Kutyás praktikák, amiket nagyanyáink alkalmaztak: minek harisnya a yorkie lábára?

Azt gondolnánk, régen nem fordítottak nagy gondot az emberek a kutyák küllemére. Ez azonban nem így történt. Ekkor is fontos volt, hogy az eb illatos és rendezett legyen, sőt néha még kissé túlzásba is estek a gondozással.

Hogyan fürdették a kutyákat mielőtt kutyasamponok tömkelegét árulták a boltok polcain? Mit lehetett tenni az útszóró só marása ellen? Egyáltalán minek egy yorkie lábára harisnya? Ezekre a kérdésre adunk most választ!

A finom falatokkal való kényeztetés sosem megy ki a divatból (1899).

A szőrzet gondos ápolása

Zoologiai Lapok 1899-es számában fellelhető Dr. Kelényi Imre yorkshire terrier fajtaleírása. Írása szerint az akkor még Anglián kívül igen ritka fajta szőrének hosszúságáért és puhaságáért az olaj felel.

A szőr ápolására igen nagy gondot kellett fordítani: „Ezek a picziny kis állatok azért, hogy a vakaródzás által szőrüknek ártalmára ne legyenek, lábaikon harisnyát is hordanak. (...) A túlzott szőrművelés és napontai kefélés, valamint a nagyon langyos fürdők nem jók. (…) A reggeli fésülés előtt első sorban is a szemei lesznek egy szivacs segélyével kitisztitva és csak azután következik az egyenletes fésülés, melynél ügyelni kell nagyon, hogy hát szőrzete egyenlő arányban váljon ki mindkét oldalára vagyis a kiválasztás az orra hegyétől a fartőig egyenes vonalban történjék. A mosásnál a leggyakkorlaibb, ha Spratts-féle kutya szappant használunk, mely nem tartalmaz maró anyagokat és kellemes illatánál fogva a kutyás szokásos testszagát ellensúlyozza. Mosás után, a mely hetenkint legalább egyszer ismétlendő, a kis állatot gyapot ruhába burkoljuk és egy óra időtartamra a kemencze közelében kell elhelyeznünk, hogy szőre tökéletesen kiszáradjon.”

Népszerű kistestű kutyafajták 1924-es ábrázolása.

A gondos ápolás mellett azonban a táplálás is érdekes: „Táplálékánál pedig főleg arra kell ügyelni, hogy sok hús és édes dolgokkal ne etessük túl és legczélszerűbb, ha naponta tej és kenyér, valamint húslevest adunk neki. Igen jó, naponta ezen kis állatnak egy kávéskanálnyi csukamájolajat adni.” (Forrás: Zoologiai Lapok 1899-07-10/6-7.szám)

A csukamájolaj egyébként gyakori csodaszernek számított, még a Lassie hazatér című híres regényben is azt ajánlották, hogy a kutya megerősödjön. Ezt a vitaminokban gazdag készítményt a mai napig adják a gazdák kedvenceiknek. Kiváló energiaforrás, segíti az ízületeket, a csontokat, fogakat és a szőrzetet is csillogóvá varázsolja.

Részlet a Lassie című sorozatból, 1962-ből.

Kutyasampon helyett

Ha valakinek nem állt rendelkezésére a fentebb reklámozott szappan, házi megoldást kellett találnia kedvence tisztítására. A régi recept szerint rozmaringágat kell tiszta almalébe áztatni, majd egy óráig állni hagyni, majd mehet is a fürdetés. A kellemetlen szagú ebeknél paradicsomlevet és vanília aromát vagy vaníliás cukrot is bevetettek a bűz ellen.

A tappancs ápolása

A téli sózott utak régen is megviselték a kutyatappancsokat, ami ellen a gazdák glicerinnel védekeztek. De igazi csodaszernek számított a kifőzött krumplihéj leve, ezt a titkos receptet a szánhúzó kutyák gazdái sokáig őrizték. A lovak pataápoló kenőcsei is hatásosnak bizonyultak a kutyatalpaknál.

A tappancsok egészségére régen is odafigyeltek.

A kutyatál tisztántartása

Nemcsak a négylábúakat, de felszereléseiket is fontos tisztán tartani. A tenyésztők gyakran ecetes-sós vízzel mosták el, fertőtlenítették az ebek tálkáit. Az ecet napjainkban is hatásos és környezetbarát csodaszernek számít, számos tisztítószert képes kiváltani, főleg szódabikarbónával keverve. Ezt a praktikát is régóta ismerik, vízzel vegyített sütőporral vagy az azt helyettesítő szódabikarbónás pasztával kenték be a tálakat, ami hamar tisztára varázsolta azokat.

(Képek: Getty Images Hungary)