A klausztrofóbia a kis, zárt terektől való félelem, mely viszonylag gyakran előfordul emberek esetében. De tudtad, hogy a kutyák is szenvedhetnek tőle?

hirdetés

Ha a kutyád szűk helyen tartózkodva idegessé válik, akkor előfordulhat, hogy nem csupán szorongás, hanem klausztrofóbia áll a háttérben. A kutyák effajta félelme gyakran kötődik például állathordozóhoz, de megnyilvánulhat akár egy kis szobában, akár liftben és egyéb kisebb, viszonylag zárt helyeken.

A klausztrofóbia jelei kutyák esetében

A zárt, szűk helyen egyfajta pánikroham jelentkezik. Ez a félelem többek között azért lehet nagyon domináns, mivel az állat elsődleges ösztöne a menekülés. Ezért ha például egy ládába zárják, és nem tud belőle kitörni, a stressz és a szorongás nagyon erősen jelenhet meg.

A tünetek az alábbiak:

• Nyüszítés vagy ugatás – ha egy zárt helyen fél a kutyád, akkor általában nyafogni vagy szélsőségesebb esetben ugatni kezd
• Lihegés – a klausztrofóbiában szenvedő kutya nagy stressznek van kitéve, ha bezárják, és a lihegés ennek az egyik legvilágosabb jele
• Remegés – ha a kutya azt érzi, hogy csapdába esett egy szűk helyen, anélkül, hogy ki tudna szabadulni, az remegéshez, nyáladzáshoz, és akár bevizeléshez is vezethet.
• Ingerlékenység és étvágytalanság – egy szorongó és stresszes kutya idegesen járkál, ha zárt térben van. Egy másik jele annak, hogy kutyád klausztrofóbiás, ha az étvágya megváltozik, amint szűk helyre kerül

Veszélyes lehet, ha a stresszt semmi sem csökkenti

Ha a kutya nem hajlandó enni és inni, valószínűleg nem érzi magát biztonságban, és komoly stresszhatás alatt van. Ha a jeleket nem veszik észre időben, az állat önpusztító viselkedést is tanúsíthat, például rágást vagy harapást. Vannak esetek, amikor az ebek akár saját magukban is képesek kárt tenni. Ha a gazdi nem jól reagál, akkor a kutyánál súlyos viselkedési problémák léphetnek fel, mivel fizikai és szellemi szükségleteit senki sem veszi figyelembe.

hirdetés

A tudomány a kutyák klausztrofóbiája mögött

Az állatok klausztrofóbiája a korlátozástól és a bezártságtól való félelem, és egyedenként eltérő intenzitású lehet. Azt, hogy a kutyában kialakul-e, azt a genetika, a kondicionálás, valamint az agyban lévő amigdala befolyásolja. Az amigdala fontos szerepet játszik, mert felelős a félelem kondicionálásáért, valamint az agresszív reakciók jelentkezéséért. A klausztrofóbiás kutya nem fogja tudni elviselni a bezártságot, mert fiatalon nem volt kitéve ennek. Például ha a kölyökkutyákat nem megfelelően képezik ki a kennel használatára, akkor félni fognak a ládában tartózkodástól, különösen, ha azt korábban büntetésként használták. Ellenben ha a gazdik gondoskodnak arról, hogy a ládakiképzés pozitív élmény legyen, nem jelentkeznek ilyen problémák felnőttkorban sem.

A félelemtől szenvedő eb kezelése

Mivel a kutyák klausztrofóbiáját nem neurózis okozza, vannak módok annak biztosítására, hogy ne szenvedjenek tőle. Kulcsfontosságú, hogy az ebet kölyökkorától kezdve képezzék annak érdekében, hogy elkerülje ezt a szorongást. A kölyökkutya szocializációja, valamint a kutyaiskola az egyetlen módja annak, hogy megelőzd az adott problémát. Ha egy négylábú már klausztrofóbiában szenved, viselkedési képzésre lesz szükség, hogy le tudja győzni a zárt terektől való félelmét. A folyamatot ellenkondicionálásnak nevezik, és a cél az, hogy az eb negatív reakcióit pozitív és nyugodt válaszokra változtassa. Egy másik ismert módszer a deszenzitizációs tréning, amelynek célja a triggerre adott túlzott reakciók fokozatos csökkentése. Azaz pozitív asszociációkat hoznak létre az állatokban, amelyek segítenek kezelni és remélhetőleg megszüntetni az adott problémát.