2025. május 8-án jelentős változás következett be az Európai Unió farkasokkal kapcsolatos politikájában: az Európában élő farkasok védettségi státuszát szigorúan védettről védettre módosította az Európai Parlament. A szigorú védettség alatt álló állatfajok egyáltalán nem vadászhatóak, míg a védett státuszúak igen, olyan mértékig, amelyet az adott térség mezőgazdasági és vadászati szervei meghatároznak. A javaslatot 371 igen, 162 nem szavazattal fogadta el a testület. Mit jelent ez pontosan a farkasokra nézve, mik a döntés előzményei, és mi az összefüggése Dollyval, a von der Leyen család 30 éves pónijával?

hirdetés

Az előzmények

Valamivel több mint három évtizede, 1993-ban, az Európai Unió létrejöttekor az abban részt vevő országok egy olyan direktívát fogadtak el, amely szigorúan védetté nyilvánította az alapító országok területén élő farkasokat. Mindez akkoriban nem volt egy túlságosan nehezen tartható vállalás, hiszen az akkori becslések szerint a farkas gyakorlatilag kihalt állatnak volt tekinthető ezeken a területeken. A korlátozás következtében megindult a farkaspopuláció természetes vándorlása keletről nyugatra, és a farkasfalkák létszámának növekedése Európa szinte minden országában.

A farkasok száma 2012-re elérte a 12 ezret, 2024-ben pedig meghaladta a 20 000 példányt az Európai Unió területén. A létszám növekedését nem túl pozitívan szemlélő EU-s mezőgazdasági lobbik adatai szerint az elmúlt évben körülbelül 65 000 haszonállat esett áldozatul a farkasoknak, amelyek 73%-a kecske és birka volt. Figyelembe véve az EU területén élő birkák 60 milliós létszámát, az állomány 0,065%-a vált zsákmánnyá. A farkasok védettségi státuszának megváltozását okozó lobbizás kezdeti eseményének sokan egy 2022 szeptemberi eseményt tekintenek.

Kölyök szürke farkas / A képek illusztrációk!

Dolly, a póni

2022 szeptemberében az Alsó-Szászországban található Beinhorn erdeje melletti farmon egy nagyra nőtt szürke farkas támadott meg és ejtett el egy istálló mellett álldogáló 30 éves pónit, Dollyt. Minden nyugat-európai farkas szerencsétlenségére Dolly az Európai Unió legnagyobb hatalmú asszonya, Ursula von der Leyen kedvence volt. Elkezdődött a kutatás a „gyilkos” ellen, akiről a DNS-tesztek alapján kiderült, hogy a GW950m számon nyilvántartott farkas, akire a helyi hatóságok rövidesen megadták a kilövési engedélyt.

Alig egy évvel Dolly halála után von der Leyen jelentős lobbizásba kezdett a farkasok ellen, és bejelentette, hogy az EU tervei között szerepel a farkaspopuláció legális védettségi szintjének csökkentését. E bejelentést több, a farkasok mellett lobbizó szervezet bosszúállásnak nevezte. Érveik szerint az elmúlt 23 évben, amióta a farkasok újra megjelentek és elszaporodtak az EU területén, egyetlen olyan esetet sem regisztráltak, amikor bármilyen direkt konfliktusba kerültek volna emberekkel, illetve emberek elleni támadásra sem került sor semmilyen formában.

Az új kezdeményezés a legnagyobb felháborodást Németországban keltette.

Képeken az év legnagyobb kutyás fesztiválja, a DOGZ Fesztivál

Látványos kutyás bemutatók, gyerekprogramok, szakértői előadások, falkaséták várták az érdeklődőket május 1-jén a Városligetben megrendezett DOGZ Fesztiválon.

Itt olvashatod el képes beszámolónkat az első képgalériával.

Az ellenérdekeltek, például az alsó-szászországi vadászszövetség, úgy gondolják, hogy az európai történelemben eddig nem volt példa egy ilyen méretű és képességű ragadozó hasonló mértékű „túlszaporodására” sem, és a ma német területeken élő 180 falkát túl soknak tartják. Követendő példának a skandináv, azon belül is a svéd és a finn gyakorlatot gondolják, és azok átvételét javasolják Németország és az EU többi országa számára is. Az állati ügyekben nem túl toleráns Svédország eddig is nagy ívben „tett” az EU farkasvédelmi jogszabályaira, 300 példányban maximalizálták az ott élő farkasok számát. Ha az állomány számossága e fölé nőtt, a túlszaporulatot kilőtték. Finnország „farkasmentes övezeteket” alakított ki a legjobb legelőterületek körül, ahol az odatévedő farkasokat azonnal kilövik.

hirdetés

A farkasok szerepe

A májusi szavazás óta Európa-szerte ismét fellángolt a vita a farkasok hasznosságával és jövőjével kapcsolatban. A farkasok mellett érvelők véleménye szerint e nagy testű ragadozóknak kiemelkedő szerepe van a vadállomány „egészség kontrolljában”, hiszen a farkasok általában a legyengült, beteg állatokat vadásszák le nagy előszeretettel. Ahol a farkasok élnek, sokkal kevésbé érezhető az új invazív ragadozó faj, az aranysakálok robbanásszerű szaporodása, akik például Magyarországon is összehasonlíthatatlanul nagyobb károkat okoznak a farkasfalkáknál. Ilyen módon a fakasok pozitív hatása a vadgazdálkodásban kiegyenlíti az állattartók esetleges kárait, amit egyébként az államok egy része amúgy is kárpótol a gazdák felé – vallják a farkasok pártját fogók.

Az ellenzők véleménye szerint a kipusztításuk, tehát a 19. század vége óta a farkasok tájidegenné váltak Európa legtöbb részén, csak problémát és jelentős kárt okoz a passzív engedékenység az újratelepülésükkel kapcsolatban. A kisgazdálkodók, akiknek a lobbiszervezetei talán Németországban a leghangosabbak farkasügyben, azt vallják, hogy évszázadokon keresztül kiválóan megvoltak farkasok nélkül, és eztán sincs szükségük rájuk.

Ebben a cikkünkben a szürke farkasok életéről és szokásairól tudhatsz meg többet.

Értsd a kutyád! – Modern gazdik kézikönyve

Megjelent a We love Dogz első könyve, Udvarhelyi-Tóth Kata és Csörgő Balázs tollából. Most 10% kedvezménnyel vásárolhatod meg a linkre kattintva!

Megveszem!