A május 1-jén megrendezett DOGZ Fesztiválon dr. Király Péter klinikus állatorvos, a KirályPet Kisállatrendelő alapítója a kutyák allergiás betegségeiről és azok kezeléséről beszélt. Előadása felbecsülhetetlen ismeretanyaggal szolgál a gazdáknak.

hirdetés

Az esetek túlnyomó részében egy vakarózós kutya esetében a gazdik többsége azonnal a csirkeallergiára gondol. Hogy ez miért nem helytálló, az a dr. Király Péter előadása nyomán készült cikkünkből kiderül.

A vakarózásnak számos kiváltó oka lehet

A modern viszketésmenedzsment témaköre

Az elmúlt évtizedben a kisállat-bőrgyógyászat jelentős fejlődésen ment keresztül, aminek köszönhetően ma már gyorsabban felismerhetők olyan betegségek is, amelyek korábban rejtve maradtak. Ez lehetővé teszi, hogy hatékony és mellékhatásoktól mentes kezelési lehetőségeket kínáljanak olyan nehezen kezelhető állapotokra is, mint például az inhalációs allergia (atópiás dermatitisz) hosszú távú gondozása.

A legtöbb gazdi azonnali és végleges gyógyulást szeretne, ez azonban az esetek túlnyomó részében nem lehetséges. A blikk diagnózis helyett precíz oknyomozást kell folytatni a diagnózis felállításához és a sikeres kezeléshez. Minden esetben törekedni kell a teljes kép megismerésére, és nem elegendő egy tünet alapján diagnosztizálni, tudtuk meg.

A blikk diagnózis az, amikor az állatorvos már az ajtóból felállítja a kórismét. Ezzel szemben a szakszerű bőrgyógyászati kivizsgálás olyan, mint egy nyomozás. Rengeteg gyanúsított alibijét kell aprólékosan ellenőriznünk, és néha egy-egy kérdéssel az ajtóból is visszafordulunk, mint Columbo hadnagy.

– vont párhuzamot dr. Király Péter.

De mi is a viszketés?

A viszketés a bőrbetegségeket kísérő leggyakoribb tünet, és kellemetlen velejárója lehet számos szervi megbetegedésnek. Csupán tünet és nem betegség, mely egyaránt lehet egy elsődleges bőrprobléma, vagy egy belgyógyászati kórkép bőrt is érintő kísérőjelensége.

A viszketés a bőrbetegségeket kísérő leggyakoribb tünet

Egy izgalmas eset a közelmúltból – csak, hogy lássuk, egy bőrbetegség mennyire komplex lehet

A doktor úr saját praxisának eseteit hozta példaképp.

„Az év elején egy westie kutyus enyhe bőrpírral érkezett bőrgyógyászati vizsgálatra rendelőnkbe. A vérből készült allergiatesztje 4–5 allergénre is pozitív lett. A gazdi ekkor nem kérte a modern allergénspecifikus immunterápiás kezelést, és a kutyus több hónapra eltűnt a látókörünkből. Amikor pár hónap múlva visszatért kontrollra, már majdnem csontig levakarta a bőrét. Allergiás kutyáknál ilyen extrém bőrtüneteket ritkán látunk, ezért tovább vizsgálódtunk.

Ekkor bőrkaparék-vizsgálat történt, mely alatt a gazdi elmesélte, hogy nemrég elutaztak, és hazaérkezésük idejére már az egész család vakarózott. Ez a mondat volt az, mely kiegészítette az összképet, és felvetette a zoonózis, vagyis állatról-emberre terjedő betegség gyanúját. A bőrkaparék-vizsgálat egy idő közben kialakult rühatkafertőzés gyanúját igazolta. Bár a kutyus alapbetegsége allergia volt, a viszketés jelentős mértékű fokozódását parazitafertőzés váltotta ki.

Tehát mindig az egész képet, és a tünetek alakulását is meg kell nézni, és ehhez az összes információt be kell gyűjteni, hogy pontosan megállapíthassuk, mi áll egy betegség hátterében" – mutatott rá a doktor úr.

Valamennyi részletet, apró tünetet számba kell venni a pontos diagnózishoz

Milyen tüneteket észlelhetünk az allergiás kutyáknál?

A leggyakoribb klinikai tünet egy kutya esetében a pofadörzsölés, lábrágcsálás, valamint a lábujjak közének nyalogatása, mely öntrauma okozta elváltozások (bőrpír, pörkösödés, kiütések stb.) kialakulásához vezet. Amennyiben ez hosszú ideig tart, vagyis krónikussá válik, a bőr komolyabb sérülése és pigmentációja (elfeketedése) is bekövetkezhet.

Hogyan készüljünk a bőrgyógyászati kivizsgálásra?

A vizsgálatra készülő gazdi kitölthet egy online kérdőívet, mely hasznos adatokkal szolgál a vizsgálatra érkező állat tartási körülményeiről, bőrtüneteiről, valamint a kórlefolyás főbb jellemzőiről, és a korábbi terápiás próbálkozások eredményességéről. A bőrgyógyászati szakvizsgálat az eset súlyosságától függően rendszerint 30–60 percig tart.

Értsd a kutyád! – Modern gazdik kézikönyve

Megjelent a We love Dogz első könyve, Udvarhelyi-Tóth Kata és Csörgő Balázs tollából. Most online kedvezménnyel vásárolhatod meg a linkre kattintva!

Megveszem!

Ilyen vizsgálatokra van szükség

Az általános klinikai vizsgálat elvégzése azért fontos, mert a pár perces rutinvizsgálat során fény derülhet olyan háttérbetegségekre, melyek – akár markáns viszketéssel járó – bőrtünetet is eredményezhetnek.

A bőr vizsgálata a teljes testfelületre kiterjedő ellenőrzést jelent, mely magában foglalja a kevésbé áttekinthető, de gyakran problémás területeket (például a fülek, végtagok stb.) A visszatérő bőrbetegségek sikeres bőrgyógyászati ellátása feltételezi a külső hallójárat gyulladás megnyugtató kezelését is, melynek gyakori oka allergia vagy egyéb háttérbetegség.

A leggyakoribb kiegészítő vizsgálatok

• Wood-lámpás vizsgálat (egyes gombás bőrbetegségek leleplezésére)
• vérvizsgálat (leggyakrabban allergiateszt vagy hormonszint mérés céljából)
• mikrobiológiai és immunológiai vizsgálatok (baktériumos, gombás vagy autoimmun bőrbetegségek kiszűrésére)
• bőrkaparék mikroszkópos vizsgálata (főleg parazitózisok kizárására)
• tűbioptátum vagy kenet citológiai vizsgálata (például sarjadzógomba kimutatás)
• bőrbiopszia szövettani vizsgálat (például bőrdaganatok azonosítására)

A bőrbetegség diagnosztizálásához a vérvétel a legbiztosabb módszer

Egy-egy állat akár egyszerre is lehet eleségallergiás és inhalációs allergiás, mellett pedig lehet bakteriális vagy gombás felülfertőződése. Sőt, még az is elképzelhető, hogy ráadásul pajzsmirigybeteg is. És ezek az okok együttesen okozzák azt komplex kórképet, melynek vezető tünete viszketés lesz. A viszketés nem csupán szépséghiba, hanem egy kínzó fájdalomreakció, mely az állat életét megkeserítheti, ezért a kiváltó ok(ok) beazonosítása állatjólléti kérdés is

– hangsúlyozta Király doktor.

A viszketés leggyakoribb okai

A kutyák viszketéssel járó kórképeit sokféleképpen csoportosíthatjuk, de mindenekelőtt azt célszerű tisztázni, hogy a gyanított bőrbetegség fertőző, avagy nem fertőző kórokú-e. A fertőző okok kizárása rendszerint gyors és egyszerű: a külső élősködők jelenlétének igazolása céljából vett minta gyors mikroszkópos vizsgálata már a rendelőben megtörténik. A bunda bolhafésűvel történő gyors átfésülését a védőoltás előtti fizikális vizsgálat során is minden esetben elvégezzük. A bakteriális vagy gombás fertőzés gyanúja esetén steril szikével vett kaparékot (szikével együtt), valamint steril tamponnal gyűjtött mintát szoktunk mikrobiológiai laborvizsgálatra küldeni. Ezt a vizsgálatot rendszerint akkor is elvégezzük, ha az állat igazoltan allergiás, és a fertőzés csupán másodlagos szövődmény.

A bakteriális vagy gombás fertőzés gyanúja esetén steril szikével bőrkaparékot vesznek

A nem fertőző okok egyik kategóriája az allergiás kórképek csoportja (táplálék-, kontakt-, és inhalációs allergia), melyek kizárása diétás és környezeti változtatások, valamint tesztek elvégzése révén valósítható meg. A viszketésért ritkábban okolható egyéb kórképek tárháza szinte áttekinthetetlen, ezekkel csak akkor foglalkozunk, ha a bőrpanaszok egyértelmű okát nem sikerült feltérképeznünk.

Ilyen okok közé sorolhatjuk a viselkedési problémákat: például unatkozik az eb, mert nem foglalkoznak vele eleget, vagy megfelelően. Ilyenkor nagyon sokat segíthetnek a feromonkészítmények, melyek gyakran hatékonyan megnyugtatják az állatot. Továbbá lehet hormonális betegség is (kutyán a pajzsmirigy-alulműködés a leggyakoribb) a háttérben, valamint ritkán immunológiai probléma is, mint az autoimmun betegség.

A környezeti allergiát kiváltó anyagokat korábban a humán Prick teszthez hasonló bódításban kivitelezett bőrteszttel azonosítottuk, de az allergiateszt újabban vérvizsgálattal is kivitelezhető.

Dr. Király Péter és egyik négylábú páciense / Fotó: Dr. Király Péter

És mi újság a „csirkeallergiával?”

Említsünk pár szót az eleségallergiáról: itt kapcsolódunk vissza a központi témánkhoz. Meglepően alacsony az arány, hisz a kutyák csupán 1%-a eleségallergiás. És ki gondolná, hogy az eleségallergiát kiváltó allergének listáján a legelső helyen (30%-os aránnyal) a marhahús és a tejtermékek állnak, ezek a leggyakoribb eleségallergének. Amitől pedig a legtöbben rettegnek, a csirkehús a lehetséges allergének mezőnyében jóval hátrébb kullog, körülbelül 15%-os aránnyal. Tehát a teljes kutyapopuláció 1%-ának mindössze 15%-a érzékeny a csirkére, amely nagyon minimális arány.

Az első számú közellenség a baromfihús, melyet az egész világ üldöz, talán mégsem jelent olyan hatalmas veszélyt? Azt biztosan elmondhatjuk, hogy a csirkeallergián túl szép számmal vannak olyan tényezők, melyek sokkal nagyobb valószínűséggel megkeseríthetik kedvenceink életét

– összegezte az állatorvos.

Atópiás dermatitisz: a leggyakoribb allergiás kórkép

A korábban inhalációs (légúti) allergia névvel illetett betegség a szervezet környezeti allergénekkel szembeni túlérzékenysége, melynek legfőbb tünete a pofadörzsölés és lábrágcsálás. A felmérések szerint egyes populációkban a kutyák mintegy 10%–50%-a szenved ebben a kórképben. Egyes kutyafajtáknál sokkal gyakoribb az atópia az előfordulása (például west highland white terrier, labrador retriever, foxterrier, német boxer, különböző szetterek), melynek diagnózisát a klinikai tünetek mellett a vérből történő allergiavizsgálat eredményére alapozhatjuk.

Ez utóbbi a kezelés modern módszerének – a célzott allergénspecifikus immunterápia (ASIT) – irányvonalának meghatározásában is kulcsszerepet játszik. Inhalációs allergének lehetnek különféle fű-, fa és gyompollenek, vagy akár az úgynevezett tárolási atkák is (lisztatka, szénatka, háziporatka), melyek ott élnek a környezetünkben. Amennyiben például kinyitunk egy eledeles zacskót, azonnal nyomjuk ki a levegőt belőle, és zárjuk vissza a csomagolást, mert pillanatok alatt belekerülnek a parányi tárolási atkák, melyek az allergiás állatok betegségét okozzák.

A terápiának is komplexnek kell lenni, hiszen egy-egy tünet hátterében nagyon komplex állapot is állhat / Fotó: welovedogz.hu

A szakszerűen elvégzett bőrgyógyászati kivizsgálás eredményeként megtervezett oki terápiával nemcsak a kutyusok nyugalmát és a gazdik megelégedettségét vívhatjuk ki, hanem egyben a bőrproblémák kiújulásának is elejét vehetjük

– foglalta össze előadását dr. Király Péter.

hirdetés

A sikeres kezelés záloga

A siker záloga csakis a tünetek jelentkezésének korai időszakában felállított precíz diagnózis és a kiváltó ok kezelése lehet. Célzott terápia szükséges a baktériumok és gombák ellen, végül a folyamatos parazitakontroll is nagyon fontos. A bőrbetegségek vizsgálatánál mindig a teljes képet figyeljük: amennyiben összetett a probléma, az oki terápiának is komplexnek kell lenni, melyet a bőr kiegészítő kezelése (helyi kezelés, a bőr barrier funkciójának helyreállítása, bőrtápláló vitaminok stb.) kell követnie.

Képeken az év legnagyobb kutyás fesztiválja, a DOGZ Fesztivál

Számtalan csodálatos kutyusról készült fénykép az idei fesztiválon. Galériába gyűjtöttük, kattints ide és lapozz bele!