Egy friss tanulmány szerint az okosabb kutyáknak kisebb az agya
Közzétéve: 2025. 05. 22 - Fotók: welovedogz.hu • 3 perc olvasás
Közzétéve: 2025. 05. 22 - Fotók: welovedogz.hu • 3 perc olvasás
A különböző kutyafajták agyméretét vizsgálták a koponyájukhoz viszonyítva, és arra a következtetésre jutottak, hogy a nagyobb agy nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott kutya okosabb.
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy bár a munkakutyáknak bonyolultabb képességeik lehetnek más fajtákhoz képest, ezek a képességek az agyukban egy kompaktabb térben szerveződnek. Ez eltér attól, amit a vadon élő emlősök evolúciójában megfigyelhetünk, ahol az agy testmérethez viszonyított növekedésével együtt a kognitív képességek is általában összetettebbé válnak. Lássuk máris, hogy mik derültek még ki a kutyák agyméretével kapcsolatban!
„Más fajcsoportokban az agy relatív mérete magasabb kognitív képességekre utal – itt viszont ennek az ellenkezőjét látjuk” – mondta Ana Balcarcel, a tanulmány vezető szerzője, aki evolúcióbiológus a franciaországi Montpellier Evolúciós Tudományok Intézetében.
A kutatás során 1682 felnőtt kutyakoponyát vizsgáltak meg, amelyek 172 fajtát képviseltek, és a svájci Természettudományi Múzeumban találhatók. A kutatók kiszámolták a kutyák agyméretét a testmérethez viszonyítva. Ezenkívül 14 viselkedési jellemzőre vonatkozó adatokat is felhasználtak a Canine Behavioral Assessment and Research Questionnaire (Kutyaviselkedés-értékelési kérdőív) alapján, amely olyan tulajdonságokat mér, mint a taníthatóság, figyelemkeresés, agresszió és más viselkedési jegyek.
A „munkakutyák”, mint például a szibériai huskyk, amelyeket összetett feladatokra tenyésztettek ki az ember segítésére, rendelkeztek a legkisebb relatív agymérettel. Ezzel szemben a társasági fajták, mint például a csivavák, amelyek főként házi kedvenceknek lettek tenyésztve, rendelkeztek a legnagyobb relatív agymérettel.
Megjelent a We love Dogz első könyve, Udvarhelyi-Tóth Kata és Csörgő Balázs tollából. Most online kedvezménnyel vásárolhatod meg a linkre kattintva!
A tanulmány szerint azoknak a kutyáknak volt kisebb az agymérete a testükhöz képest, amelyek könnyebben taníthatók – ezek tipikusan a munkakutyák, mint például a szibériai huskyk, a pireneusi hegyikutyák vagy a rottweilerek. Ezek a fajták olyan feladatokat látnak el, mint a keresés és mentés, vakvezetés, illetve rendőrségi munka. Korábbi kutatások szerint jobb végrehajtó funkcióval bírnak – ez a viselkedés szabályozását és a rövid távú memóriát jelenti –, mint más kutyafajták. Balcarcel megjegyezte, hogy a nagyobb testű kutyák agyának belső szövetszerkezete is eltér a kisebb testűekétől.
A csivavához hasonló ölebeknek tehát nagyobb a relatív agyméretük, mint a munkakutyáknak. Korábbi kutatások szerint a nagyobb agyméret általában jobb túlélési esélyekkel, jobb döntéshozatallal és magasabb információfeldolgozási kapacitással jár együtt – ezért is volt meglepő az új tanulmány eredménye.
„A kulcskülönbség az, hogy a kutyák nem természetes környezetben élnek. Ők a mesterséges szelekció termékei… nagyon célzott szelekció eredményei, az ember által irányított evolúcióéi” – emelte ki Balcarcel.
A kutatás azt is kimutatta, hogy azok a fajták, amelyeknek nagyobb a relatív agymérete – jellemzően ölebek, mint a csivavák, pomerániai törpespiccek és yorkshire terrierek –, hajlamosabbak voltak a félelemre, agresszióra, szeparációs szorongásra és figyelemkereső viselkedésre. Mivel ezeket az ölebeket elsősorban emberi társaságra tenyésztették, az olyan tulajdonságok, mint a szeretet- és figyelemkeresés, előnyösnek számítottak, így ezek továbböröklődtek a mesterséges szelekció során. Balcarcel szerint a félelem és agresszió nem számított annyira hátrányosnak ezeknél a fajtáknál, mint a munkakutyáknál, amelyeket kifejezetten a könnyebb taníthatóság érdekében tenyésztettek.
A kutatócsoport következő lépésként különböző kutyafajták agyformáját és agyműködését tervezi összehasonlítani. A neocortex – az agy magasabb szintű funkciókért felelős része – formabeli eltérései segíthetnek megérteni, hogy az egyes fajtáknál milyen érzékelési és működési területek lehetnek fontosabbak.
Látványos kutyás bemutatók, gyerekprogramok, szakértői előadások, falkaséták várták az érdeklődőket május 1-jén a Városligetben megrendezett DOGZ Fesztiválon.
Itt olvashatod el képes beszámolónkat az első képgalériával.
Az agyforma kutatása a kutyáknál az evolúció és a domesztikáció kérdéseire is választ adhat. A háziasított kutyák agya testméretükhöz képest körülbelül 20%-kal kisebb, mint a vad szürke farkasoké, ennek ellenére a háziasított kutyák jobban alkalmazkodtak az emberrel való együttműködéshez – például követik az ember tekintetét, vagy értelmezik az emberi mutató gesztusokat.
Balcarcel emlékeztette a kutyatartókat, hogy bármilyen is legyen a kutyájuk agyának és testének méretaránya, ez nem feltétlenül tükrözi a kutya intelligenciáját. „A kutyákat különböző kognitív képességekre tenyésztették, így még ha a kutyád az alacsonyabb agyméretű kategóriába is tartozik, akkor is különleges és egyedi a maga módján.”
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek
Speciális igényű kutyát fogadnál örökbe? Erre mindenképp készülj fel!
Egészség • 3 percMiért marad meg egyes kutyáknak a jó illata fürdetés után, míg mások szinte azonnal szaglani kezdenek?
Ápolás • 3 percA kutyapelenka káros is lehet: nem mindegy, hogyan használod
Ápolás • 3 percHa kutyád nem szereti a körömvágást, a körömreszelés lehet a megoldás
Ápolás • 5 perc