A róka öttagú galandférge veszélyes parazita az emberekre nézve is; a fertőzés eleinte olyan enyhe tünetekkel jár, hogy van, akit csak 10-15 évvel a fertőződést követően diagnosztizálnak.

hirdetés

A későn észrevett, májkárosító, cisztás daganatot okozó betegség, a humán alveoláris echnicoccosis halálos is lehet kezelés hiányában. Eddig négyen vesztették életüket emiatt Magyarországon. A parazita terjedése ellen a kutyák féreghajtását már havi szinten javasolják az állategészségügyi szakemberek.

Hosszú évekig lappang a betegség az emberi testben

Hasfájással, kellemetlen emésztőrendszeri tünetekkel és puffadással fordulnak orvoshoz az alveoláris echnicoccosisban érintett betegek. Az orvosok az enyhe, eleinte legfeljebb kellemetlen tünetek miatt sok esetben nem diagnosztizálják azonnal a betegséget. Mire látványos és fájdalmas következményekkel jár a fertőzés, a sebészeti út marad az egyetlen megoldás, ami sok esetben élethosszig tartó gyógyszeres kezelést is igényel. Jelenleg 45 betegről tudják, hogy a róka öttagú galandférge okozta problémáikat. A legfiatalabb 12 éves. 

Aranysakálok és rókák terjesztik a fertőzést

„A legnagyobb probléma, hogy a lakott területeken és azok határán, üdülőkben, zárt kertekben, a zavartalanság és a megfelelő életfeltételek miatt feldúsul a rókák jelenléte, sokan sajnos etetik is őket. Ha az ingatlant télen nem használják, belakják, a róka által ürített galandféregpete ott marad, és az ember szájüregébe kerülve, majd később leginkább a májban, de akár más szervekben okoz daganatszerű elváltozásokat” – foglalta össze kérdésünkre a probléma jellegét dr. Szőcs Tímea vadegészségügyi szakállatorvos, aki úgy véli, a hamis biztonságérzet a legveszélyesebb.

Hiszen ki gondolná, hogy a saját, szezonban karbantartott kertjében termő növények veszélyesek lehetnek?

Gyakoribb féreghajtás: nem csak ajánlott, irányelv!

Mint mondta, a kedvtelésből tartott állatok, kutyák és macskák féreghajtása képes lenne mérsékelni a problémát, azonban még az eddig ajánlott, negyedéves féreghajtást sem végzi el minden gazda az állatain. 

Azokon a területeken, ahol masszívan jelen van a parazita, havonta kell féreghajtani galandféreg ellen is hatékony szerrel, ez a hivatalos szakmai ajánlás. Nem csak a vadászkutyák, minden kutya, ami például pockozik, egerészik, érintett lehet ebben, ugyanígy azok az ebek is, amelyekkel rendszeresen sétálnak, kirándulnak erdőn-mezőn

– figyelmeztetett.

Értsd a kutyád! – Modern gazdik kézikönyve

Megjelent a We love Dogz első könyve, Udvarhelyi-Tóth Kata és Csörgő Balázs tollából. Most online kedvezménnyel vásárolhatod meg a linkre kattintva!

Megveszem!

A legveszélyeztetettebb területeken az országos átlag többszöröse is lehet a fertőzések száma, leginkább az Északi-Középhegység, Somogy és Baranya vármegyék, a Balaton déli része, illetve az Ormánság területe érintett, de a betegség az Alföldön is jelen van, figyelmeztet dr. Csivincsik Ágnes vadegészségügyi szakállatorvos, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának főmunkatársa.

A rókákat vonzza a város, ezzel nő a fertőzés veszélye is

„A nagyatádi járásban, Somogyban például az átlag feletti a humán megbetegedések száma. De az egész országban exponenciálisnak tűnő emelkedést mutat a fertőzöttek száma az elmúlt évekhez képest, ez azonban látszólagos, inkább az van a jelenség hátterében, hogy javul az orvosok ébersége, a diagnosztikai hatékonysága” –magyarázta dr. Csivincsik Ágnes. Az egyetemen komplex vizsgálatot folytatnak annak érdekében, hogy mindent megtudjanak a betegségről. 

