A Kojot egy érdekes karakter, aki számos történet fő- vagy éppen mellékszereplője az amerikai őslakosok szerteágazó mondavilágában. Tudd meg, milyen szerepeket tulajdonítanak neki!

hirdetés

A magyarul jelenleg amerikai indiánoknak, vagy csupán indiánoknak nevezett népek egytől egyig sajátos kultúrával, szokásokkal és mondavilággal rendelkeznek, ám jellemzőek az átfedések. Ezalól pedig a legendáikban szereplő karakterek sem kivételek. A mostani cikk főszereplője, a Kojot, ezen népek mondavilágának egyik fontos és gyakran emlegetett alakja, akinek nevéhez számos, sokszor tanulságos történet fűződik. Rengeteg legendában megjelenik antropomorfizált alakban, és általában inkább férfiként ábrázolják több, Kojot-szerű arcvonással, és néhány, az állatra jellemző fizikai tulajdonsággal. Karakterének jelleme pedig meglehetősen kettős, ha egységében nézzük. Általában nem hős, de nem is kifejezetten gonosz; inkább valahol a kettő között, egy morális szürkezónában van. Vannak ártó és segítő cselekedetei is, ám gyakori, hogy utóbbiakat önző motivációk vezérlik. Az alábbiakban inkább a szerepeire és tulajdonságaira fogunk fókuszálni, kevésbé a vele kapcsolatos történetekre.

(Akkor írjuk nagybetűvel a Kojot nevét a szövegben, amikor magáról a mitikus karakterről beszélünk, ha az állatfajról, akkor pedig kicsivel.)

Prérifarkas, vagyis kojot

Ám mielőtt belevágnánk…

…egy kis, de annál fontosabb kitekintésként engedj meg nekünk. Az előbb említett amerikai indiánok kifejezést ma már erős kritikák érik. Többek közt azért, mert az elnevezés egy tévedésen alapult, nem mellesleg pedig az évszázadok során, főleg az amerikai kultúrában rasszizmussal és kolonistanézetekkel vegyült. Ezért hivatalosan ma már politikailag korrektebb kifejezéssel jellemzik ezeket a népeket, akiket amerikai bennszülötteknek, vagy még szebben mondva, amerikai őslakosoknak nevezhetünk. Bár hazánkban sokan ellenzik, pontosabban túlzásnak, esetleg feleslegesnek tartják ezt a változtatást, vagy éppen a változtatásra való igényt, érdemes megjegyezni, hogy indián szavunk az „indian” kifejezésből jött, ami kétségtelen, hogy időközben pejoratív jelentéstartammal egészült ki. Így bár itthon valóban nincs igazán negatív töltete, érdemes lehet tudni arról a változásról, ami a tengerentúlon végbement.

Jól alkalmazkodik a városiasodott világhoz is

Miért éppen a kojot, avagy a prérifarkas?

Amikor elkezdtem ezzel a témával foglalkozni, az első kérdésem az volt, hogy miért éppen a prérifarkas? Hiszen kétségtelenül érdekes faj, ám nem tudtam, hogy miért olyan különleges. Mi az, ami elválasztja a többi, őshonos fajtól, és olyan egyedivé teszi, hogy ennyire centrális karakterré váljon a legendákban? Érdekes módon a választ egy igazán szépen összeállított, alapképzésen írt diplomamunkából kaptam meg, Kamila Hüblová tollából, aki kifejezetten Kojot karakterét, illetve a hozzá fűződő szerepeket tanulmányozta munkájában.

Annak érdekében, hogy megértsük, miért tulajdonítanak olyan szerepeket Kojotnak, amilyeneket, érdemes megismerni az állatot, amiről a nevét is kapta. A kojot, avagy a prérifarkas nem egy átlagos kutyaféle abban az értelemben, hogy az élet számos területén kiemelkedik társai közül. Például kiválóan tud alkalmazkodni. Nyilván ez valamilyen szinten más fajokra is igaz, ám a prérifarkasnál ez a képesség olyan, mintha megsokszorozódott volna.

Értsd a kutyád! – Modern gazdik kézikönyve

Megjelent a We love Dogz első könyve, Udvarhelyi-Tóth Kata és Csörgő Balázs tollából. Most online kedvezménnyel vásárolhatod meg a linkre kattintva!

Megveszem!

A változásra új viselkedésmódokkal válaszol, és egy egészen új életmódot tud magának kialakítani, ha a túléléshez arra van szüksége. Például képes egyedül vagy akár falkában élni és működni, friss húsra vadászni, ám döghúson is túl tud élni. Ha pedig már a vadászatnál tartunk, a kojot napközben vagy akár éjszaka is leshet prédára. Igazi túlélő, kifejezetten magas intelligenciával és találékonysággal. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a városiasodott környezethez is képes alkalmazkodni, és száma nem csökken olyan léptékben, mint a farkasoké.

Még számos érdekességet el lehetne mondani erről a különleges fajról (ezt korábban már meg is tettük ebben az írásunkban), ám az eddig említettek is rávilágítanak arra, hogy miért kapta a mitológiai alak azokat a tulajdonságokat és szerepeket, amelyeket a következőkben leírunk.

