„Szeretnénk, ha felnőne egy olyan generáció, amelynél az állatvédelem már alapfogalom” – beszélgetés Ovádi Péterrel

A szakpolitikus az Indexnek adott interjújában összegezte a hazai állatvédelem jelenlegi helyzetét és a jövőbeni feladatokat. Mint mondta, ez az a téma, amiben minden politikai erő egyetért, pártállástól függetlenül.

Ovádi Péter négy évvel ezelőtt került kapcsolatba hivatalosan az állatvédelemmel. A politikus maga is gazdi, kutyát és nyulat is tart. Első lépései között szerepelt az, hogy az állatvédelem civil szereplőivel felvegye a kapcsolatot. Mint azt többször is hangsúlyozta már, a civil szervezetek voltak azok, akik a vállukon vitték az állatvédelem ügyét, javaslataikkal nagyban hozzájárultak a btk. és az állatvédelemmel kapcsolatos törvények és rendeletek szigorításához is.

Ovádi Péter / Fotó: MTI

Az edukáció az állatvédelem alappillére

„Amikor négy évvel ezelőtt megkaptam ezt a szép feladatot, úgy gondoltuk, évről évre emelni kell az állatvédelem szintjén; négy éve négy tervvel vágtunk bele a munkába. Azonosítottuk a területeket, ahol azonnali beavatkozásra volt szükség. Az első megállapításunk az volt, hogy a civilek tartották életben az állatvédelmet. A kormányzatnak mindent meg kell tenni a civilek támogatása érdekében” – nyilatkozta az Indexnek. Több lépcsőben fogtak hozzá a munkához, ezek között a jogszabályi környezet szigorítása volt az első.

A jogszabályi keretek kialakítása mellett hasonlóan nagy hangsúlyt fektetnek az edukációra is, hiszen legalább két olyan generáció is él az országban,

akik számára még nem evidencia az, hogy az állatokat is megilletik a méltó életkörülmények, a felelős gondoskodás.

Az állatvédelem feladatainak egyike a szaporítók elleni további küzdelem

A szaporítók elleni küzdelemről

Az elmúlt hónapok során illegális szaporítóktól volt hangos a magyar média, több esetben is sikerült kézre keríteni, illetve igencsak komoly büntetéseket kiszabni az illegális állatkereskedőkre.

„A szaporítók rengeteget ártanak az állatvédelemnek. Európában egyedül mi írtuk le a büntető törvénykönyvben, hogy kik számítanak illegális szaporítóknak. A tevékenységük már akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. 2024-ben ezeken a területeken tovább tudtunk haladni” – mesélte Ovádi Péter.

Fontos az egységesítés, a jogszabályi környezetváltozás nem egyik pillanatról a másikra javít a helyzeten, edukálni kell a hatósági állatorvosokat és a rendőröket is. Ezért is örülök, hogy idén elindult a Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány kompetenciaprogramja, ami a hatósági jogalkalmazóknak szól, és célja az ismeretek bővítése a minél eredményesebb eljárások érdekében.

Nagy nehézséget okoz viszont a hazai állatvédelemnek, hogy nincsen még egységes uniós adatbázis, amely az állatok ellen elkövetett bűncselekményeket, illetve elkövetőket listázná. Mint Ovádi Péter mondja, emiatt fordulhatott elő például a csöngei szaporító Magyarországra költözése is. Az asszonyt Ausztriában már eltiltották az állattartástól, azonban itthon információ híján tovább működtethette vállalkozását. Ehhez pedig alig pár tíz kilométernyit kellett arrébb költöznie. A tervek szerint azonban, miután a magyar EU-biztos, Várhelyi Olivér megkapta az állatjólléti területet is, a következő hónapban Brüsszelben is tárgyalnak a szaporítók nemzetközi visszaszorításáról.

A cél, hogy senki ne tudjon tíz kilométerrel odébb telepeket létrehozni, mert nem tudunk arról, hogy a szomszédos országban eltiltották az állattartástól

– fogalmazott az állatjólléti kormánybiztos.

A felelős állattartást már gyerekkorban el kell sajátítani / Fotó: azenkutyam.hu