Az újfundlandit sokan külleméről ismerik, és gyakran egy medvéhez hasonlítják tetemes mennyiségű bundája miatt. Tudj meg róla többet az alábbi érdekességeken keresztül!

hirdetés

Az újfundlandit jogosan hívják szelíd óriásnak, ugyanis cirka 54–68 kilogrammos testsúlyával és 66–71 centiméteres marmagasságával bár nem a legnagyobb kutyafajta, mégis magasan kitűnik a többiek közül. És hogy miért szelíd? Gazdájának és családjának rengeteg szeretetet ad, kedves, odaadó, gondoskodó és óvatos, így gyerekek mellé is bátran szokták ajánlani. Kiváló családi kutya, aki mellett nem valószínű, hogy félteni kell a kicsiket (ennek ellenére természetesen az újfundlandira is igaz, hogy felügyelni kell a kutya-gyermek interakciókat). Az újfundlandiról viszont még számos érdekességet fel lehet sorolni, amelyek elsősorban nem a családi működésére vonatkoznak. Az alábbiakban hat ilyet gyűjtöttünk össze.

Szelíd óriások

1.) Vérbeli munkakutya, úszásra teremtve

Az újfundlandi egy vérbeli munkakutya, egyenesen Kanadából, egészen pontosan egy kanadai szigetről, Új-Fundlandról. Már évszázadok óta segíti az emberek munkáját, a kezdetekben pedig főleg halászok hű társa volt, így tehát olyan feladatai voltak, mint a nehéz hálók húzása, a megpakolt kocsik mozgósítása, illetve a bárkák partra, kikötőbe vezetése. Egy szó, mint száz, a fajta feladatai jóformán már létrejötte óta a vízhez kötődnek, így nem csoda, hogy kiváló úszó. Ezt anatómiája is segíti, ugyanis széles mellkasa a tüdőkapacitását növeli, olajos, vízlepergető a bundája, a vízi mozgását pedig a lábujjai között húzódó részleges hártyák segítik.

Ezt az úszótehetségét nem csak halászok támogatásában hasznosította. Már több száz évvel ezelőttről is fennmaradtak olyan feljegyzések, hogy a bajba jutott, vízbe esett embereket kimentették a hullámok közül a hősies ebek. Így az ottani közösségek számára több területen is hatalmas segítséget nyújtottak ezek az óriási kutyák, cserébe pedig az emberek nagy becsben tartották a „mackókat”, és kiemelkedő tisztelet övezte őket.

Aktív kutyák / Fotó: welovedogz.hu

2.) Több színe is lehet, nem csak fekete

Ha az újfundlandira gondolunk, valószínűleg egy hatalmas, hosszú és dús szőrű, fekete színű kutya jut eszünkbe. Ez egy gyakori kép, és egyáltalán nem hibás, ám kevesen tudják, hogy az újfundlandinak több színváltozata is lehet. A fekete a leggyakoribb, ám az FCI standardjában a barna és a fekete-fehér foltos is elfogadott. Sőt, az AKC standardja még egy színt engedélyez, ez pedig a szürke.

Képeken az év legnagyobb kutyás fesztiválja, a DOGZ Fesztivál

Látványos kutyás bemutatók, gyerekprogramok, szakértői előadások, falkaséták várták az érdeklődőket május 1-jén a Városligetben megrendezett DOGZ Fesztiválon.

Itt olvashatod el képes beszámolónkat az első képgalériával.

3.) Családjával kedves és szelíd, sőt, mindenekfelett védi szeretteit

Azt már fentebb is megállapítottuk, hogy az újfundlandi kifejezetten szelíd és szeretetteljes, amikor a családjáról és szeretteiről van szó, sőt, az idegenekkel szemben is barátságos és kiegyensúlyozott, ritka, hogy agressziót mutatna. Így alapvetően, ha őszinték akarunk lenni, nem túl jó házőrző. Ennek ellenére, ha úgy érzi, hogy szerettei veszélyben vagy fenyegetve vannak, védelmezővé válik.

Egy gyönyörű, barna újfundlandi

4.) Feltehetően 300-400 éves fajta: történelme során pedig számos rajongóra tett szert

Egyáltalán nem meglepő, hogy egy ilyen kedves kutyát sokan választanak házi kedvencnek, rajongói között pedig szélesebb körben ismert emberek is vannak, illetve voltak. Például Meriwether Lewis, amerikai politikus, katona és felfedező is az újfundlandi kutyák kedvelőinek táborát erősítette. A férfi a Lewis és Clark expedíció egyik vezetője volt, William Clark mellett. Állítólag ezen az úton is vele volt kutyája, akit Seamannek nevezett, és akinek (Lewis egyik naplóbejegyzéséből ítélve) az életüket köszönhették, mivel elriasztott a táboruktól egy bölényt.

Lewis mellett még meg lehetne említeni Emily Dickinsont is, egy neves, 19. századi amerikai költőt, aki számos gondolatindító verset írt, életműve pedig többeket is inspirált. A beszámolók alapján visszavonult, magába forduló életet élt, a külvilágtól elzárkózva. Ám úgy tűnik, hogy mégiscsak kedvelte a társaságot, ugyanis állítólag volt egy újfundlandi kutyája, akit Carlónak hívtak.

Régen is szerették a fajtát, és az újfundlandinak most is sok rajongója akad

5.) Még Pán Péter történetében is szerepelt

Mindenki ismeri Pán Péter történetét, a repülő fiúét, aki soha nem nő fel, és Sohaországban tölti örök gyermekkorát mint az Elveszett Fiúk vezetője. A történetben megismerhetjük Wendy karakterét, akinek a dadusa egy kutya, Nana. Míg a Disney-mesében Nana karaktere inkább egy bernáthegyire hasonlít, addig a történet írója, James Matthew Barrie eredetileg újfundlandiként jellemezte, saját kedvencéről mintázva. Barrie kutyáját Luathnak hívták, és egy fekete-fehér újfundlandi volt, akit a szerző és felesége azután szereztek be, miután látták Sir Edwin Landseer híres festményét egy ilyen kutyáról. Mellékesen megjegyeznénk, hogy ez a festmény sokat tett a fajta népszerűsítéséért, ugyanis a kép a skót írón kívül még többeket megihletett arra, hogy magukhoz fogadjanak egy újfundlandit.

hirdetés

Értsd a kutyád! – Modern gazdik kézikönyve

Megjelent a We love Dogz első könyve, Udvarhelyi-Tóth Kata és Csörgő Balázs tollából. Most online kedvezménnyel vásárolhatod meg a linkre kattintva!

Megveszem!

6.) A 20. század kutyája egy újfundlandi volt

Ahogyan az a fentiekből is kiderült, az újfundlandi egy tehetséges mentőkutya, a 20. században pedig egy műemléket is emeltek a fajta egyik képviselőjének tiszteletére. Walesben az 1930-as években élt egy Swansea Jack nevű kutya, aki legalább 23 embert mentett meg a vízből. (A pontos adatokat nem tudni, de valahol 23-27 körül lehetett a megmentett személyek száma). Az újfundlandi hősies cselekedeteiért nem „csak” egy műemléket kapott, hanem az „Évszázad kutyájának” is kinevezték.