Ezen a fertőzésen múlik, kiből lesz falkavezér

26 évnyi viselkedést és testi jellemzőket elemezve meghökkentő eredményre jutottak a kutatók: a farkasokat egy parazita teszi falkavezérré.

229 farkast követtek nyomon az elmúlt 26 év során, kielemezve viselkedésüket, a falkában elfoglalt helyüket, miközben vérüket is különféle vizsgálatoknak vetették alá. Mint kiderült, egy toxoplazma-fertőzés felelhet azért, ha falkavezér válik belőlük.

A falkák dinamikájára is hatással van, ha a vezér fertőzött

A falkavezérség oka egy vírus?

46-szorosára nő az esélye annak, hogy falkavezérré váljon egy állat, amennyiben Toxoplasma gondii parazitával ferőződik meg. A kutatók valószínűleg álmukban sem gondoltak volna korábban arra, hogy mekkora hatása van a vírusnak az ökoszisztémára.

A macskatulajdonosok és a nők számára talán ismertebb ez a parazita, hiszen elsősorban a doromboló bundások terjesztik, s leginkább a várandós kismamák számára veszélyes. Őket rendszeresen szűrik is a fertőzésre a magyar terhesgondozás gyakorlatban, mivel a nagzatot támadva fejlődési rendellenességet, súlyosabb esetben magzatelhalást okozhat. A mikroszkopikus méretű parazita csak a macskafélék testében képes szaporodni, de szinte minden melegvérűt megfertőzhet, köztük az embereket is.

A toxoplazmózis nevű betegség jellemzően tünetmentes, de akár halálos is lehet.

A kórokozók szaporodási nehézségét az okozza, hogy ugyan bármit és bárkit képesek megfertőzni, de kifejezetten csak macskafélékben tudnak szaporodni. Így valahogy utat kell találniuk ahhoz, hogy visszakerülhessenek egy macska szervezetébe.

Előbb hagyják el a falkát

A kutatók úgy vélik, hogy a farkasok a fertőzést pumaürülékkel, vagy zsákmányaik maradékát elfogyasztva kapják el. A fertőzött példányok 11-szer nagyobb valószínűséggel hagyják el később saját területüket, a hímek pedig a fertőzést követően fél éven belül végleg otthagyják korábbi falkájukat is (a nem fertőzött állatok 20 hónapot töltenek a saját falkájukkal.) De a nőstényeknél is rövidebb a születési falkával töltött idő, amennyiben toxoplazmózissal fertőződnek meg.

A domináns pár tovább örökíti a fertőzést

A fertőzött hímek ráadásul sokkal nagyobb eséllyel válnak falkavezérré, ugyanis a toxoplasma gondii megnöveli a tesztoszteron szintjüket is, ami fokozott agresszióhoz és dominanciához vezet. Ez pedig egyenes út a vezéri pozícióhoz a falkán belül. A fertőzés ráadásul öröklődik, s mivel a falka vezérállatai szaporodnak, a toxoplazmózis is anyáról-apáról kölyökre terjed, és így hosszabb távon is befolyással van egy-egy falkán belüli dinamikára.

„A szürkefarkas-falka csoportos életvitelének köszönhetően a falkavezérek aránytalanul nagy befolyást gyakorolnak a falkatársaikra és a csoport döntéseire” – összegezték a kutatók.

„Ha fertőzöttek a Toxoplasma gondii-val és ez viselkedésbeli eltéréseket okoz, az olyan dinamikát alakíthat ki, mely során az egyik farkasban élősködő parazita által kiváltott viselkedés befolyással van a falka többi farkasára is. Ha például a falkavezér követi a pumavizelet illatát, s közben új területre nyomul, nagyobb fertőzésveszéllyel szembesülhet az egész falka. Ez egyfajta visszacsatolási hurkot generál a fokozott átfedéssel és fertőzéssel kapcsolatban.”