Járjuk bármely magyar város utcáit, biztosan feltűnik előbb-utóbb egy hajléktalan vagy kéregető, aki kutyával együtt várja a boldogulásához vezető forintokat. A tél közeledtével a hajléktalanok helyzete önmagában is veszélyesebbé válik, és bizony sokunk szíve szorul össze nemcsak őket, de a négylábú társaikat látva is. Vannak, akik iparszerűen űzik a kutyával koldulást, mert abból élnek, hogy kihasználják az emberek ebek iránt érzett részvétét. Arról, hogy ezt vajon jogosan megtehetik-e, szakértőt kérdeztünk.

hirdetés

A hajléktalanság közügy, és elsősorban szociális ügy. A lakhatással nem rendelkezők állattartását, mint kiderült, a törvény nem szabályozza. De mi a helyzet akkor, hogyha életvitelszerűen él valaki abból, hogy kutyákkal koldul?

Sokan koldulnak kutyákkal: több adományt remélnek az állat jelenlététől

Hajléktalanok kutyákkal: mindennapos látvány az utcán

A városok, így Budapest peremkerületeiben is megszokott látvány a fák közé, akkurátus módon felhúzott sátortábor, amely körül a legtöbb esetben kutyák is ólálkodnak. Egyes területeken egészen tágra nyújtják vélt territóriumukat, megugatva a járókelőket, kerékpárosokat, akár az autókat is. Másutt a fákhoz láncolva, a közelben tartják az ebeket, hogy védelmet nyújtsanak az ott élő hajléktalanok számára. És vannak, akik kutyákkal koldulnak, a jobb sorsú emberek segítségére apellálva.

Abból az alapvetésből indulunk ki, amikor nyakunkba vesszük a fővárost, hogy Magyarországon mindenki és bárki tarthat kutyát. Sok esetben még a rendezett körülmények között élők ebtartási gyakorlatában is találhatnánk kivetnivalót. Egyes vidékeken a mai napig tartja magát az a nézet, hogy a kutya fogyóeszköz, egyfajta biodíszlet, láncra verve az udvaron.

Jogászt kérdeztünk

A hajléktalanok kutyái gazdái lakókörülményei okán azonban nem láthatatlanok. Ha pedig velük együtt koldulnak, nemcsak láthatóvá válik a probléma, de több szempontból is állatjólléti kérdéseket vethet fel. Utánajártunk annak, hogy vajon ki és hogyan tarthat a hatályos jogszabályok között kutyát Magyarországon, és szabad-e az utcán koldulni állatokkal. Ebben dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat szakembere volt a segítségünkre.

Mit tehetünk, ha kutyával kolduló hajléktalant látunk?

„Jogsegélyszolgálatunkhoz rendszeresen érkeznek tanácskérő e-mailek, telefonok azzal kapcsolatban, hogy a főváros különböző pontjain akár egyszer, akár többször, visszatérő módon állattal koldulókat láttak, és mit lehetne tenni a sorsuk megjavítása érdekében. Korábban mindenki azt feltételezte ugyanis, hogy olyan hajléktalanokról van szó, akik elvesztették lakhatásukat, és állatukkal együtt kényszerültek az utcára” – meséli dr. Kajó Cecília.

Mint mondja, a legtöbb állatvédő szervezet segíti a kutyákkal utcára kerülőket: chipezéssel, oltással és táppal is támogatják a rászoruló állattartókat. A kutyás koldusokhoz is több szervezet munkatársait hívták már ki, ugyanis ebeik segítségével könnyen felismerhetőek. Zömmel ugyanazokon a területeken látják őket a bejelentők.

„Mára világossá vált a hatóságok felé történt bejelentések és a rendőrség által végzett igazoltatások nyomán, hogy az állattal koldulók többsége nem hajléktalan, hanem foglalkozásszerűen űzi ezt a tevékenységet. A magyarázat egyszerű: az állattal koldulókat hamarabb megsajnálják és több adományt kapnak, mint ha állatok nélkül ücsörögnének egész nap közterületen” – magyarázza az állatvédelemmel foglalkozó szakember kérdésünkre.

Vannak, akik életvitelszerűen a koldulásból élnek, de nem hajléktalanok

A jog nem szabályozza a kutyával koldulást

Azt is hangsúlyozza, hogy a magyar jogrend egyszerűen nem ismeri az állattal koldulás fogalmát, így arról nem is rendelkezik. Ezt használják ki azok, akik abból élnek, hogy különféle fajú állatok segítségével kéregetnek.

hirdetés

A jog nem ismeri az állattal koldulás tilalmát. Amibe bele lehet kötni – és szabálysértésnek számít, így a közterület-felügyelő helyszíni bírságot, a rendőrség pedig szabálysértési bírságot szabhat ki érte –, ha valaki kiskorú gyermekkel vagy másokat zaklató módon koldul. Az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése nevű szabálysértés, magyarul önmagában a hajléktalan lét pedig akár elzárással is sújtható, bíróságra tartozó szabálysértésnek minősül

– összegzi dr. Kajó Cecília.

Mit lehet tenni a koldusok kutyái érdekében?

A jogász arra is rávilágított, hogy ha a kutyával koldulás nem is minősül tiltottnak hazánkban, a jó gazda gondosságát mint az állatvédelmi törvényben szereplő jogi fogalmat igenis számon lehet kérni ebben az esetben is. Ha valaki tűző napon, a forróságban, vagy hóban-fagyban az utcán ülve tölti  a napját az állataival, az akár rossz bánásmódnak is minősülhet. A jogász ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az állattal koldulás jogi tilalmazása ahhoz hasonló aggályokat is felvethet, mint korábban a hajléktalanság szabálysértéssé minősítése. Ráadásul kihívások elé állíthatja a hatóságokat is, hiszen az esetlegesen lefoglalt állatokat is a az állatvédelmi szervezeteknek kellene elhelyezniük. Az államnak ugyanis nincs kapacitása ilyen intézkedésekre dr. Kajó Cecília szerint.

Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog. Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen. A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.