Román kutyafajták: hogyan alakult ki a mioritic?

A közelmúltban készítettünk egy összeállítást a 4 román kutyafajtáról. Czéher Györggyel a mioritic és a bukovinai pásztorkutya kialakulásának különlegességeiről beszélgettünk. Van rokonság a komondor és a mioritic között?

Ha valaki a román kutyafajták kialakulásával és múltjával kapcsolatban keres tényeket, feltűnő, hogy milyen kevés információt talál erről a témáról. A négy román fajta közül talán legismertebb a mioritic pásztorkutya. Mit lehet tudni e fajta múltjáról?

C. Gy.: Én hosszú évtizedek óta járok tereptúrákra a Kárpátokba, ha jól emlékszem, talán 1984-ben voltam először. Amit tudok a román fajtákkal kapcsolatban, azt többségében az ott élő pásztoroktól tudom, és meglehetősen jól beleláttunk a fajtásítás folyamatába is. A mioritic fajtával kapcsolatban azt fontos elmondani, hogy küllemileg eredetileg a komondor fajtakörhöz tartozónak tekinthető. A délorosz pásztorkutyák és a mioriticek gyakorlatilag magyar komondor származásúak.

A mioriticek kialakulási gócpontja gyakorlatilag a lucinai ménes régi magyar ménesvezetőinek komondoraiból indult, a ménes környéki szakemberek bevallása szerint. E ménes vezetése 1903-ig állt magyarokból, és az odakerült méneskari tisztek kutyáinak jelentős szerepe volt a mioritic jelleg kialakulásában.

Ha megnézzük az archív mioriticfotókat, minél inkább visszakanyarodunk a múltba, azt látjuk, hogy annál inkább „komondorabb” jellegűek a kutyák. Ugyanez a helyzet a délorosz juhászkutyákkal. Azon a területen még a cári program keretein belül vásárolták fel a szürkemarhákat, és a velük érkező komondorok formálták az ottani kutyákat. A különbség az, hogy míg ezt a tényt – hogy a délorosz pásztorok 90%-ban komondoreredetűek – az egykori szovjetek bevallották, addig a román fajtásítás során erre nem térnek ki. Nem tagadják, de erre nem térnek ki a mioritic esetében.

Mioritic

Azt nagyon fontos megérteni, hogy a mai ember fajtanevekkel dobálózik, és szinte csak ebben tud gondolkodni, de 100 évvel ezelőtt valamilyen jellegű régi állományok, ezek a bajuszos vagy komondor/mioritic jellegű kutyák, Kárpátok-szerte jelen voltak, és az utódfajták közeli rokonai egymásnak. Nyilván a nemzeti fajtásítás során elsősorban a különbségekre tenyésztettek. A mioritic esetében a 2015. évi fajtásítást több évtizednyi kemény munka előzte meg. Felkutatták a még fellelhető egyedeket, és ezeket valamilyen koncepció mentén szelektálták, majd tenyésztették.

A mioritic takarmányozása gazdaságosabb

Azt tudom mondani, hogy ha nem a törzskönyves, hanem a dolgozó állományt nézzük, akkor simán el lehetne bírálni egy csomó egyedet komondornak, és ez a heterózishatás mellett valószínűleg jót tenne mindkét állománynak. Show- vagy kiállítási kutyás szemmel nézve, amit a dolgozó kutyákból kialakítottak, az valóban nagyban különbözik a komondoroktól.

Egy régi kutyás törvényszerűség: a jó kutyából viszonylag könnyű szépet csinálni, sokkal nehezebb a szépet jónak megtartani.

Ha a komondoroknak ilyen szerepe volt egykoron, mennyire különbözik a két fajta, a komondor és a mioritic egymástól?

C. Gy.: Az igazság az, hogy a román fajtásításnak megvan az az óriási előnye – elsősorban azért, mert a fajta fiatal, és „nemrég jött le a hegyről” –, hogy az idegrendszerüket és a takarmányhasznosításukat tekintve sokkal jobb állapotban vannak. Mondok egy példát: ugyanolyan kárpáti gazdálkodási körülmények között a kihelyezett komondorok közül néhány el tudta végezni ugyanazt a munkát, de majdnem kétszer akkora takarmányigénnyel, néha még többel is. Valamennyire be tudtak illeszkedni a falkába, de nem teljesen, és nem volt könnyen összesimítható a viselkedésük a pásztorokkal sem. Ami meglepő volt, hogy ilyen mentális és fizikai terhelés mellett nem nagyon szaporodtak. Tehát ez a pszichés terhelés sok volt nekik, hogy a munkakondícióból tenyészkondíciót tartsanak fenn. Az volt a tapasztalat, hogy ha keveredtek például a mioriticállománnyal, akkor már idomulni tudtak, és javult ez a helyzet.

Komondor

A komondorállomány mindig egyfajta problémát jelentett. A már 1841-ben létező Kovásznai Zsigmond-féle tenyészet kapcsán akkor is leírták, hogy ezek a kutyák kihalófélben vannak. A nem túl hatékony takarmány- vagy élelemhasznosítás azért probléma, mert egy ilyen nagy, robusztus kutyát sok hússal tudtak megnöveszteni, és egy pásztorgazdaságban nem „pazarlódik” annyi hús, hogy elég legyen.

A beltenyésztésnek, ami a komondorok esetében már régen fennáll, az egyik jellemzője, hogy a béltraktus hossza csökken. Emiatt csökken a takarmányhasznosítás hatékonysága is.

Egy show-kutyánál ez nem probléma, hiszen megvan az a háttér, ami az ellátást biztosítja. Egy pásztor azonban abból az állományból gazdálkodhat, amivel rendelkezik. Abból kell kigazdálkodnia a pásztorkutyák etetését. A „takarékosság” és az erőteljes idegrendszer ezért egy egyértelmű előny a mioritic oldalán.