Az életébe is kerülhet, ha csigával játszik a kutya: a nyálka is veszélyes

Az őszi séták alkalmával különösen figyelned kell arra, kedvenced nehogy csigát egyen fel. Elmondjuk, milyen veszélyeket hordoz az aprócska puhatestű.

Négylábúink szeretnek ezt-azt felenni a séták alkalmával. Ez számos okból problémás, hiszen sok, számukra káros dologgal találkozhatnak az utcán, ahogy a természetben is. Utóbbiak közül az egyik a csiga. Ha a kutya megkóstolja a csigát, az nem csak undi, de veszélyes is.

Ne engedd, hogy kedvenced csigával játsszon!

Észrevétlenül elfogyaszthatja

Szerencsére a nem túl kellemes ízük miatt a kutyák többsége önszántából nem eszi meg őket, ám saját tapasztalatunk azt mutatja, hogy vannak ínyenc ebek, akik mégis kedvet éreznek a franciás menühöz. Emellett sokszor véletlenül – levelekre, faágakra, fűszálakra, ételmaradékra tapadva – mégis előfordul, hogy megesznek egyet-egyet.

Mindezek miatt nagyon fontos, hogy megtanítsd kedvencednek, hogy semmit ne egyen fel a földről.

Már a csigák nyálkája is hordozhat parazitákat

Közvetett veszély

A romlott, penészes ételek akkor is veszélyesek, ha kedvenced eszi meg, ám az is problémás, ha olyan csigát kebelez be, amelyik ilyen élelmiszerből fogyasztott. Ugyanazokkal a tünetekkel lehet számolni ebben az esetben is. Ezenfelül a csiga testét borító nyálka is irritációt válthat ki.

Mindezek a klasszikus gyomorrontás tüneteit eredményezhetik: hányás, hasmenés, nyálzás, gyomorfájdalomra utaló jelzések, megnövekedett vízigény, levertség.

A fertőzött csigák életveszélyesek

Az irritációnál sokkal komolyabb gond, ha a kutya olyan csigát evett meg, amelyik tüdőféreggel fertőzött. Az Angiostrongylus vasorum nevű parazita okozta fertőzés halálos lehet kedvencedre. Ráadásul a tüdőférget nemcsak a csiga maga, de annak a nyálkája is hordozza. Így már az is roppant veszélyes, ha az eb felnyalja a csiga nyálkanyomait.

Az alábbi tünetek utalhatnak arra, hogy kutyád megfertőződött. Fontos, hogy a tünetek intenzitása függ attól is, mennyi parazita él az állat testében.

A tüdőférgesség tünetei

• Köhögés;
• nehézkes vagy szapora légzés;
• hányás és hasmenés;
• (belső) vérzés;
• fogyás;
• csökkent étvágy;
• letargia;
• eszméletvesztés.

A fertőzés legrosszabb esetben az állat életébe is kerülhet. Éppen ezért ha a felsorolt tünetek valamelyikét tapasztalod (nem feltétlenül jelentkezik mind), fontos, hogy mihamarabb lássa orvos az állatot. Főleg, ha tudod, hogy a kutya előtte csigát evett.

Létezik-e gyógymód?

Ezek után valószínűleg az első kérdésed, hogy van-e gyógymód a tüdőférgességre. Szerencsére léteznek olyan gyógyszerek, amelyek hatásosak a parazita ellen, de ami még jobb: hogy a megelőzéshez is találsz készítményeket.

Hogyan előzd meg a bajt?

Amellett, hogy megtanítod kedvencednek, hogy ne egyen fel semmit a földről, léteznek más praktikák is, amelyekkel csökkentheted a fertőzés kockázatát.

1. Vidd be éjszakára a kutya játékait!

Biztosan ismerős látvány a reggelre ezüstös sávokkal átszőtt kert képe. Hogy kutyád holmijai védve legyenek az éjjeli csigavándorlástól, este vidd be azokat a házba.

2. Takarítsd el a nyomokat!

Ha pedig valamin nyálkanyomokat találsz, azonnal tisztítsd le a felületről!

Tisztogasd le a játékokról a csiga nyomait, fertőtlenítsd!

3. Ne csalogasd be őket!

A kertben hagyott ételmaradék vonzza a csigákat, ahogy a négylábúakat is. Emiatt ne hagyd elöl a megmaradt ételt, ha pedig kint felejtetted, dobd ki, mielőtt kedvenced megdézsmálja.

4. Készítsd fel kedvencedet a találkozásra!

Szintén hasznos tudás, ha kutyusod tisztában van vele, hogy ezeket a lábatlan élőlényeket jobb messziről elkerülni. Ahogy megtaníthatod, hogy az út szélén hagyott kutyapiszoktól vagy az erősen illatozó kukáktól, úgy a csigáktól is tartsa a kellő távolságot.