A macskák is a kedvenceid?
A macskák is a kedvenceid?
Látogass el a We love Catz oldalunkra is!

Buddy, a vakvezető németjuhász, aki utat tört a jövőbeni segítőkutyáknak: emlékét szobor őrzi

2023_01_buddy-1-1024x683.jpg

Morris Frank és segítőkutyája, Buddy fáradhatatlan munkájukkal és speciális iskolájukkal örök időkre megváltoztatták a vakok helyzetét.

A New Jersey állambeli Morristownban egy embert és egy németjuhászt ábrázoló szobor áll. A mű Morris Frank és segítője, Buddy emlékét őrzi, akiknek köszönhetően megalakult az Egyesült Államok első vakvezető kutyákat képző iskolája.

Morris Frank és vakvezető kutyája, Buddy. /Kép: YouTubeMorris Frank és vakvezető kutyája, Buddy. /Kép: YouTube

Családi balesetek sorozata

Morris Frank 1908. március 23-án született Nashvilleben. Gyermekkorában egyik legnagyobb támasza volt vak édesanyjának, és a sors különös alakulása folytán ő maga is elvesztette a látását. Jobb szemére hatévesen vakult meg, mikor lovaglás közben az arcába csapódott egy faág, míg bal szeme világától 16 esztendősen, egy barátjával vívott bokszmeccsen kellett búcsút vennie. További meglepő egybeesés a család történetében, hogy édesanyja is két különböző időpontban vesztette el a látását. Egyik szemére legidősebb fia születésekor vakult meg, míg a másikra tizenöt évvel később, egy lovasbaleset során.

Morrison Frank édesanyja is vak volt. Mindketten rendhagyó módon vesztették el a látásukat, két-két különböző balesetben./Kép: YouTubeMorrison Frank édesanyja is vak volt. Mindketten rendhagyó módon vesztették el a látásukat, két-két különböző balesetben./Kép: YouTube

A sorsfordító újságcikk

Frank élete fiatal férfiként, egészen pontosan 1927. november 5-én nem várt fordulatot vett. Aznap jelent meg a The Saturday Evening Post nevű lapban egy újságcikk Dorothy Harrison Eustistól, egy Svájcban élő amerikai kutyakiképzőtől. A The Seeing Eye, azaz A látó szem című írás egészen pontosan Eustis beszámolója volt azokkal a veterán katonákkal végzett munkájáról, akik az első világháborúban vesztették el a látásukat, és azidőtájt hozzá jártak segítőkutyás foglalkozásokra. Frank ennek hallattán levelet írt Eustisnak, ezzel pedig megváltoztatta az amerikai történelmet.

Frank életét ez az újságcikk változtatta meg./Kép: YouTubeFrank életét ez az újságcikk változtatta meg./Kép: YouTube

Svájci utazás

Frank ugyanis nemcsak a Eustis vezetésével működő iskoláról kért információkat, hanem magáról az oktatók képzéséről is. Mint írta, szerette volna átültetni a gyakorlatot a saját hazájába is.

Eustis nem váratta Franket sokáig a válasszal, 1928. február 9-én telefonált neki és meghívta Svájcba, a Fortunate Fields nevű iskolába, hogy először is megtalálják a tökéletes segítőtársat a fiatalembernek.

Hogy visszakapjam a függetlenségemet, a pokolba is elmennék!

– érkezett a sokatmondó válasz Franktől. Így ismerkedett meg személyesen a kutyakiképző és a vak férfi.

Kissből Buddy

A Fortune Fieldsnél Frank partnere egy Kiss nevű német juhászkutya lett, akit azonnal át is keresztelt Buddyra. A négylábú képzését az iskola egyik önkéntes oktatója, Elliot „Jack” Humphrey végezte, aki segített a párosnak az összeszokásban. A rengeteg közös munkának hála Frank haza már egy tökéletes segítőkutyával térhetett.

A média figyelmének középpontjában

Frank és Buddy 1928. június 11-én érkeztek meg New Yorkba, ahol kisvártatva a média figyelmének középpontjába kerültek. A figyelemfelkeltés tudatos volt, hiszen a férfi szerette volna minél többeknek megmutatni, mekkora segítségére van egy vak embernek egy jól képzett eb. Buddynak hála ő immár is biztonsággal közlekedhetett a nagyváros utcáin, ami előtte elképzelhetetlen lett volna.

A sajtóval kiment a West Streetre, egy különösen veszélyes vízparti utcára, és a Broadway esti forgatagába is belevetette magát kutyájával, mindezt azért, hogy megmutassa: négylábújával teljes biztonságban van.

Dorothy Harrison Eustis, akinek Frank Buddyt köszönhette./Kép: YouTubeDorothy Harrison Eustis, akinek Frank Buddyt köszönhette./Kép: YouTube

Eustisnak írt távirata rövid volt, de ismét sokatmondó. Az üzenet mindössze ennyi volt: „Siker”.