Egy toll leesett az égből… a sas látta, az őz hallotta, a medve kiszagolta, a kojot pedig mindhármat megtette

– idézi szakdolgozatában Kamila Hüblová Leydet szavait.

Kojot változatos szerepköre

Számtalan történet született Kojotról, feladatkörei és karakterének jellemzői pedig törzsenként, sőt, néha még történetenként is változnak. Ezek a mondák vagy a világ megteremtésére, a világrend kialakulására adtak valamiféle magyarázatot, vagy pedig az élet veszélyeire, az élethez szükséges tudásra és készségekre tanították meg a fiatalabbakat, illetve hangsúlyozzák az idősebbek tiszteletét.

Kojot történeteken és törzsi kultúrákon átívelő, mondhatni archetípusa a tréfacsináló. (Sok mindenben hasonlít is egy szélesebb körben ismert tréfacsinálóra, a skandináv mitológiából vett és képregények, illetve filmek által népszerűsített karakterre, Lokira.) Ezt kiegészítve, karaktere általában ravasz, intelligens és érdekvezérelt, cselekedeteit pedig gyakran hátsó szándék irányítja. Egyes történetek szerint például ő mondta ki a világ első hazugságát. Mi több, vannak olyan mondavilágok, amelyekben inkább gonosz és ártó szándékkal cselekszik. Emellett viszont pozitívabb cselekedeteket is tulajdonítanak neki, például több amerikai őslakos népcsoport mitológiájában is ő lopta el az emberek számára a tüzet, de van olyan mítosz is, amelyben megmenti a világot az örök téltől. Sőt, számos teremtéstörténetben megjelenik mint teremtő, vagy a teremtő (önző) segítője, természetesen a tőle megszokott, kettős természetével.

F. N. Wilson 1914-es Kojot-illusztrációja az „Indian Days of the Long Ago" című könyvben / Fotó: Wikimedia Commons

Kojot, a teremtő

Sajnos a mostani cikk keretein belül nincs lehetőség arra, hogy kifejtsük, vagy akár bemutassuk azt a rengeteg, színes történetet, amelyben Kojot szerepel, ám vannak olyan mítoszok, amelyek jól példázzák, hogy milyen karaktert érdemes elképzelni.

Ilyen például a maiduk mítosza, amely szerint Earth Maker (egy ősi lény, a Föld készítője) Kojot hívására, és vele együtt énekel, ezzel megteremtve a világot. Earth Maker utolsó simításként megteremti az embereket, erre pedig mintegy válaszként Kojot megesküszik rá, hogy megrontja a világot azzal, hogy teret ad a gonoszságnak. Ezt nyilván nem nézi jó szemmel korábbi partnere, így ráuszítja az embereket, megparancsolva nekik Kojot elpusztítását. Ez egy sikertelen küldetésnek bizonyul, Kojot ugyanis kicselezi őket, így bizonyítva, hogy ereje egyenértékű Earth Makerével. Ebből is kiderül, hogy Kojotnak megvan az ereje ahhoz, hogy teremtsen, és jóra is tudja használni azt, ám van benne egyfajta határfeszegetés, rendbontás, valami sötét kíváncsiság.

Képeken az év legnagyobb kutyás fesztiválja, a DOGZ Fesztivál

Látványos kutyás bemutatók, gyerekprogramok, szakértői előadások, falkaséták várták az érdeklődőket május 1-jén a Városligetben megrendezett DOGZ Fesztiválon.

Itt olvashatod el képes beszámolónkat az első képgalériával.

hirdetés

A navahók és Kojot

Talán a legismertebb népcsoport az amerikai őslakosok közül a navahó (diné), történeteik és rituáléik pedig jól tükrözik a már fentebb is gyakran emlegetett kettősséget mind Kojot alakjában, mind pedig az emberek és Kojot kapcsolatában. Érdekesség, hogy a navahó mitológiában Kojot állati és emberi alakot is fel tud venni. Előbbiben nyilván prérifarkasként jelenik meg, ám emberi alakja állítólag egy „éles eszű” nő (bár egyes történetekben férfiként jelenik meg).

A diné történetekben Kojot legtöbbször egy önző, kapzsi, hiú, öntelt karakter, aki néha tréfás, vicceskedő, de lehet félelmet keltő is, nagy hatalommal. Mindezek ellenére egyfajta gondviselő is, nagy önérzettel, aki betegséget okoz, ha megsértik. A Coyoteway egy rituálé Kojot megbékítésére, aki, ha elégségesnek találja a ceremóniát, meggyógyíthatja a beteget. Kicsit leegyszerűsítve tehát, alakját egyaránt tisztelik és félik – utóbbit szólásaik is jól mutatják, ezzel pedig vissza is kanyarodunk az állathoz, akiről a mitológiai lényt mintázták. Néhol a mai napig tartja magát a nézet, hogy a prérifarkas egy rossz ómen, és óva intik az utazókat: ha egy prérifarkas keresztezi az utadat, akkor fordulj vissza, és ne folytasd az utat.