A kutyáknak is vannak furcsa szokásaik - mesélnek a gazdik

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a WeloveDogz!

Sokan esnek abba a hibába, hogy a kutyatartást egy romantikus filmként képzelik el, ahol a négylábú tökéletesen idomul a gazda minden gondolatához. Amikor azonban a kutyus megérkezik a házhoz, gyorsan kiderül, hogy egy komplex személyiséget, sajátos ösztönöket és nem ritkán egészen egyedi „furcsaságokat” kaptak a csomagban.

hirdetés

Közösségi oldalunkon arról kérdeztünk titeket, hogy kutyátoknak melyek a legjellegzetesebb szokásai? A válaszokból kiderült, hogy az ebek viselkedése legalább olyan változatos, mint a személyiségük. Íme a beszámolóitok!

Fotó: welovedogz.hu

A szertartásos és finnyás étkezők

Sokan számoltak be arról, hogy a kutyájuk számára az evés nem egy egyszerű biológiai szükséglet, hanem komoly, társasági vagy éppen neurotikus rituálé. Van, aki elvárja a családi jelenlétet, másnál egyetlen apró rovar is képes tönkretenni a vacsoraidőt.

• „Csak akkor hajlandó enni, ha ott ülünk mellette, ha valaki jön hozzánk, akár ismerős, akár nem, nagyon örül, viszont ha már indul el akkor forog körbe és nagyon ugat, nem akarja, hogy elmenjen.”
• „Addig nem hajlandó enni amíg nem mondom hogy „Jó étvágyat kívánok!”. Imádja ha simogatjuk. Szeret nagyokat aludni.”
• „Stormyka táljában volt egyszer egy hangya, azóta csak akkor eszi meg a tápját, ha a tálja mellé tesszük.”

Ezért válogat vagy követel rituálékat a kutya az evésnél

Sok gazdi azt hiszi, hogy a kutyája egyszerűen finnyás, vagy szándékosan válogat. A kutyakiképzők és viselkedéskutatók szerint azonban az esetek többségében mi magunk alakítjuk ki ezeket a szokásokat. Ha az eb kölyökkorában bizonytalanul evett, és mi ott ültünk mellette, kézből etettük vagy beszéltünk hozzá, a kutya összekötötte az evés fogalmát a gazdi közvetlen figyelmével.

Esetenként a klasszikus negatív asszociáció is meghúzódhat a háttérben, ahogy a fent említett hangyás történetnél. A kutyák vizuális és szaglási memóriája kiváló, így ha egy kellemetlen élmény (például egy csípés vagy egy ijesztő bogár) éri őket a táljuknál, hajlamosak magát a tárgyat vagy a helyszínt is elkerülni.

Klasszikus negatív asszociáció is meghúzódhat a finnyásság háttérben

Akikbe beépítették a svájci órát

A kutyák időérzéke legendás. Nem kell tudniuk órát olvasni, hogy percre pontosan jelezzék, mikor jött el az etetés, a séta vagy éppen a vasárnapi jutalomfalat ideje.

• „Óra van benne!!! Sétaidő és kajaidő előtt megőrül, fel-le rohangál, mindenhová követ! Amúgy tök nyugis. Ha vendég távozik és búcsúzkodunk rettenetesen ugat! Mintha azt mondaná, ne menj még!”
• „Reggeli és vacsora előtt kéri a jutifalatot!”

A cirkadián ritmus, avagy a sejtszintű óra

A kutyáknak, hozzánk hasonlóan, van egy belső, biológiai órájuk (cirkadián ritmus), melyet a hormonok, a testhőmérséklet és az agyi tevékenységek szabályoznak. Ez az óra reagál a fényviszonyok változására (napfelkelte, naplemente), így a szervezetük pontosan tudja, mikor kell felpörögni és éhesnek lenni. Ha hónapok óta minden nap pontban hatkor kapnak vacsorát, akkor a gyomorsav termelődése már hat óra előtt 10 perccel elkezdődik.

Szervezetük pontosan tudja, mikor kell felpörögni és éhesnek lenni

A láb alatt lévő „matricák” és árnyékok

Vannak fajták és egyedek, melyek genetikai csomagjukból adódóan képtelenek elviselni a távolságot. Ők azok a kutyák, akik még a legprivátabb helyiségekbe is elkísérik a gazdájukat.

• „Kíváncsi-fáncsi, kunyerálós, WC-re is utánam jön ragad mint a bélyeg, cuki szerelmetesen tud bámulni minden tevékenység közben de főleg ha eszek valami jót, ugatós, szereti a lány kutyákat szimatolgatni, néha gyáva nyuszi, néha menőzik, de a legszeretni valóbb legény az egész világon!”
• „Akaratos, makacs, mindent kiharcol magának, a nézésével levesz a lábamról, imádnivaló, követ mindenhova, mint az árnyék ő az én kis szerelmem.”

