak tűnő kiskutyák is igazi fenegyerekek lettek. Olykor a teraszon lévő seprű is izgalmas célpontnak ígérkezik a kölykök számára.

Képeken az év legnagyobb kutyás fesztiválja, a DOGZ Fesztivál

Látványos kutyás bemutatók, gyerekprogramok, szakértői előadások, falkaséták várták az érdeklődőket május 1-jén a Városligetben megrendezett DOGZ Fesztiválon.

Itt olvashatod el képes beszámolónkat az első képgalériával.

Az alomnevelés a kölykök 9 hetes koráig tart. „Ilyenkor én vigyázok az alomra, a kiskutyák együtt vannak, és mint falka viselkednek. Teljesen másként, mint amikor kikerülnek a testvéralomból. 9 hetesen kerülnek az önkéntes kölyöknevelő családokhoz” – meséli Ménesi Gizella, Zorka gondozója.

9 hetes koruktól körülbelül egy-másfél éves korukig önkéntes kölyöknevelő családoknál nevelkednek a kiskutyák, és onnan költöznek majd át a kiképzőhöz, amikor is elkezdődik a szakmai munka. Az önkénteseket az alapítvány munkatársai felkészítik kölyöknevelési feladatokra, ahol elmagyarázzák, hogy mi a feladat, és mi az, ami nem. A cél az, hogy az első év végére egy jól szocializált családi kutya kerüljön ki az önkéntes nevelőktől, és innen tud elindulni a szakmai munka, amelynek eredményeképpen jól képzett vakvezető kutyává válnak.