Az infertilitás egyik lehetséges oka hatalmas fejtörtést okoz a tenyésztőknek. A mycoplasma-fertőzés egy alattomos kór, amely nem okoz szemmel látható tüneteket, azonban komoly negatív hatást gyakorol a vemhesülésre, ami pedig egy tenyészet fenntartása esetében a legfontosabb faktor.

hirdetés

Dr. habil Thuróczy Julianna D.V.M., Ph.D., Dipl. of ECAR európai kisállat szaporodásbiológus specialistával (EBVS), kisállatgyógyász szakállatorvossal, a Budafoki Állatgyógyászati Központ vezető állatorvosával beszélgettünk a mycoplasma-fertőzésről.

Kölyök magyar vizsla / Fotó: welovedogz.hu

Induljunk az alapoktól. Mi az a mycoplasma?

T. J.: A mycoplasma az egy olyan kórokozó, amelynek nagyon sok faja, típusa van, és nemcsak a kutyákban, hanem más állatfajokban is megjelenik. Valahol a vírusok és a baktériumok közötti létforma; kicsit bonyolultabbak, mint a vírusok, de a baktériumoknál egyszerűbb a felépítésük. Sejten belül élnek, és ez a terjedésükre, illetve a kimutatásukra is jelentős hatással van.

A mycoplasma-fertőzést egy nemi betegségként kell elképzelni a kutyáknál, ugyanis nyálkahártya érintkezéssel (nyilvánvalóan pároztatásnál), illetve bármilyen társas kapcsolat során átkerülhet egyik állatról a másikra.

Mely egyedek lehetnek a legfogékonyabbak a fertőzésre?

T. J.: Gyakorlatilag bármelyik állat fogékony a fertőzésre, ki is lehet mutatni egészen fiatal kortól ezeket a kórokozókat, ha történik ilyen irányú mikrobiológiai vizsgálat. A mycoplasmák kimutatása nem annyira egyszerű, speciális feltételek kellenek hozzá. Általában már nem is tenyésztik direktben, hanem az anyagcsere termékeit mutatják ki az esetek nagy részében. Ezért ha nem gondolunk már a mintavételkor a fertőzés kimutatására, akkor az esetek nagy részében az rejtve marad.

A nem tenyészegyedeknél egyébként nem tudjuk, hogy milyen mértékű a fertőzés. Ott általában nem szoktuk vizsgálni a mycoplasma-fertőzést, mert nincsenek olyan kézzelfogható klinikai tünetek, mint amit például egy hüvelygyulladásnál, vagy bármilyen más bakteriális fertőzésnél tapasztalhatunk. Amikor azonban valamilyen oknál fogva ezeket a kutyákat is megvizsgáljuk, jelentős százalékában ki lehet mutatni náluk is a fertőzést.

Értsd a kutyád! – Modern gazdik kézikönyve

Megjelent a We love Dogz első könyve, Udvarhelyi-Tóth Kata és Csörgő Balázs tollából. Most online kedvezménnyel vásárolhatod meg a linkre kattintva!

Megveszem!

Hogyan zajlik a mycoplasma-fertőzés tesztelése?

T. J.: A teszt végtelenül egyszerűen zajlik: a hüvelyből vagy a tasaknyálkahártyáról veszünk egy mikrobiológiai mintát, amit egy speciális táptalajban elküldünk a laboratóriumba. Ez nem fájdalmas vagy időigényes. Egy picit persze kellemetlen, de semmiképpen sem fájdalmas, emiatt nem kell a gazdának aggódnia.

Amennyiben bebizonyosodott a fertőzöttség, hogyan kezelhető a betegség?

T. J.: Mint minden más baktérium esetében, itt is antibiotikum-rezisztencia alapján történik a kezelés. Egy bő 10 napos, 2 hetes kúra általában elég, hogy megszüntessük a fertőzést. Ha megfelelő antibiotikumot választunk, akkor gyakorlatilag 100%-ban eliminálható. Nagyon fontos azonban kiemelni, hogy a fertőzést vissza lehet kapni, tehát nem úgy kell elképzelni, mint mondjuk egy vírusellenes oltást, ami bizonyos ideig véd. Ebben az esetben ha kikezeltük az állatot, vagyis megszűnt a fertőzés, akkor egy hónap múlva akár újra visszakaphatja, tehát ilyen formán hosszú távú védettséget nem ad egy antibiotikum-kezelés.

A fertőzést egy egyszerű teszttel lehet szűrni

Tehát akkor mondhatjuk, hogy egy tenyésztő számára kifejezetten fontos, hogy rendszeresen szűrje az állatait.

T. J.: Igen, ezt szoktuk javasolni. Hozzátenném, hogy a tenyésztésben a higiénére nagyon oda kell figyelni! És nemcsak arra, hogy hogyan takarítunk, vagy hogy mennyire tartjuk tisztán a kennelt, hanem rendkívül lényeges, hogy ha új kutya érkezik a tenyészetbe, akkor azt karanténozni kell. És nem csupán a mycoplasma miatt, hanem számos más fertőző betegség okán is. Csak abban az esetben lehet beengedni a többi közé az új állatot, ha bebizonyosodott, hogy mentes mindenfajta kórokozótól. Ezzel lehet a legjobban védekezni. Ezentúl azt szoktuk még javasolni, hogyha gyanú van arra, hogy bármilyen bakteriális fertőzés jelen van a kennelben vagy a kutyában, akkor fedeztetés előtt egy hónappal legalább érdemes mikrobiológiai vizsgálatot csináltatni. Ilyenkor még van idő arra, hogy a tüzelés megkezdéséig kezeljük a beteget.

A mycoplasma-fertőzés a kölyökkutyák korai pusztulását okozhatja / Fotó: welovedogz.hu

A tenyészkutyák nagyon gyakran találkoznak kiállításokon, illetve fedeztetéskor idegen kutyákkal. Ezekben az esetekben mindenképpen ügyelni kell arra, hogy a kontaktust a lehető legkisebbre csökkentsük. Tehát például egy kiállítás során lehetőleg ne minden kutyával szagoljon össze a kutya; a lehetőségekhez mérten ezeket a társas érintkezéseket minimalizálni kell. Nyilván egy természetes fedeztetésnél nem lehet ezt a kontaktust csökkenteni, azonban ott is egyre gyakrabban lehet azt megfigyelni, hogy a kan és a szuka tulajdonosa is kér egy negatív mikrobiológiai eredményt a fedeztetés előtt, amikor is valóban be kell mutatni a papírt. Célszerű, hogy a mycoplasmaszűrést is elvégezzék ilyenkor, nem csak egy általános mikrobiológiai vizsgálatot. Persze ennek az ára borsosabb, viszont ha egy fertőzés bekövetkezik, annak a kezelése sokkal fáradságosabb, hosszabb ideig tart, és adott esetben a sikertelen fedeztetés is problémát jelent.

Visszakanyarodva egy pillanatra: érdemes nyomatékosítani, hogy valóban nehéz megoldani a karanténozást, de komoly jelentősége lehet hosszú távon.

Képeken az év legnagyobb kutyás fesztiválja, a DOGZ Fesztivál

Látványos kutyás bemutatók, gyerekprogramok, szakértői előadások, falkaséták várták az érdeklődőket május 1-jén a Városligetben megrendezett DOGZ Fesztiválon.

Itt olvashatod el képes beszámolónkat az első képgalériával.

Mind az állatok egészsége, mind a következmények anyagi vonzata miatt.

T. J.: Így van, pontosan. Ráadásul ahogy mondtam is, a mycoplasma rejtetten él, tehát nem fog olyan drámai klinikai tüneteket okozni, mint mondjuk a szabad szemmel is látható váladékozás vagy a rosszullét, bár hatása lehet a szaporodásbiológiai mutatókra. Ez azt jelenti, hogy következményeképpen nem lesz olyan sikeres a fedeztetés, esetleg egyáltalán nem vemhesül az állat, vagy a megszületett kölykök elpusztulnak.

A magyar tenyésztők is egyre gyakrabban fedeztetnek külföldön, külföldi tenyészegyedekkel. A doktornőnek mi a tapasztalata, mennyire veszik komolyan ezt a betegséget a környező országokban, külföldön?

T. J.: Ez nagyon változó; én azt mondanám, hogy ez nem is igazán országfüggő, hanem tenyésztőfüggő. Nem mindenki érzi ugyanolyan fontosnak ezt a kérdést. Nyilván az is befolyásolja ezt, hogy a múltban annak a tenyésztőnek volt-e már problémája egy fertőzéssel. Ha ezt követően mondjuk 8-10-15 kutyát kellett kezeltetnie, az egy olyan komoly gazdasági kárt eredményezett, ami utána őt már arra sarkallja, hogy erre jobban odafigyeljen.

hirdetés

A kiállításokon figyeljünk rá, hogy kutyánk olyan keveset érintkezzen más ebekkel, amennyire keveset csak lehet!

Amikor készültem az interjúra, találtam olyan forrásokat is, amelyek úgy spekuláltak, hogy a természet majd idővel kezelni fogja a mycoplasma-problémát, vagyis az evolúció kialakít egyfajta védettséget a kutyákban. Mi erről a véleménye?

T. J.: Én annak idején a mycoplasmák izolálásából írtam a szakdolgozatomat még az Állatorvostudományi Egyetemen végzős hallgatókén. Ennek a vizsgálata akkoriban kezdődött, illetve akkor volt ez egy új iránya a mikrobiológiai vizsgálatoknak. Ha az elmúlt 30 évben ez velünk volt, és láthatóan nem akar távozni az életünkből, nem hiszem, hogy elképzelhető lenne, hogy nem kell majd a mycoplasmával foglalkoznunk.