Morris Frank és Buddy életének főbb eseményeit gyűjti össze az alábbi angol nyelvű videó:

Rengeteg embernek adta vissza az életet

A következő, szobrot érdemlő lépés Frank életében a nagy álom megvalósítása, azaz egy iskola létrehozása volt. Kitartásának és következetességének hála 1929. január 29-én szülővárosában megnyitotta kapuit az első amerikai vakvezető-kutyákat képző intézménye, ami a cikk nyomán a The Seeing Eye nevet kapta.

Kisvártatva, 1931-ben a New Jersey állambeli Whippanyban is megnyitotta kapuit egy hasonló intézmény, ami 1965-ben Morristownba költözött.

Népszerűsítő turné és elnöki találkozók

1928 és 1956 között Frank az iskola alelnökeként beutazta az Egyesült Államokat és Kanadát, hogy minél több helyre eljusson a lehetőség híre, valamint segítse a vak emberek egyenlő hozzáférését segítő törvényeknek a megvalósulását. 1930-ban találkozott az akkori amerikai elnökkel, Herbert Hooverrel, míg 1949-ben Harry Trumannal. Ezen felül csak 1954 és ’56 között több mint 300 szemésszel egyeztetett. Mindezek megerősítik, micsoda fáradhatatlan és elhivatott ember volt.

Buddy mindörökké

Frank első kutyája 1938- május 23-án hunyt el, ám szerető gazdája ezt követően is valamennyi segítőjét Buddy névre keresztelte a tiszteletére.

Harc a jogokért

Frank a tájékoztatás mellett folyamatosan küzdött azért, hogy a vakvezető kutyák szabad bejárást kapjanak különböző intézményekbe, illetve tömegközlekedési eszközökre.

Ennek is nagy szerepe volt abban, hogy 1935-re az Egyesült Államok valamennyi vasútvonalán engedélyezték a vakvezető kutyák utazását, 1939-re pedig a szállodák többsége is engedélyezte a négylábú segítőtársak jelenlétét intézményeikben. 1956-ra pedig valamennyi nyilvános tér elérhetővé vált a vak személyek és kutyáik számára.

Franknek sikerült kiharcolni, hogy a segítőkutyák is együtt utazhassanak a látássérültekkel./Kép: YouTubeFranknek sikerült kiharcolni, hogy a segítőkutyák is együtt utazhassanak a látássérültekkel./Kép: YouTube

Visszavonulás és végső búcsú

Frank 1956-ban, 48 évesen visszavonult az iskolában végzett tevékenységektől, és Morristownban saját biztosítói irodát alapított. 1980. november 22-én hunyt el otthonában.

Elismert életút

Frank áldozatos munkájáért számos kitüntetésben részesült. 2005-ben róla és Buddyról készült szobrot lepleztek le Morristownban, míg 2008-ban emléktáblát kapott Nashvilleben. 2010-ben posztumusz bekerült a Hírességek Csarnokába is.

Morris Frank és Buddy szobra Morristownban./Kép: YouTubeMorris Frank és Buddy szobra Morristownban./Kép: YouTube

Örök emlékek

Munkássága részeként 1957-ben szerzőtársával, Blake Clarkkal könyvet adtak ki a Buddyval töltött időről First Lady of The Seeing Eye (A látó szem First Ladyje, azaz első hölgye) címmel. Élettörténetét Walt Disney 1984-ben filmre vitte (Love Leads the Way: A True Story; magyarul: A szeretet mindenek előtt; főszerepben Timothy Bottoms).

William Mooney egyszemélyes showjában szintén Frank életét ismerhetik meg a nézők (a mű címe With a Dog’s Eyes.), Kate Klimo gyerekkönyv-sorozatában pedig a sorban második számú Buddy is szerepel.

Kövess minket!

film kutyás emlék kutyás film kutyás könyv kutyás történelem segítőkutya szobor kutyás szobor történelem vakvezető kutya vakvezető kutya kiképzés

Kapcsolódó cikkek

Egészség

2024_03_tacsko-beteg-szeret-fb-1024x535.jpg

A kutyád életébe kerülhet, ha ezt a két hangot összetéveszted

Egészség

Kutyaélet

Ápolás

2025_01_kutyapelenka-hasznalata-1024x535.jpg

A kutyapelenka káros is lehet: nem mindegy, hogyan használod

Ápolás
2025_01_shiba-inu-koromreszeles-1-1024x683.jpg

Ha kutyád nem szereti a körömvágást, a körömreszelés lehet a megoldás

Ápolás
2023_12_valoczi-tel-ho-fb-1024x535.jpg

A téli mínuszok egyik legnagyobb veszélye: bele is halhat a kutya

Ápolás

Oktatás