Az ELTE etológusai megcáfoltak néhány eddig ismert tényt a kutyák szaglásáról

Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói képzetlen, családi kedvencként tartott kutyák szaglását tesztelték, és megcáfoltak néhány eddig ismert tényt.

Mivel a kutyák szaglását egyre több mindenre használják a vadászaton keresztül a betegségek kiszagolásáig, ezért megszaporodtak az ezzel foglalkozó tanulmányok is. Az ELTE Etológiai Tanszéke is folytatott egy vizsgálatot a képzetlen házi kedvencek szaglását elemezve, ami felülírja az eddigi tudásunkat. Nézzük a részleteket!

Több mint 400 kutya vett részt a vizsgálatban

A kutatás okai

Több, mint 400 képzetlen, különböző fajtájú kutya szaglását tesztelték a kutatás során, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy befolyásolják-e az ebek szaglásának eredményességét különböző környezeti és demográfiai tényezők.

A teszt részletei

A kutyáknak egy cserépsor alatt elrejtett jutalomfalatot kellett megtalálniuk. Azért esett erre a tesztre a választás, mert itt nem kell külön képezni a kutyákat, ugyanis az ösztönös élelemkeresési vágy hajtja őket.

Három nehézségi szintet kellett végrehajtani az állatoknak. Akik mindhármat tökéletesen teljesítették, a legjobbak közé kerültek. Az első szint előtesztként szolgált, amelyből kiderült, hogy a kutyák megértették-e a feladatot, motiváltak voltak-e, és nem támaszkodtak-e alternatív problémamegoldó módszerekre. A másik két szintet pedig egy olyan kísérletvezető vezette, aki nem tudta, hogy melyik cserép alá vannak elrejtve a jutalomfalatok. Így számára is érdekes volt, hogy a kutyák melyiknél jeleznek.

A kutyák orra nagyon kifinomult

A kutatás eredményei

A kutatás eredményeként kiderült, hogy sem a hőmérséklet, sem a páratartalom nem befolyásolja a kutyák szaglásának teljesítményét. Azonban a teszt helyszíne fontos volt a teszt végrehajtása során. Ugyanis azok az állatok, amelyek laborban végezték a tesztet, jobban teljesítettek, mint azok, amelyeket kint a szabadban vizsgáltak. Ebből arra következtettek a kutatók, hogy a kinti ingerek elterelik a kutyák figyelmét a feladatról.

Fontos részlet az is, hogy nem volt különbség a szukák és kanok eredménye között, és az ivartalanítási státusz alapján sem. Ugyanakkor a 2-3 éves egyedek jobban teljesítettek, mint a kétévesnél fiatalabb és a hatévesnél idősebb példányok. Ezenkívül az általános feltételezésekkel ellentétben a hőmérséklet (0–25 Celsius-fok között) és a páratartalom (18–90 százalék között) nem befolyásolta a kutyák teljesítményét.