E sorozat első részében a 20. – 11. legnépszerűbb német kutyafajtát mutattuk be nektek. Most haladjunk tovább, és vegyük végig azt a 10 fajtát, amelyik a legnépszerűbb és igencsak széles körben ismert, közülük sok, világszerte.

hirdetés

Az első tíz német fajta közül nem meglepő módon kivétel nélkül mindegyik munkára, őrző-védő, vagy vadászati feladatokra használt fajták közül kerülnek ki. Ennek oka rendkívül egyszerű:
Németország az egyik legnagyobb kiterjedésű európai ország, aminek mindig hosszú szárazföldi határai voltak, ahol a fegyveres testületeknek folyamatosan kiemelt szerepe volt. E mellett, területeinek többsége egyben kiváló vadászterület is, gondoljunk bele, hogy már az ókori germán törzsek egyik főistene, Odin is részben a vadászat istene volt. Nem véletlen tehát, hogy a mindig rendkívül praktikus németek ezekre a feladatokra szelektálták a kutyáikat.

10. Leonbergi

Ezt a hatalmas termetű, gyönyörű szőrű és szelíd karakterű kutyát hol máshol, mint Leonberg város környékén alakították ki újfundlandi, bernáthegyi és pireneusi juhászkutyák keverésével. A cél egy olyan kutya kialakítása volt, amelyik küllemében hasonlít az oroszlánokra és elsősorban farm és jelzőkutyaként használható majd. A leonbergik napjainkra családi kedvenccé váltak, munkára már nem használják őket.

9. Jagd terrier

Ez a kis termetű, „mini terrorista” vadászkutya, ami olyan mozgékony és kitartó, mint a fox terrierek, és legalább olyan harciasak mint a pitbull terrierek, a 20. század első felében alakult ki. A német vadászok egy olyan kutyára vágytak, aki univerzális, nem hátrál meg semmitől, aki kis termetéhez képest erős mint a bivaly és hatékony a föld alatti kotorék harcokban, de a föld felszínen is megállja a helyét. Ez a cél maradéktalanul teljesült, a jagd terrier az egyik leghatékonyabb vadászkutya és napjainkban is elsősorban munkára használják őket.

8. Schnauzerek

Ez a több száz éve létező kutyafajta szinte mindenki számára ismert, ha másról nem is, de kackiásan németes bajuszáról egészen biztosan. Mindig őrző és jelzőkutyaként használták őket elsősorban, de postakocsikat is kísértek a hosszú német utakon. A középkori és újkori schnauzerek leginkább a mai közép verziónak felelhettek meg, tudatosan a 20. század elején kezdték el tenyészteni őket és az 1920-as években ismerték el a törpe és az óriás verziót is.

7. Német vizsla

Egy másik kemény vadászkutya, akit a német vadászok a saját igényeik szerint alakítottak ki és nemesítettek. A cél egy nagy testű, univerzális vadászeb létrehozása volt, aki szinte minden vadász feladat ellátására alkalmas, legyen szó apportról, keresésről, de akár nagyvadak elleni aktív fellépésről is, aki ráadásul a vizet és a hideg német teleket is jól viseli. A német vizsla még napjaikban is az egyik legjobban használható vadászkutya, igazi perpetuum mobile, aki amatőr kutyás kezekbe nem való.

6. Tacskó

Németországban mindig használtak rövid lábú, föld alatti munkára kiválóan alkalmas vadászkutyákat borzok és rókák ellen, akikről középkori írott források is fennmaradtak. A tacskók félelmetes karriert futottak be, napjainkban már a világ legnépszerűbb kutyái közé tartoznak. Nem kevesebb, mint 9 verziójuk létezik, méretük, szőrük és egykori tevékenységük alapján sorolják őket ezekbe a kategóriákba.

5. Német dog (dán dog)

Akár német dognak nevezzük őket, ami a hivatalos elnevezés, akár dán dognak (Great Dane), amit az angolok használnak, elég a Scooby-Doo nevet hozzátennünk és mindenki azonnal tudni fogja, hogy melyik kutyáról beszélünk. A német dogok a kutyavilág igazi óriásai, az egyik legnagyobb termetű kutyafajta napjainkban. Elődjeik sokáig nagyvadakra vadásztak, majd az arisztokrácia kedvenceivé váltak, a német kastélyok szinte kötelező „kellékei” voltak e gyönyörű és nemes kutyák. Napjainkban elsősorban családi kutyaként találták meg a helyüket.

4. Német boxer

A boxereket egykoron egy azóta kihalt német kutya típus, a bullenbeiserek és Angliából importált ős bulldogok keresztezésével alakították ki a 19.-20. század fordulóján. A német fegyveres erők hamar felfedezték az új fajta kiváló képességeit, a második világháború után pedig világszerte népszerűvé váltak. Ennek az egyik fő oka az, hogy talán az összes őrző-védő munkakutya közül a boxerek illeszthetőek a legkönnyebben egy családi környezetbe, hiszen kedvesek, játékosak, imádják a gyerekeket, ugyanakkor veszélyes helyzetekben is lehet számítani rájuk.

3. Dobermann

A dobermannok a kezdetek idején sem voltak bárány szelídségűek, hiszen névadójuk és létrehozójuk adószedőként és mellékállásban gyepmesterként dolgozott a német Apolda városkában. Mivel adót fizetni akkoriban sem szeretett senki, ehhez a tevékenységhez nagy, erős és kemény kutyákra volt szüksége. Mivel jegyzeteket nem készített, azóta sem ismert pontosan, hogy milyen kutyákat használt fel kialakításuk során. Napjainkra a dobermannok karaktere is megváltozott, a munkaképesség az állomány egy részéből eltűnt. A munka vonalakból kikerülő egyedek azonban változatlanul gyorsak, robbanékonyak, elképesztően intelligens és hatékony őrző-védő kutyák.

2. Rottweiler

Ez az ősi múltú német kutya napjainkban is az egyik leghatékonyabb és legsokoldalúbban használható őrző-védő kutya szerte a világon. A fő ok, ami miatt a fegyveres testületek körében nem terjedt el szélesebb körben az, hogy a rottweilerek nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem viselik el a gazda, vagy a kutyavezető változását, ez pedig mind a hadseregekben, de a rendőrség kötelékein belül is a legtöbb esetben megoldhatatlan helyzetet teremt. A rottweilerek a kutyavilág „nehézbombázói” közé tartoznak, bivalyerősek, e mellett gyorsak, okosak, munkaképességük kiváló.

hirdetés

1. Német juhászkutya

A lista első helyén a legismertebb és legszéleskörűbben alkalmazott ikonikus német juhászkutya. Kétségkívül átlagon felüli intelligenciájuk és munkaképességük mellett a német juhászok világsikerében 3 tényező játszik kiemelkedő szerepet: a német juhász egy tudatosan megtervezett és létrehozott fajta, akik esetében a kezdetektől a fő cél az ideális szolgálati kutya létrehozása volt.

Másrészt, szemben más nagytestű őrző-védő fajtákkal, a német juhászok az átlagnál könnyebben és problémamentesebben viselik a kutyavezető váltást, ami ideálissá teszi őket a fegyveres erők számára. E mellett olyan szőr szerkezettel rendelkeznek, hogy szinte minden időjárási viszonyok között problémamentesen bevethetőek a trópusoktól a fogvacogtatóan hideg helyszínekig.