9 kutya, akinek sokat köszönhet az emberiség: az inzulint is egy eb jóvoltából fedezték fel
2022. 09. 09.
2022. 09. 09.
A kutyák okosak, hűségesek, bátrak, s még hosszan sorolhatnánk jó tulajdonságaikat. Az alábbi kilenc jószág nevéhez pedig egy-egy felfedezés is kapcsolódik, így nekik kiváltképp sokat köszönhet az emberiség.
Ha megkérdeznénk, milyen híres kutyákat ismersz, valószínűleg rövid gondolkodás után már sorolnád is a neveket: Beethoven, Rex felügyelő, Lassie… Ezúttal olyan négylábúakat mutatunk be nektek, akik a tudománynak, ezzel pedig az egész emberiségnek tettek nagy szolgálatot.
Lajka volt az első kutya, aki Föld körüli pályára állt.
1941-ben egy svájci mérnök ír szetterével, Milkával nyaralt. Egyik nap a Jura-hegységben kalandoztak, ahol a kutyának sikerült begyűjtenie egy csomó bojtorjánvirágot, aminek szúrós pikkelyei teljesen belegabalyodtak az állat bundájába.
Gazdája vérbeli feltalálóként nem pusztán kiszedegette a ragaszkodó gubókat kedvence szőréből, de mikroszkóp alatt is megvizsgálta őket. Így jött rá, hogy a növény virágát több száz apró, merev „kampó” öleli körül. Ez a felfedezés ihlette a ma ismert tépőzárat.
2005. április 24-én megszületett Snuppy, az afgán kopó, a világ első klónozott kutyája.
Dr. Hwang Woo-Suk (balra) és Gerald Schatten kutatók Snuppyval, az első klónozott kutyával.
Dél-koreai tudósoknak köszönhetjük az áttörést, akik egy kutya füléből vett sejtet injektáltak egy tojás citoplazmájába, aminek a sejtmagját korábban eltávolították (nagyon leegyszerűsítve így zajlott a bonyolult folyamat.) Miután beindult a sejtosztódást, az embriót beültették egy labrador retriever béranyába.
Snuppy, az első klónozott kutya
Dolly bárány 1996-os sikeres klónozását követően a tudósok már kísérleteztek a kutyák klónozásával. Ez sokkal bonyolultabbnak bizonyult, mint a bárány esetében. Ennek oka, hogy egyrészt a kutyák szaporodási időszaka sokkal rövidebb, és a kinyert petesejtek is rövideb ideig életképesek. Az orvosoknak a kísérletek során 1095 embrióra volt szükségük, amelyeket 123 pótanyába ültettek be, míg végül megszületett Snuppy.
Ha valakinél 1922 előtt 1-es típusú cukorbetegséget diagnosztizáltak, az a legtöbb esetben egyenlő volt a halálos ítélettel. Az orvosok ugyanis sem a betegségről, sem a kialakulásának okairól nem tudtak sokat. Dr. Frederick Banting kanadai orvos és asszisztense, dr. Charles Best azt már feltételezte, hogy a hasnyálmirigy valamilyen módon érintett. Ekkor jött Marjorie (Majoranna – a szerk.).
A kutyánál a cukorbetegséghez hasonló tünetek jelentkeztek néhány nappal a hasnyálmirigy eltávolítása után. Mikor az orvosok elkezdték hasnyálmirigy-váladékkal injekciózni, azt tapasztalták, hogy Marjorie vércukorszintje normalizálódott. A tudósoknak így sikerült izolálniuk az inzulint.
Charles Best és Frederick G. Banting Marjorieval.
Dr. Banting és kollégája, dr. John Macleoddal a felfedezésért 1923-ban orvosi Nobel-díjat kapott, amit megosztottak dr. Besttel is.
Naki'o élete tragikusan rövid lett volna, ha Christie Pace állatorvos asszisztens nem dönt úgy, esélyt ad neki az életre. A kis kölyköt ugyanis egy elhagyatott nebraskai ház pincéjében találták meg, télen. A kemény mínuszokban a kis állatnak mind a négy mancsa elfagyott. Megtalálói egy mentőközpontba vitték. Itt találkozott Pace-szel.
Végül Naki’o négy művégtagot kapott, és innentől kezdve az első „bionikus kutyaként” kezdték emlegetni. Az eredeti végtagok csontjait és izomzatát másoló művégtagok és az úttörőnek számító műtét lehetővé tették, hogy a kutya nemcsak járni, de futni is tudjon.
Az alábbi angol nyelvű videón Naki'o látható.
Stubby, azaz Zömök (nevének jelentése – a szerk.) őrmester, az első amerikai harci kutya, az Egyesült Államok 102. gyalogezredének hivatalos kabalája egészen 1917 júliusáig kóbor kutyaként tengett életét. Akkor azonban nagyot fordult vele a világ.
Történt ugyanis, hogy megismerte James Robert Conroy tizedest, akiért azonnal rajongani kezdett, a katona pedig magával vitte Stubbyt Franciaországba. Pontosabban felcsempészte a csapatát szállító hajóra.
Stubby, a háborús hős.