Az egyik gazdi így nyilatkozott:

Labradorom mindenhová követ! Minden rezdülésemet figyeli, ha érzi, hogy nem stimmel valami, azonnal jön bújik vigasztal! A másik kutyám spániel keverék, kis bohóc, szeret ő is hozzám bújni! Ő labda mániás, nem adja oda senkinek, de nekem igen, ha érzi, hogy nem stimmel valami! Minden nap megnevettetnek, igazi kis családtagok!

Egy könyv, ami valóban segít, hogy Értsd a kutyád!

Hihetetlen gyorsan elfogyott a boltok polcairól a We love Dogz első könyve, de most ismét elérhető. Ne maradj le róla!

Megveszem!

De vajon mi állhat ennek hátterében?

A „matricakutyák” és „tépőzár-ebek” gazdái pontosan tudják, milyen érzés, ha még a mosdóba is négylábú kíséretük van. Bár ez az állandó ragaszkodás sokszor szívmelengető, nem árt tisztázni, miért válik a kutya a gazdi árnyékává. A háttérben leggyakrabban a kutyák természetes szociális igénye áll, vagy az, hogy kölyökkoruktól kezdve egyfajta pót-szülőként tekintenek ránk. Emellett a viselkedést a jutalomfalat reménye, de sajnos a félelem vagy a komolyabb szeparációs szorongás is kiválthatja. Mivel az emberek többsége nem tud a nap 24 órájában a kedvencével lenni, nagyon fontos meghúzni az egészséges határokat, és megtanítani az ebet arra, hogyan tud magabiztosan és nyugodtan egyedül maradni, amikor a helyzet úgy kívánja.

Amikor a kutya, akár macska is lehetne

A fajtaspecifikus tulajdonságok néha egészen extrém egyéniségeket szülnek. Van, aki az önfejűségével tüntet, és van olyan kutya is, amelyik egyenesen fajt tévesztett a viselkedése alapján.

• „Hogy egy macska… (a husky gyakorlatilag olyan, mintha macska szoftver futna a kutya hardveren).”
• „Édesanyámé, de igazi egyéniség. Sosem fogad szót. De ha valamiért fél, pl. tűzijáték, akkor olyan engedelmes, mintha kutyaiskolában tanították volna. Írni se kell, tacskó keverék.”
• „Bullterrier, szerintem ez mindent elárul.”

Ezért tűnik néhány kutya időnként macskásnak

A huskyk, akiták, tacskók gazdái gyakran mosolyognak azon, hogy kedvencük öntörvényű. Ez nem nevelési hiba, hanem a gének által meghatározott tulajdonság. A huskykat és az akitákat önálló döntéshozatalra, kemény és zord körülmények közötti munkára tenyésztették, ahol nem az ember folyamatos bámulása volt a feladatuk. A tacskók pedig kotorék- és vadászmúltjuk miatt rendkívül céltudatosak. Így hát ha meglátnak egy feladatot, a külvilágot kizárva mennek előre. Az ő esetükben a motiváció és a következetes határok felállítása kulcsfontosságú, mert ők nem fognak csak úgy, megfelelési vágyból szót fogadni.

Fotó: welovedogz.hu

Különleges küldetések és fura hobbik

Végül pedig itt vannak azok a zsenik, akik saját maguknak találnak feladatot. Legyen szó zoknilopásról, folyamatos terelésről vagy a helyi flóra átalakításáról, ők komolyan veszik a munkájukat.

• „Ében a biodiverzitásért felel, minden esti nagy séta alkalmával legalább 4-5 diót felkap és gondosan elássa őket olyan házak előtt, ahol nincs diófa. Több ezer diót mozgatott már meg.”
• „Mindig mindenkit terel és sokszor észrevétlenül, ha hagynám. Nagyon okos és hűséges családtag. Ő egy igazi viharban született Denerisz!”
• „Zokni lopás.”

A pótcselekvés és az ösztönök találkozása

Ében dióültetési mániája vagy Denerisz terelési vágya tökéletes példája annak, amikor az örökölt ösztönök utat törnek maguknak. A terelőkutyák (például a border collie-k, mudik) hajlamosak mindent és mindenkit akár gyerekeket, bicikliseket, vendégeket is egy kupacba terelni, hiszen az agyuk ezt diktálja. Ha egy munkakutya nem kap elég mentális lefárasztást, könnyen talál magának „pótcselekvést” (mint a zoknilopás vagy a tárgyak szétbontása). A zoknik és fehérneműk ráadásul intenzíven hordozzák a gazdi illatát, így a kutya számára a biztonságot és a birtoklást jelképezik.

Új képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Több száz képből álló válogatást állítottunk össze a helyszínen készült felvételekből!

Nézd meg és éld át újra a hangulatot!

A te kutyád is köztük van?

hirdetés