Sokat írunk a különböző kutyafélékről, de ilyen jellegű gyűjtés még nem készült az oldalunkra, pedig nagyon hasznos.

hirdetés

A következőkben nem annyira a fajt ismertetjük, hanem inkább a hazai helyzetét, előfordulását. Ha bővebben is szeretnél olvasni róluk, a bekezdések végén hagyunk az őket bemutatók cikkekre vezető linkeket. Következzenek a Magyarország területén élő kutyafélék!

Szürkefarkas-kölyök

Íme, a Magyarország területén megtalálható kutyafélék

1.) Szürke farkas

A szürke farkas (Canis lupus) hazánkban is csúcsragadozó, a Kárpát-medencében a becslések szerint már 16 000 éve jelen van. Valaha hatalmas területeket birtokolt hazánkban is, ma már csak szórványosan fordul elő. A legfrissebb becslések szerint az Északi-középhegység sűrű erdőségeiben él körülbelül 60–70 farkas, amely populáció nagyrészt családtagokból áll, és 9-10 territóriumot számolhatunk.

Szürke farkas

Időnként felbukkannak más területeken is, úgy mint a Nyírségben, a déli határon, Sopron környékén, és persze vándorok is érkeznek az országba alkalmanként. Ám a Nimród gyönyörűen rávilágít arra a tényre is, hogy mivel ezek az állatok opportunista, jól alkalmazkodó lények, amelyek akár havonta 800–1200 km-t is megtehetnek, a Dunántúlon, és az Alföld északi, valamint déli részén történő észlelések sem elrugaszkodottak, bár ezek nem letelepedési helyek.

Hazánkból sajnálatos módon a II. világháború után tűnt el a szürke farkas, amely kíméletlen vadászatának, csapdázásának, mérgezésének volt köszönhető. A 60-as, 70-es évekig nem álltak rendelkezésünkre adatok szaporodó családokról, amely egyrészt a faj rejtőzködő életmódjának és a tudományos kutatások hiányának tudható be. A 80-as évektől egyre gyakoribbak voltak az előfordulások hazánkban, amely nagyrészt a szlovákiai populáció megerősödésének volt köszönhető.

A szürke farkas Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. 2025. május 8-án az Európai parlament az Európában élő farkasok védettségi státuszát szigorúan védettről védettre módosította, amely kategóriába esők fajok vadászhatók olyan mértékig, amelyet az adott térség mezőgazdasági és vadászati szervei meghatároznak. Hogy ez pontosan mit jelent, arról itt olvashatsz részletesen.

Itt pedig a farkasok életmódjáról és jellemzőiről találsz érdekességeket.

Értsd a kutyád! – Modern gazdik kézikönyve

Megjelent a We love Dogz első könyve, Udvarhelyi-Tóth Kata és Csörgő Balázs tollából. Most online kedvezménnyel vásárolhatod meg a linkre kattintva!

Megveszem!

2.) Aranysakál

Az aranysakál (Canis aureus) elképesztő dinamikával települt vissza az elmúlt három évtizedben hazánk területére. Azért mondjuk, hogy vissza, mert a 19–20. században intenzív vadászatának köszönhetően jószerével kipusztult. A 90-es években kezdtek újra felbukkanni, először Somogy, Baranya, Bács-Kiskun vármegyékben. 2016-ra már stabil állományok alakultak ki szinte egész Magyarországon. Csakhogy érezd a dolgok súlyát, 1995 és 2021 között az éves növekedési ráta megközelítette a 40 %‑ot, és az ország területének 86 %-án megtelepedett a faj; majd csak 2021 után látszik lassulni a növekedés.

Ez annak köszönhető, hogy az aranysakál a teljes vadászidényben elejthető, ugyanis dúvadnak számít, amely kifejezést olyan fajokra használják, melyek képesek jelentősen károsítani a vadgazdálkodási és a gazdasági értékeket – legyen szó a vadállományról vagy a baromfikról. Ezen túl az aranysakáloknál is problémát jelenthet a veszettség elterjedése, valamint a délnyugati populációk közül többekben találtak Echinococcus parazitákat, ami miatt a zoonózisos kockázatával is egyre inkább foglalkoznunk kell.

Aranysakál

Mindezzel kontrasztba állítva azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az aranysakál ökológiai szerepe igen jelentős. Azon túl, hogy helyreállítja a ragadozó-zsákmány egyensúlyt, amely a farkas eltűnésével sérült, gondoskodik a dögök eltakarításáról is. Megjelenése hatással volt az olyan kisebb ragadozók viselkedésére és megjelenésére, mint a vörös róka, valamint az sem elhanyagolható, hogy gyors alkalmazkodóképessége azt mutatja, az ökoszisztémák még mindig reagálnak az éghajlati és az emberi hatásokra. Megdöbbentő lehet hallani, de sok szakértő a globális felmelegedés valódi nyertesének tartja a fajt, amely így képes új területeket meghódítani elképesztő alkalmazkodóképességének köszönhetően. Míg a vadgazdálkodók kártékonynak tartják, a természetvédelmi szakemberek nem győzik kiemelni a rágcsálók és a dögök karbantartásában játszott jelentős szerepét.

Ellentmondásos, és legalább olyan érdekes faj az aranysakál; kattints ide, hogy jobban megismerhesd!

3.) Vörös róka

A vörös róka (Vulpes vulpes) egész Magyarország területén előfordul, az Alföldtől az erdős területeken át a városokig, ami jól szemlélteti, milyen rugalmas az élőhelyigénye, és milyen alkalmazkodó faj. Egy róka mozgáskörzete 30–1300 hektár között változhat, a sűrűbb állományok határterületei szűkülnek, a fiatal állatok szeptember közepétől október végéig elhagyják a szüleiket – a kanok gyakran messzebbre elvándorolnak –, hogy megtalálják saját territóriumukat a következő szaporodási ciklusig.

Az aranysakálhoz hasonlóan dúvad Magyarországon, ennek értelmében egész évben vadászható. Jelentő szerepe van a veszettség terjesztésében is, amely miatt 1993-ban hazánkban megkezdődött az úgynevezett immunizációs program, amely az egyik legsikeresebb veszettség elleni, vadon élő állatokra irányuló egészségügyi kezdeményezés Európában. Ennek értelmében évente kétszer (tavasszal és ősszel), repülőgépről szórják ki az úgynevezett vakcinacsalit az ország meghatározott területein (főként a keleti és déli határ mentén) A csali egy halszagú, barna színű tabletta, amely egy veszettség elleni vírusvakcinát tartalmaz – ha ezt megeszi a róka, a hatóanyag a szájnyálkahártyáján keresztül felszívódik, és megkezdődik az immunválasz. A program hatásosságát monitorozzák is, mégpedig úgy, hogy rendszeresen befognak rókákat, akikről megállapítható, hogy a jelölőanyag alapján megették-e a csalit, és van-e ellenanyag a vérükben.

Vörösrókamama és kölyke

Ahogy az aranysakál esetében elmondhattuk, úgy a vörös rókánál is fontos kiemelni, hogy negatív hatásai mellett sok a pozitív is. Elsősorban kis rágcsálókat, nyulakat, madártojásokat, dögöt és hulladékot fogyasztva stabilizáló szerepet tölt be az ökoszisztémában, azonban ez csak akkor jöhet létre, ha az állományuk alacsony, ugyanis túlszaporodás esetén nagyon komoly negatív hatást gyakorolhatnak elsősorban a védett madárfajok, például a túzokra, és azok költési sikerére.

Ha már a városi adaptációról meséltünk, ide kattintva megtudhatod, hogyan éli életét a 10 000 londoni róka. Itt található az írás második része.

Itt pedig a vörös rókáról összegyűjtött érdekességek olvashatók.

4.) Nyestkutya

A nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) bár Ázsiából szármaik, mára Magyarországon is stabilan megtelepedett kutyaféle. Az első hazai példányt 1961-ben lőtték ki Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Lónyai-erdőben, majd ezt követően több vármegyéből (Békés, Somogy, Vas, Fejér, Pest stb.) érkeztek észlelések. A ragadozóprogramok, vadászati statisztikák alapján immár minden megyében előfordulhat, ráadásul alkalmi urbanizációs mintákra is felfigyelhetünk, például Budapest környékén. A Tisza mentén, síkvidéki vizes élőhelyek közelében rendszeresen előfordul, jelenlétére éjszakai, rejtett életmódja miatt a nyomokból vagy néhány zsákmányolt példányból következtethetünk. Hazánkban invazív faj volta miatt egész évben vadászható. Az EU 2019 óta nyilvános invazív idegen fajként szerepelteti, és tiltott az importja, tartása vagy szándékos elengedése.

Nyestkutya

A faj nem őshonos Magyarországon, jelenléte az emberi beavatkozásnak köszönhető. Oroszországba a szovjet időszakban hozták be először; az volt a cél, hogy tenyésszék a prémje miatt. Később a lengyelek is tettek ezzel próbát, majd Európa más országai is. Úgy gondolják, hogy a tenyésztésre beszerzett állatok elszabadulhattak vagy szándékosan elengedhették őket, amelyek könnyen alkalmazkodó fajként azonnal új otthont találtak maguknak a kontinensen.

hirdetés

A nyestkutya mindenevő faj, étlapján szerepel a békától kezdve a madárfiókákon át a tojásig minden, így nagy fenyegetést jelent az olyan földön fészkelő madarakra, mint a fácán vagy a túzok, de kárt tehet a gyümölcsösökben és a veteményesekben is. Ezen túl egészségügyi kockázata sem elhanyagolható, terjesztheti a korábbiakban már említett veszettséget és az Echinococcus–féregfajokat. Bár az esetében is beszélhetünk például pozitív dögeltakarító szerepről, vagy a kis rágcsálók populációinak szabályozásáról, azt fontos kiemelni, hogy betelepített fajként nem illeszkedik hazánkban az ökoszisztémába, ezáltal ökológiai hatásai semlegesek, vagy mindössze közvetve pozitívak.

Ha elmerülnél a nyestkutyát érintő érdekességekben – mert hogy van ám bőven –, kattints ide!

Képeken az év legnagyobb kutyás fesztiválja, a DOGZ Fesztivál

Számtalan csodálatos kutyusról készült fénykép az idei fesztiválon. Galériába gyűjtöttük, kattints ide és lapozz bele!