Amikor Conroy parancsnoka felfedezte a kis ebet, az addigra már megtanulta tisztelettel üdvözölni felettesét. Ez annyira megtetszett a parancsnoknak, hogy engedélyezte a kutya maradását. Így indult Stubby katonai pályafutása.
A négylábú az első világháború alatt csapatával Franciaország lövészárkaiban szolgált. Első szolgálati évében Stubbyt kézigránát sebesítette meg, és mustárgáztámadás is érte, de túlélte a megpróbáltatásokat.
Az angol nyelvű videón Stubby hőssé válásának rövid története látható.
A gáztámadást követően speciálisan számára kialakított gázálarcban vett részt a háborúban, és attól kezdve képes volt felismerni a mérges gázok szagát. Az érkező lövedékék sivítását is előbb meghallotta, mint ember bajtársai, így még a becsapódásuk előtt jelezhette nekik a veszélyt.
Pályafutása során sebesült katonák felkutatásában is segédkezett, legnagyobb hőstette azonban egy német kém elfogatása volt. Ennek elismeréseként emelték őrmesteri rangra Stubbyt.
A bátor kutyus végül túlélte a háborút, és hősként tért vissza hazájába.
Smoky tizedes.
A kutyák nyugtató hatása tudományosan bizonyított. A fáma szerint a kubai rakétaválság idején John. F. Kennedy kutyáját, Charlie-t simogatva töprengett a lehetőségeken.
Hivatalosan a világ első terápiás kutyája egy kis yorkshire terrier, Smoky volt. Pontosabban Smoky tizedes, aki bár nem volt harci kutya, gazdájával, William Wynne tizedessel végigharcolta a második világháborút.
A négylábú tizedes terápiás kutyaként járta a katonai kórházakat.
Mikor aztán a tizedes elkapta a dengue-lázat, és kórházba került, hű kutyája oda is vele tartott. Az ápolónők pedig felfigyeltek rá, hogy jelenléte milyen pozitív hatással van nemcsak Wynnnere, de a többi sebesült katonára is.
Dr. Charles Mayo parancsnok emiatt megengedte Smokynak, hogy maradjon – mivel amúgy csak becsempészték a kórházba. Ennek eredményeként a kis yorkie 12 évig terápiás kutyaként tevékenykedett, kitaposva az utat a mai kórházi terápiás kutyák előtt.
Ivan Pavlov orosz fiziológus már a 20. század derekén nevet szerzett magának az emésztés menetét vizsgáló kutatásaival.
Pavlov híres kísérlete.
Mikor figyelme a kutyákra irányult, hamar rájött, hogy azok reflexív viselkedést mutatnak, és bizonyos ingerekre automatikusan reagálnak. Ennek a megfigyelésnek az alapja a vizsgálatokban résztvevő kutyák reakciói voltak, amikor megpillantották az őket etető technikust: már pusztán a személy látványától nyálazni kezdtek. Hiába nem volt nála étel, az állatok összekapcsolták az embert a tőle kapott szaftos hússzeletekkel.
Pavlov ezt a nyálat „pszichés váladéknak” nevezte el, és vizsgálni kezdte azt, és magát a folyamatot is. Különféle típusú ingerekkel – például metronómmal és berregővel – kísérletezett, miközben étellel jutalmazta meg a kutyákat. Azt találta, hogy a jószágok már néhány ismétlés után megtanulták társítani az ingert az étellel, és az inger hallatán nyáladzani kezdtek.
Pavlov kutyái
Pavlov eredményei klasszikus kondicionálásként váltak ismertté, és a mai napig széles körben alkalmazzák a különféle viselkedésterápiákban, míg a reakciót „pavlovi reflexként” használjuk még a köznyelvben is.
A walkürök lovaglása talán Richard Wagner német zeneszerző egyik legismertebb darabja. A művet sokan ismerik, azt azonban már kevesen tudják, hogy megkomponálásában a művész spánielje, Peps is segített.
Wagner híres zeneműve, amit kutyájával, Pepsszel komponált.
A hű eb egy kis zsámolyon ült Wagner dolgozószobájában, miközben a mester alkotott. Wagner időközben észrevette. hogy a kutya eltérően reagál egyes dallamokra: egyes kompozíciók izgatottá tették, míg más hangegyüttesekre nyugodt farkcsóválással reagált. A zeneszerző végül ennek alapján dolgozta ki a zenemű vezérmotívumát.
Lajka, akóbor orosz kutya végül elég messzire jutott Moszkva utcáiról: egyenesen a világűrbe. 1957-ben az első Földet megkerülő űrhajós kutyaként írta be magát a világtörténelembe
Lajka a Szputnyik űrhajóban.
Akkoriban még nagyon keveset tudtak az űrutazás élőlényekre gyakorolt hatásairól, és bár már járt más élőlény az űrben, Lajka volt az első, aki olyan hosszan volt odafönt, hogy a bolygót is meg tudta kerülni.
A tudósok úgy gondolták, Lajka kóbor kutyaként már sokat tapasztalt, így képes lesz elviselni a várható mostoha körülményeket. A négylábút a szovjet Szputnyik 2 űrhajó fedélzetén indították útjára.
Lajka
A küldetést mindig is egyirányú utazásnak szánták, de a kutya halála globális vitát váltott ki, és vált ki ma is az állatkísérletek etikusságáról.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek
