Az egyik legnagyobb hazai veszélytől véd ez a magyar kutyafajta
2024. 12. 14.
2024. 12. 14.
Tóth Krisztina Jelenával, a fajta nagy tisztelőjével, egyben tenyésztőjével beszélgettünk, akinek sok évre visszanyúló múltja van az erdélyi kopókkal.
A 2023-as DOGZ Konferencia egyik előadójaként Tóth Krisztina Jelena az általa csak csodálatosként minősített erdélyi kopókról beszélt. A fajta amellett, hogy manapság ritkaságnak számít, igen különleges múltra tekint vissza, ráadásul óriási szerepe van a vadgazdálkodásban. Többek között a mára égető problémává vált sakálprobléma elleni küzdelem egyik fontos szereplője is.
A történelem az erdélyi kopókat sem kímélte, és mint korábban írtunk róla, a II. világháborút követően csaknem kihalt. Ám szerencsére idővel felismerték, micsoda értékekkel bír ez a kiváló vadászkutya, így mára, bár továbbra is alacsony egyedszámmal, de visszaszerezte presztízsét.
Ahogy Tóth Krisztina Jelenától megtudtuk, jelenleg körülbelül 1000 egyedet számlálnak, amelyeknek csupán egytizede funkcionál eredeti feladatkörében. Hogy mire alkalmas az erdélyi kopó mint vadászkutya? Csaknem mindenre.
Testalkatának hála elképesztő, akár 60 kilométeres távokat is képes megtenni. Emellett jól bevethető apróvadra, nagyvad hajtására, sebzett vad felkutatására, de szarvasgombászni, sőt, emberkeresésre is bevethető. További pozitív tulajdonsága, hogy nem csüng a vadon, és jellegzetes, csilingelő hajtóhangja jó iránymutatás a vadász számára.
Többéves tapasztalat
Tóth Krisztina Jelena Szeged mellett, a Homokhátság peremén él családjával, és jelenleg 4 erdélyi kopójával. Négy éve tart erdélyi kopókat, idén harmadik szezonban hajt is velük a Bácskában (Kelebia és vonzáskörzete.) Azokat az erdőket járja, amelyeket annak idején a nagyapja is, ezzel ápolva és továbbvíve a családi örökséget. Férje 2023 tavaszán megalapította a Homokháti Erdők Ura Erdélyi Kopó Kennelt, azóta tenyésztéssel is foglalkoznak.
Mint a napokban beszámoltunk róla, hazánkban sakálveszélyre figyelmeztetik a kutyatartókat. A korábban kihaltnak minősített nagyragadozó pár évtizede ismét felbukkant Magyarországon, majd a 2000-es évek eleje óta rohamtempóban növekszik a populációja. Ez pedig rossz hír a vadászoknak, a gazdáknak, sőt, mint említettük, a kutyatartóknak is, hiszen akár az ebeket is prédának tekinthetik. Ráadásul egyre közelebb merészkednek az emberhez; már a főváros erdősebb részein, illetve országszerte több lakott területen is felbukkant a nádi farkasnak vagy toportyánnak is nevezett dúvad.
Mint a szakembertől megtudtuk, a terítékszám alapján az aranysakálok becsült száma 20-22 ezer, de valójában ennek akár az ötszöröse is élhet az országban.
Ezen a ponton pedig kapcsoljuk össze az erdélyi kopót magasztaló bekezdést a jelen helyzettel: azzal, hogy ezek a vadászkutyák orrjóságuknak hála kiszimatolják, majd fel is hajtják a sebzett vadat, megfosztják a sakálokat a potenciális zsákmányuktól. Ez pedig nagyon lényeges azok visszaszorításában.
Emellett, mint megtudtuk, az erdélyi kopók a sakál vadászatára is alkalmasak – hajtják, illetve kajtatják a dúvadat –, ami nem általános a vadászkutyák körében. Az aranysakál ugyanis nagyon okos: szinte bármilyen földrajzi körülményhez képes alkalmazkodni, ha pedig megzavarják az élőhelyét, azonnal továbbáll. Ezenfelül csak nagyon ritkán sétál be az élve fogó csapdába – leginkább a fiatal, tapasztalatlan, illetve a gyengébb egyedek csapdázhatók –, rendelkezésre álló egyed híján pedig roppant nehéz képezni a kutyákat a rájuk való vadászatra.
Nem is kotorékozhatók úgy, mint a vörös rókák, mivel a sakál inkább elmenekül, mintsem visszatérjen a vackába. Ráadásul mivel az ebeket is zsákmánynak tekintik, így megvan a kockázata annak, hogy egy vadászó kutya alulmarad a találkozásban.
Agárkopászat
A vadászat egy nagyon különleges és bonyolult módjáról is ismeretet szerezhettünk, nevezetesen az agárkopászatról. Ennek során az agarak és az erdélyi kopók szoros együttműködésben dolgoznak; míg a kopók hajtanak, az agarak lefojtják a vadat. Fontos kérdés, hogy a dúvadgyérítésben használható legyen a két fajta, ami egyúttal a jövőjük záloga is lehet.
Mindezek után lényeges választ adni arra a kérdésre, hogy ki alkalmas erdélyi kopó tartására, ha nem vadászatra szánja a kutyát? Amit a tenyésztő kiemelt, az a kopók mozgás-, valamint még annál is jelentősebb feladatigénye. Szükségük van elsősorban a megfelelő szellemi lefárasztásra, máskülönben könnyen rombolásba kezdhet.
Emellett az erdélyi kopó nem igazán alkalmas egyedüli tartásra, szüksége van társra vagy társakra, amivel a gazdának számolnia kell. Ezenfelül az erős ösztöneiket is tudnia kell kordában tartani, így az erdélyi kopók esetében kifejezetten nagy hangsúlyt kell fektetni a korai nevelésre és szocializációra. Egyértelműen kertes házban javasolt a tartása, a városi környezetet nehezen viseli.
Amit pedig mindenképp tudni kell róluk, hogy sokoldalúságuk mellett igazán nemes állatok, akik „tartást adnak az embernek”. Ahogy ezt más jelen levő kopós is megerősítette a konferencián; mint elmondták, erdélyi kopót tartani kiváltság.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek