A basset hound egyike azon fajtáknak, amelyeket a legtöbben ránézésre felismernek. A következő érdekességek segítségével jobban is megismerheted a fajtát.

hirdetés

A basset hound jelenleg nem tartozik a legnépszerűbb fajták közé, ám ez nem volt mindig így. A fajtának már a Columbo című sorozatban való megjelenése előtt is voltak jobb évei, amikor széles körű népszerűségnek örvendhetett. Ám a sorozat „Kutya” nevű karaktere még egy löketet adott a basset hound ismertségének és a fajta iránti érdeklődésnek. Kutya a sorozat második évadjának első részében debütált, és a kissé letargikus, mégis szeretetteljes társ hamar gyakori segítője lett a nyomozónak. Sőt, a sorozat leggyakrabban visszatérő vendégszereplőjévé vált, a nézők nagy örömére. A basset hound számos érdekességet tartogat, ám ezek sorát egy Budapesthez kapcsolódó látványossággal kezdenénk. Nevezetesen Columbo és Kutya bronzszobrával, ami a Columbo hadnagy kutyájával címet viseli.

Igazán ragaszkodó és szeretetteljes kutyák / Fotó: welovedogz.hu

1.) Miért van Budapesten egy bronzszobor Columbóról és Kutyáról?

Ez egy kérdés, ami sokakat foglalkoztathat, amikor elhaladnak a Jászai Mari tér és a Falk Miksa utca találkozásánál elhelyezkedő bronzszobor mellett. Hiszen bármennyire is közkedvelt itthon ez a sorozat, alapvetően egy amerikai kreáció. Mi köze van Magyarországnak hozzá? Papíron, ha valódi bizonyítékot keresünk, egyszerűen megfogalmazva: semmi. Ám ez nem akadályozta meg a szobor elkészülését, ahogyan a teóriák megalkotásában Columbo karakterét sem akadályozta meg a kézzelfogható bizonyíték hiánya.

Egy szóbeszéd szerint Peter Falk, a színész, aki Columbo karakterét filmvászonra vitte, egy távoli rokona Falk Miksának, akiről az utcát is elnevezték, és aki egy híres magyar politikus, író, országgyűlési képviselő, MTA-tag volt. (Ezeken felül még tovább lehetne sorolni a titulusait, ugyanis elég sokrétű közéleti szereplőként tartják számon). A két férfi rokoni kapcsolatára elég bizonyíték volt a név és az, hogy a színésznek voltak kelet-európai felmenői. Ennél konkrétabbat viszont nem találtak, és valljuk be, nem is igazán kerestek.

hirdetés

Van, hogy basset houndok pózolnak Kutya mellett a Columbo szobornál:

A szobor Fekete Géza Dezső szobrász munkája. 2014-ben mutatták be a publikum számára a ma is aktuális helyén, és ekkor is említésre került, hogy valódi bizonyíték nincs a rokoni kapcsolatra. Ám ekkor már három éve elhunyt az ikonikus karaktert alakító színész, Peter Falk. Így legyen szó valódi magyar kapcsolatról, vagy csupán szóbeszédről, a szoborra akár emlékműként is tekinthetünk, ami megörökíti a magyarok egyik kedvenc nyomozóját és hűséges kutyáját.

2.) Testalkata szimatmunkához lett teremtve

Első ránézésre talán nem túl praktikus a basset hound testalkata a vadászathoz, ám ez közel sem így van. A rövid lábaktól kezdve a laza bőrön át a lógó fülekig minden tökéletesen hozzájárul a nyomkövetés sikerességéhez. A lógó füleknek (és a lógó bőrnek) fontos szerepe van a szagok felvételében. Állítólag, egy kicsit leegyszerűsítve a „sepregető” fülek felkavarják a földön lapuló szagrészecskéket, az arcon lévő „bőrfeleslegen” pedig megtapadnak ezek, így maximalizálva a szagok elérhetőségét és a kutya hatékonyságát.

Ezek után felmerülhet, hogy ez mind szép és jó, ám ott van az angol véreb, aki magasabbról is elvégzi ugyanazt a munkát, sőt, valamennyivel még hatékonyabban is. Ez valóban így van, bár a basset hound nem sokkal marad el a szimatmunka királyától.

Nyomkeresésre termett / Fotó: welovedogz.hu

Szóval, mi a lényege a basset hound rövid lábainak? Ha szigorúan véve a teljesítményt vesszük figyelembe, akkor vannak, akik úgy gondolák, hogy így értelemszerűen közelebb van a szag forrásához, így egyszerűbb számára a nyomkövetés. Ha egy kicsit az emberi oldalára tekintünk, egy rövid lábú, nem túl gyors basset hounddal feltehetően könnyebben lépést tarthatott a vadász, így amint kutyája megtalálta a vadat, gyorsabban tudott cselekedni. Bárhogy is legyen, elmondható, hogy a basset hound furcsa testfelépítése inkább segíti, mintsem hátráltatja a nyomkeresésben.

3.) A basset hound nem lusta, csak szeret lustálkodni

A basset houndról sokszor az a szóbeszéd járja, hogy lusta, és nincs szüksége a mozgásra. Ez bár kézenfekvő kifogás lehet a kevésbé aktív, vagy egyáltalán nem aktív gazdik számára, de nem igaz. Valóban nem egy túl atletikus fajta, és mozgásrepertoárja viszonylag limitált, ám tévedés lenne azt állítani, hogy nincs szüksége a mozgásra.

Sőt, ami hiányzik a tempójából, azt kompenzálja kitartásával. Kifejezetten az a fajta, amelyik igényli a gyakori, hosszú, esetleg komótos, de szimatolással tölthető sétákat. Ennek ellenére kétségtelen, hogy szereti a társaságot, és módfelett szeret a gazdája mellett lustálkodni, főleg, ha az egyéb igényeinek eleget tettek.

Egy jó fizikumú basset houndnak nem probléma a mozgás

4.) Vigyázni kell a súlyára

Ahogyan arra már fentebb is kitértünk, sokan úgy gondolják, hogy a basset hound lusta és nem igényel mozgást, ám ez nem így van! Egy jól karbantartott, ideális testsúlyú basset hound igenis igényli a mozgást és az aktivitást, még akkor is, ha nem vele zajlanak a legdinamikusabb közös játékok, és nem lesz kifejezetten sikeres a gyorsasági versenyekben.

Alkatából adódóan egyébként is hajlamos lehet arra, hogy hamar felszaladjanak rá a pluszkilók, ám éppen az előbb említett, berögzült mentalitás okozza, hogy sajnos rengeteg túlsúlyos basset hounddal találkozhatunk. A jelentős túlsúly egyik kutyának sem tesz jót, ám a basset hound testfelépítése és egyébként is súlyos alkata már önmagában is megterhelő lehet a gerincére nézve, és ha ehhez még túlsúly is társul, az komoly egészségügyi komplikációkhoz vezethet.

5.) A legjobb házőrzők listájára sajnos nem kerülhet fel

A basset hound legtöbbször nem ellenséges az idegenekkel szemben, és vagy semleges, vagy kifejezetten barátságos az emberekkel. Vadászkutya, egészen pontosan kopó létére alapvetően sem tartozott a munkaköri leírásába a porta őrzése. Figyelemfelkeltő hangja ellenére pedig a legtöbb basset hound esetében a kutyák feladatköre a mai napig nem egészül ki ezzel.

Hamar új barátságokat kötnek

6.) A basset hound sajnos nem a legegészségesebb fajta – gyomorcsavarodásra is hajlamos lehet

Sajnos testalkatának és a korábbi népszerűségi hullámaival járó túltenyésztésnek köszönhetően a basset hound számos betegségre lehet hajlamos. Ezek egy jó része kiküszöbölhető, vagy legalább hamar felismerhető a megfelelő tesztek elvégzésével, amit egy felelős tenyésztő kötelességszerűen meg is tesz. Ilyen probléma lehet a már fent említett gerincprobléma, ami többnyire megelőzhető a megfelelő testsúly megtartásával, illetve azzal, hogy limitáljuk az ugrálási lehetőségeket vagy kötelességeket. További probléma lehet például a tacskóbénulás, ami szintén egy gerincprobléma, illetve a glaukóma, a thrombopathia (véralvadászavar), vagy éppen a gyomorcsavarodás.

Utóbbi jellemzően a nagy testű kutyák egyik „mumusa”, ám gyakori a mély mellkasú kutyáknál is. Bár a basset hound más kutyákhoz viszonyítva nem nagy testű (bár súly szempontjából bizonyos példányok elérhetik az alsó határnak számító 30 kg-ot), mellkasa pedig nem „indokolatlanul mély”, az FCI standardja szerint, azért mégiscsak a mély, így teljesítve a gyomorcsavarodáshoz kapcsolódó egyik rizikótényezőt.