Képeken az év legnagyobb kutyás fesztiválja, a DOGZ Fesztivál

Látványos kutyás bemutatók, gyerekprogramok, szakértői előadások, falkaséták várták az érdeklődőket május 1-jén a Városligetben megrendezett DOGZ Fesztiválon.

Itt olvashatod el képes beszámolónkat az első képgalériával.

Tálcán kínáljuk a vadaknak az élelmet

Aranysakálokat és rókákat is monitoroznak. Ezzel párhuzamosan, egy másik kutatásban vadászkutyák szőrmintáit is vizsgálják, hogy azt a területet behatárolhassák, ahol nagyobb a fertőzés veszélye. A parazita ugyanis leginkább a ragadozó fajok ürülékével terjed, de széthordhatják a koprofág rovarok és a madarak is. A legnagyobb veszélyben a vidéki városok peremterületei, zártkerti ingatlanjai vannak, hiszen a télen elhagyatott házak környékét egyre jobban belakja mind a toportyán, mind a róka. 

Kaposváron már egész rókapopulációk élnek a városban, de az aranysakálokat is vonzza az emberi környezet, ami terített asztalt kínál a hulladék nem megfelelő tárolása, illetve a zöldhulladék halmokban felszaporodó rágcsálók miatt. Megoldás csak a teljes szemléletváltás és az emberi környezet tudatos gondozása lehet.

A vadászat erre nem megoldás

„Vadászati módszerekkel nem lehet távol tartani sem a rókát, sem az aranysakált, ezért nem célravezető ott gyéríteni az állományt. Olyan erős vonzó hatása van az urbanizált környezetnek, hogy jönnek majd helyettük újak, terített asztalt szolgáltat a hulladék és az oda járó kis rágcsálók nagy száma – sorolja a megoldás lehetséges módjait a vadegészségügyi szakállatorvos. – A zöldhulladék megfelelő tárolása is kiemelten fontos. Gondozatlan ingatlanokban akár kotorék, rókavár is lehet, mert maga a melegebb környezet, a nagyobb hőösszeg, főként a nagyobb városokban, nagyobb esélyt ad a kölykeik túlélésére.”

A rókakölykök túlélési esélyei nagyobbak a városban, emiatt is nő a fertőzések száma

A városokba költöző, a környéken élő rókák és aranysakálok sokkal inkább ki vannak téve a parazitafertőzések veszélyének is, így nagyobb mértékben ürítik is azokat. Természetes közegük, az erdős vidék sokkal megfelelőbb számukra is.

Az első humánmegbetegedést még 2002-ben regisztrálták Magyarországon. A korábban ismeretlen fertőzés 2008-ig, a betegségről készült első tudományos összefoglaló megjelenéséig még az orvosok számára is sötét foltnak számított, éppen a kezdeti, enyhe tünetek miatt. Az elmúlt két évtized során a mostani, összefogó vizsgálatokig csak három jelentés készült, 2008-ban, 2012-ben és 2013-ban, majd dr. Dezsényi Balázs tudományos disszertációjának köszönhetően ismerhették meg szélesebb körben a szakemberek a benne rejlő veszélyeket.

A kutyák szőrére is tapadhat féreggel fertőzött ürülék

hirdetés

Kutyatartók és kirándulók veszélyben

A magyarországi betegek körében végzett kérdőíves felmérésből kiderült, annak ellenére, hogy vadállatok terjesztik, nem a vadászok és kutyáik vannak leginkább veszélyben, hanem a kutyatartók, a természetjárók, és a kiskertek tulajdonosai. Életkor tekintetében sem válogat a betegség, kisgyermekek egy földről bekapott gyümölccsel vagy a homokozóban éppen úgy elkaphatják, mint idősebbek. Ezt a korábbi, német kutatási eredmények is megerősítik. 

A kutyák rendszeres, havi komplex féreghajtása és a rendezett, gondozott környezet kialakítása azonban megvédhet attól, hogy a róka öttagú galandférge okozta megbetegedések még inkább elterjedjenek.