Húzza a kutyád a lábát? Ritka gerincvelő-betegség is állhat a háttérben!

A degeneratív myelopathia a kutyák progresszív, gerincvelőt érintő betegsége, ami főleg idősebb ebekre jellemző. Elsősorban 5 éves kor után jelentkezik, gyakran még később, 8-10 éves korban.

A tudomány jelenlegi állása alapján autoimmun betegségnek vélik, melynek során az immunredszer megtámadja a központi idegrendszer sejtjeit. A betegség nem érinti az összes kutyafajtát, elsőként a német juhászkutyánál mutatták ki. Ezt követően több fajtánál is megállapították a kutatások a degeneratív myelopathia-t (DM), kiemelten a corgiknál, boxereknél és rodéziai ridgeback-nél.

Elsőként német juhászkutyáknál fedezték fel a betegséget.

A degeneratív myelopathia (DM) kezdeti tünetei

A betegség általában lassú lefolyású, azonban ez életkortól és egyedtől is függ. A megjelenésétől számítva átlagosan 6-12 hónapon belül okoz teljes járásképtelenséget, ritka esetben maximum 3 éven belül. Először a gerinc alsó részén kezdődik a DM, így a hátsó végtagok lebénulásához vezet. Az első tünetek közt az izomgyengeség és a koordinációs zavarok (ataxia) jelentkezhetnek. A kutya a hátsó lábak gyengülésének hatására először az egyik, majd mindkét lábát húzza. A gazdának emiatt szembetűnő lesz, hogy nem emeli az eb fel teljesen a lábvégeket, a körmök pedig lekopnak. Csúszós felületeken, például csempén vagy téli időszakban fagyos, jeges talajon hamarabb észrevehető az izomgyengeség.

A betegség előrehaladása

Ahogy a betegség egyre súlyosabbá válik, a hátsó végtagok járás közben keresztezik egymást, így a kutya gyakran felborul. Idővel a hátsó lábak lebénulnak, mert a rajtuk található izmok elsorvadnak. A kezdeti szakaszban a mellső végtagok még épek, rajtuk nem figyelhető meg elváltozás. Ahogyan a betegség halad előre, inkontinencia és a mellső lábak izomsorvadása is jelentkezik. Amíg a mellső végtagok bírják, úgynevezett kerekes kocsiban még egy ideig tud közlekedni a kutya. Sajnos a betegség végén a légzési izmok is lebénulnak, így elkerülhetetlenné válhat az eutanázia.

Nehézségek a diagnózisban

A betegség kezdeti stádiumában hasonló tüneteket produkál, mint a porckorongsérv. Ez főleg idős kutyák esetében gyakori megbetegedés, emiatt nehéz a DM diagnosztizálása. A porckorongsérvben szenvedő eb esetében is a hátsó végtagok mozgászavara hívja fel a tulajdonos figyelmét a betegségre, azonban a degeneratív myelopathia-val ellentétben ez kimutatható különböző vizsgálatokkal (röntgen, CT, MRI) és sikeresen gyógyítható. A DM nem gyógyítható és az idő előrehaladásával sajnos folyamatosan romlik az eb állapota. A diagnózis megerősítése minden kétséget kizáróan sajnos a kutya halála után a gerincvelő mikroszkopikus vizsgálatával lehetséges.

A DM genetikai betegség

A betegséggel kapcsolatban elérhetőek már genetikai tesztek, amelyeket a tenyészkutyákon elvégezhetnek. Ennek segítségével a tenyésztők csökkenteni tudják a DM kockázatát a megfelelő tenyészpár választással. Az elvégzett genetikai teszt háromféle eredményt mutathat:
- mentes (N/N): a kutyában nem található meg a mutáns degeneráció, azaz DM nem fog kialakulni nála
- hordozó (N/A): a kutyában megtalálható a mutáns degeneráció, de nem fog kifejlődni
- érintett (A/A): a kutyában megtalálható a mutáns degeneráció és kifejlődhet nála a betegség.
Nagyon fontos kiemelni, hogy nem minden érintett (A/A) eredményű kutyánál fejlődik ki a betegség.

Hogyan alakul az utódok esetében a DM?

Az utódok DM tesztjének eredményét a szülők tesztjei befolyásolják az alábbi módon:

[table id=7 /]

A metszetek értelmezésénél a szülők kiinduló eredményét is figyelembe kell venni, vagyis például ha mindkét szülő mentes, akkor az utódok 100%-a mentes lesz. Az olyan párosításoknál, ahol az egyik szülő mentes, a másik pedig hordozó, az utódok fele mentes lesz, míg a másik fele hordozó eredményű. Két hordozó szülő esetén az alom negyede mentes, fele hordozó és a fennmaradó negyede érintett lesz.

Hogyan javítható a kutya életminősége?

A DM betegség esetén a kutya életminősége javítható megfelelő mozgással, ápolással és fizioterápiával. A bénulásos folyamat elnyújtására C, B és E-vitamint adhatunk, valamint a búzacsíraolajjal, szardíniával, makrélával is próbálkozhatunk. Sajnos azonban a DM nem megállítható és nem gyógyítható betegség.