Miért gyűjtenek egyesek kutyákat? Pszichés oka van az állathalmozásnak, és tenni kell ellene

Számos olyan ügyről adtunk már hírt, amelyben megdöbbentő mennyiségű állatot – kutyát és macskát is, sokszor vegyesen – mentettek ki méltatlan körülmények közül. Általában halálos áldozatai is vannak az efféle gyűjtögetésnek. Részletezzük, mi állhat a jelenség a hátterében, és azt is, mit tehetsz ellene.

Miként nemrég beszámoltunk róla, egy zalakoppányi nő otthonából összesen 81 kutyát mentettek ki az állatvédők, és találtak 21 tetemet is. A szomszédok figyeltek fel néhány elhanyagolt külsejű kutyára, majd értesítették a hatóságokat. Amellett, hogy az asszonyt 8 évre eltiltották az állattartástól, 6 750 000 forint állatvédelmi bírság megfizetésére kötelezték. Az eset nem egyedülálló, így érdemes megvizsgálni, mi áll az állathalmozás hátterében.

A zalai nő otthonából 81 kutyát mentettek ki / Fotó: Szurkolók az Állatokért

Több az állathalmozó nő

Miként egy amerikai tanulmány rámutat, az általuk vizsgált állathalmozók 75%-a nő volt, azon belül pedig az érintettek csaknem fele (46%-uk) 60 év feletti. További érdekesség, hogy valamennyien ápolással, gyógyítással vagy gondozással kapcsolatos munkát végeztek, illetve pedagógusok voltak. Az állathalmozást a köztudatban a macskákkal kapcsolják össze, ám a valóságban más fajokat, így kutyákat is gyűjthet az illető. A vizsgált esetekben átlagosan 39 volt a felhalmozott állatok száma, de dokumentáltak 100-nál több példányt is. A megkérdezettek jelentős százaléka nem ismerte (vagy nem látta) be, hogy bármilyen probléma lenne a viselkedésükkel, továbbá 60%-uk pedig visszaesőnek bizonyult.

Az állathalmozás hátterében pszichiátriai problémák állhatnak.

A kényszeres gyűjtögetés egyik megnyilvánulása, amikor valaki olyan sok állatot halmoz fel, hogy már nem tud kellőképpen gondoskodni vagy megfelelő higiéniai körülményeket biztosítani kedvenceinek, ám lemondani sem hajlandó róluk, és a gyűjtögetést sem tudja abbahagyni. Akár a bűntudatukat akarják enyhíteni, akár gondoskodó ösztöneiket akarják kielégíteni, ezek az állatgyűjtögető kényszerbetegek nem tudnak nemet mondani, amikor meglátnak egy kóbor vagy bajba kerül állatot. Végül annyi állatot halmoznak fel, hogy a megmentett állatokat már tőlük kell megmenteni

– írja a Dívány a kényszerbetegség megjelenési formáit részletező cikkében.

Ebből kifolyólag nemcsak az állatok mentésével, de az érintett személy mentális egészségével is foglalkozni kell állathalmozás esetén.

Mit tegyél, ha a környezetedben valaki kutyákat vagy más állatokat gyűjt?

Miként korábban kérdésünkre dr. Kajó Cecília állatvédelemmel foglalkozó jogász kifejtette, állatkínzásnak minősül többek között a nem megfelelő tartás – az elhanyagolás, az éheztetés, a túl szűk élettér – is. Nem kérdés, hogy egy kis helyen felhalmozott állatsereglet esetében nem tudnak teljesülni az ideális tartási körülmények feltételei. Legtöbbször éppen a szag buktatja le az állathalmozót. Ha ilyen esettel szembesülsz a szomszédságodban, vagy vannak gyanúra okot adó jelek, akkor mondhatni kötelességed, hogy az állatok védelmében megtedd a szükséges lépéseket. Értesítheted a helyi jegyzőt, vagy valamely állatvédelmi szervezetet, de a 112-es segélyhívón is kérhetsz segítséget. Itt jegyeznénk meg, hogy egyetlen kutya vagy más állat esetén sem szabad késlekedni, ha felmerül az elhanyagolás vagy bántalmazás gyanúja.