Kedvenceink fantasztikus szaglásáról gyakran esik szó. Azt a legtöbben tudják, hogy mind a szaglóreceptorok tekintetében, mind az agy szagok feldolgozásáért felelős területét tekintve kivételes helyzetben vannak. Arról azonban talán kevesebben tudnak, hogy egy speciális szervük is támogatja a szimatukat, amely segítségével akár a víz alatt is képesek szagmintákat azonosítani anélkül, hogy be kellene lélegezniük azt.

hirdetés

A következőkben a kutya speciális szaglószervéről lesz szó, más néven a vomeronazális, vagyis a Jacobson-szervről.

Fotó: welovedogz.hu

Mi az a Jacobson-szerv és hol található?

A vomeronazális vagy Jacobson-szerv (VNO) egy kiegészítő páros szaglószerv, amely közvetlenül kapcsolódik a kutya agyához. Előbbi nevét a közeli vomer csont alapján kapta, amely az állatok koponyájában található, utóbbit pedig Ludvig Levin Jacobsonról, aki 1811-ben több fajnál is tanulmányozta ezt a szervet. Ez a szerv minden kígyóban és gyíkban jelen van, valamint olyan emlősökben is a teljesség igénye nélkül, mint a macskák, egerek és tehenek. Arra szolgál elsősorban, hogy érzékelje és értelmezze a más állatok által kibocsátott feromonokat – ám nem csupán erre alkalmas; a következőkben ezt is részletezzük.

A kutyáknál is a vomeronazális szerv az orrsövény lágy szöveteiben helyezkedik el, az orrüregben, közvetlenül a kemény szájpadlás fölött. A szemfogak mögött jól kivehető pukli a bejárata. Ha közelebbről megnézzük egy kutya száját, gyakran láthatjuk is. Ha az interneten nézegetünk ilyen fotókat, gyakran kommentelik alattuk, hogy ezek csupán növésben lévő fogak dudorai, ez azonban helytelen megállapítás.

A vomeronazális szerv bejárata egy kutya szájpadlásán:

Mire használják a kutyák a Jacobson-szervet?

A kutyák a Jacobson-szerv segítségével érzékelik a feromonokat, valamint az illékony vegyületeket is, bár ezek érzékelésére elsősorban a fő szaglórendszer hivatott. A feromonok zsákmányállatokból, ragadozókból, illetve fajtársaktól származhatnak. A vomeronazális szerv aktiválása megfelelő viselkedésbeli választ vált ki ezen három inger egyikének jelenlétében – hogy mi is pontosan ez a reakció, arra is azonnal kitérünk.

Mivel a kutyák nem rendelkeznek olyan fejlett hangalapú kommunikációval, mint az emberek, illatok segítségével tájékozódnak arról, mi történik körülöttük. Például, az ebek információgyűjtés gyanánt gyakran szagolgatják egymás hátsóját. Az anális területen ugyanis a bőr alatt feromonmirigyek találhatók, amelyek árulkodnak például az adott eb ivaráról, egészségi állapotáról, hangulatáról és még sok minden másról.

A fenékszagolgatás információszerzés / Fotó: welovedogz.hu

A Flehmen-reakció

Az előbb említettük, hogy a feromonok, vagyis ingerek érzékelése közben megfigyelhetünk egy jelzést a kutyáknál, amelyet Flehmen-reakciónak nevezünk, és nagyon jellegzetes külső jelekkel társul. Ilyenkor az állat felhúzza a felső ajkát úgy, hogy felfedi a metszőfogait, beszippantja a levegőt, és bezáródnak az orrlyukai – olyan, mintha fintorogna. Általában ebben a testtartásban marad néhány pillanatig. A reakció során képesek ezzel a technikával a levegőt közvetlenül a vomeronazális szervbe áramoltatni a rendkívül gyors és hatékony információfeldolgozás érdekében.

Tudnak a kutyák a víz alatt is szagnyomokat azonosítani?

A válasz igen, bár a hogyan még nem teljes mértékben tisztázott. Ám azt nagy már tudják, hogy a folyamatban szerepet játszik a vomeronazális szerv is. A víz alatt a kutya a száját kinyitva képes működésbe hozni a vomeronazális szervet, amely, ahogy már említettük, nem csupán feromonok, de illékony vegyületek érzékelésére is bevethető, és a vízben is hatékony.

Képeken az év legnagyobb kutyás fesztiválja, a DOGZ Fesztivál

Látványos kutyás bemutatók, gyerekprogramok, szakértői előadások, falkaséták várták az érdeklődőket május 1-jén a Városligetben megrendezett DOGZ Fesztiválon.

Itt olvashatod el képes beszámolónkat az első képgalériával.

A tetemkereső kutyákkal végzett teszteknek és vizsgálatoknak köszönhetően azonban azt is sejteni lehet, hogy a kutyák megízlelik a vizet keresés közben, amely valószínűleg szintén segít nekik lokalizálni a keresett mintát.

A filmekben gyakran mutatják például menekülő rabok esetében, hogy a folyón átgázolva a kutyák elveszítik majd a szagnyomukat, ez azonban nem valós az előbb részletezett okok miatt.

Van az embereknek vomeronazális szervük?

Számos tanulmány próbálta meghatározni, hogy létezik-e a vomeronazális szerv a felnőtt emberekben. Az egyik becslései szerint alanyaik körülbelül 92%-ának legalább az egyik vomeronazális szerve ép volt. Egy másik tanulmány kutatói azonban azt állították, hogy a VNO szerkezete eltűnik a magzati fejlődés során, ahogyan az néhány főemlősnél is történik. Erre rácáfolva, szintén egy másik kutatócsoport kijelentette, hogy kollégáik egyszerűen nem vették észre a szerkezetet az idősebb magzatoknál.

hirdetés

Értsd a kutyád! – Modern gazdik kézikönyve

Megjelent a We love Dogz első könyve, Udvarhelyi-Tóth Kata és Csörgő Balázs tollából. Most online kedvezménnyel vásárolhatod meg a linkre kattintva!

Megveszem!

A kérdésre választ adni tehát teljes bizonyossággal egyelőre nem lehet, ám a jelenlegi helyzetben arra van a legnagyobb valószínűség, hogy még ha rendelkezünk is a szervvel, aktív érzékelő neuronok nincsenek a VNO-ban, és arra sincs bizonyíték, hogy a felnőtt embereknél esetleg jelen lévő érzékelő receptorsejtek idegi kapcsolatban állnának az aggyal. A szakterület legtöbb képviselője szkeptikus az emberek működő vomeronazális szervének létezését illetően.