Hogyan változnak a kognitív tulajdonságok fajtáról fajtára?
2024. 09. 12.
2024. 09. 12.
Egyes kutyák társaságkedvelőbbek, mások jobb problémamegoldók vagy könnyebben idomíthatók, de vajon miért?
Amikor egy amerikai staffordshire terrier egy újfundlandi mellett áll, a fajták közötti fizikai különbségek egyértelműek. Ez alapján nehéz elhinni, hogy a sokféle alakú és méretű kutya egyetlen faj (Canis familiaris) tagja. Ha összehasonlítjuk a különböző kutyafajták genetikai felépítését, nagyon hasonlóak, viszont a kognitív tulajdonságok fajtánként különböznek. Vajon miért?
Labrador, az emberek leghűségesebb segítőtársa
A kutyafajta ismerete és az adott fajta hagyományos tulajdonságainak megértése segíthet megjósolni a kutya személyiségét és képességeit. Például a border collie-k vajon csak azért értik jól a kutyakiképző jeleit, mert erre képezték ki őket, vagy van arra genetikai hajlamuk, hogy jobban megértsék az emberi jeleket, mint egy másik fajta? A Helsinki Egyetem és más finnországi intézmények kutatóinak tanulmánya a kutyafajták kognitív különbségeire összpontosított, illetve arra, hogy van-e genetikai kapcsolat e különbségek között.
Az elemzést 13 kutyafajtát képviselő 1002 kutyából álló mintán végezték el. A kognitív teszteket Katriina Tiira kutató fejlesztette ki. A részt vevő kutyáknak táplálékmotiváltnak és az emberekkel szemben nem túl agresszívnak kellett lenniük, tovább 1 és 8 év közötti korúak vehettek részt a vizsgálatban. Minden vizsgált fajtából legalább 40 példányt teszteltek. A legtöbbjük magántulajdonban lévő társállat volt. A kutyák kiképzésről, hátteréről és élettapasztalatáról nem állt a kutatóknak rendelkezésére információ. A kutyák 10 tesztfeladatot végeztek el, amelyek 7 kognitív tulajdonságot és 3 viselkedést mértek. A tesztek mindegyike olyan feladatmegoldást tartalmazott, amelynek célja a jutalomtáplálék megszerzése volt. A tulajdonosok minden tesztnél jelen voltak, de nem utasították a kutyát semmire.
Az ausztrál juhászkutya egy élénk, barátságos, kiváló munkakedvű és kitartó eb
A kutatók elemezték az adatokat, és a következő fajták – a golden retriever, a hovawart, az angol cocker spániel, a német juhászkutya, a labrador retriever, az ausztrál juhászkutya, a finn lapphund, a border collie, az ausztrál kelpie, a belga malinois, a spanyol vízi kutya, a shetlandi juhászkutya és a keverék kutyák egy kategóriája – specifikus kognitív tulajdonságaiban mutattak ki különbségeket. A tesztek a barátságos idegenre adott reakciót, a kutya aktivitási szintjét, az új környezet felderítésére való hajlandóságot, a kitartást, a gátló kontrollt (az impulzusok és késztetések kontrollálása), az emberi gesztusok megértését, a problémamegoldó képességet, a szociális megismerést (hogyan dolgozza fel, érti meg és reagál a szociális csoportokkal kapcsolatos jelekre), a logikus gondolkodást és a rövid távú memóriát mérték.
Az adatelemzés a kutyafajták közötti különbségeket mutatott ki a szociális megismerés, a kitartás, a gátló kontroll és a térbeli problémamegoldó képesség tekintetében. Fajtakülönbségek mutatkoztak az aktivitási szint, az idegenek üdvözlésére való hajlandóság és az új környezet felfedezése iránti lelkesedés mérésében is. A rövid távú memória és a logikus gondolkodás mérése nem különbözött fajtánként. Az egyes fajtáknál megfigyelt kognitív különbségek azért fontosak, mert ezek a tulajdonságok a munkakutyák és a társkutyák esetében a legértékesebbek.
Például: A border collie-k és az ausztrál juhászkutyák érték el a legmagasabb pontszámot a gátlókontroll-tesztben. Az ilyen pásztorkutyafajtáknak kontrollálniuk kell a más állatokra adott ragadozóreakciójukat. A belga malinois és a német juhászkutyák alacsony gátló kontrollnak bizonyultak, és a legnagyobb valószínűséggel teljesen önállóan oldottak meg egy feladatot (ahelyett, hogy emberi utasításra vártak volna). Amikor ezek a fajták rendőrségi és katonai környezetben teljesítenek szolgálatot, készen kell állniuk az azonnali reagálásra és az önálló munkavégzésre.
Ezzel szemben azok a fajták, amelyek magas pontszámot érnek el az ember irányításának elfogadásában és szociokognitív képességeket mutatnak, jó társkutyák lehetnek, és sikeresebbek lehetnek olyan munkákban, amelyek szoros együttműködést igényelnek a kutyavezetővel. Az ausztrál kelpie, az ausztrál juhászkutya, a border collie és a golden retriever koncentrált a leginkább az ember által irányított viselkedésre a megoldhatatlan feladat tesztje során.
Az angol cocker spániel házőrzésre nem ajánlott, mert még a betörővel is jó barátságot tudna kötni
A kutatók azt is megfigyelték, hogy egyes fajták lényegesen eltérő tulajdonságokat mutatnak a csoportjukon belüli más fajtáktól vagy a hasonló feladatokat ellátó fajtáktól. A belga malinois és a finn lapphund a pásztorkutyák csoportjába tartozik, míg az ausztrál kelpie egy képzett pásztorkutyafajta, amely az Alapítványi Állományi Szolgálatba (Foundation Stock Service, FSS) van bejegyezve. A vizsgálat során az ausztrál kelpie és a belga malinois magas fokú érzékenységet mutatott az emberi gesztusokra, míg a finn lapphund nem. Hasonlóképpen, a megoldhatatlan feladat tesztjénél az ausztrál juhászkutya adta fel a legkevésbé, míg a kelpie a legnagyobb valószínűséggel hagyta abba a feladatot. Két tesztben – emberi gesztus megértése és segítség kérése egy megoldhatatlan feladathoz – a golden retriever és a labrador retriever nagyon eltérő eredményt ért el, annak ellenére, hogy mindketten a sportos csoportba tartoznak.
A golden retriever tökéletes segítőkutya és családtag is egyben, kedvességével mindenkit levesz a lábáról
A vizsgálat eredményeként a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az egyes kutyafajták viselkedési és kognitív tulajdonságai között jelentős különbségek vannak. Más tanulmányok is vizsgálták a kutyák genetikai evolúcióját és a fajtajellemzők ebből eredő hatását. Például egy 2019-es tanulmány megállapította, hogy a viselkedéses tulajdonságok közül a kiképezhetőség, az idegenek által irányított agresszió, a kergetőzés, a kötődés és a figyelemfelkeltés öröklődhet. A hím és nőstény kutyák a személyiségjegyek, a kognitív folyamatok és az érzékelés terén is eltéréseket mutatnak. Ezek hasonlóak a vadon élő állatok nemi különbségeihez, és biológiai és evolúciós örökségükben gyökereznek.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek
